A könyvtár története
A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár 1952. december 21-én nyílt meg Debrecenben. A helyi Közművelődési Könyvtár (1918) és a debreceni körzeti könyvtár (1950) összevonásával létrehozott könyvtárat a Kereskedelmi Akadémia egykori épületében(építési ideje:1893) helyezték el. Alapítója a Hajdú-Bihar Megyei Tanács volt, 1990 óta a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a fenntartó.
Az évtizedek során történt átalakítások (felújítás: 1963, galériák építése: 1974), a gyermekkönyvtár elköltöztetése (1987), és új helyre történő telepítése (1997), a külön telephelyen létrehozott idegen nyelvű részleg, s az épületen kívüli raktárak igénybe vétele ellenére a könyvtári terek rendkívül zsúfoltak voltak és nem feleltek meg a korszerű szolgáltatás követelményeinek. A könyvtár kezdettől fogva ellátja a városi és megyei feladatokat.
A debreceni városi könyvtár 1961-ben vált ki az intézményből, ennek ellenére a megyei könyvtár változatlanul biztosítja Debrecen város lakossága és az egyetemi-foiskolai hallgatók, középiskolás diákok számára a szolgáltatásait. A kölcsönzés 1963 óta szabadpolcos; 1964-ben szerveződött a helyismereti gyüjtemény, majd 1964-1966-ban az országban az elsők között a szakosított tájékoztató szolgálat. 1971-ben közreműködtünk a zenei könyvtár megalapításában, - amely később a városi könyvtár része lett -; 1972-ben alakult meg a közigazgatási szakkönyvtár (a megyei tanács épületében). Az intézmény a hetvenes években két ízben nyerte el a „Kiváló könyvtár” címet és 1985-ben tudományos könyvtárrá minősítették.
A nyolcvanas évek végén megkezdtük a könyvtár gépesítést, ma már integrált könyvtári rendszerrel dolgozunk, CD-ROM és multimédia adatbázisokkal rendelkezünk és olvasóinknak Internet elérhetőséget biztosítunk. Könyvtárunk 2003. március 1-től felvette Méliusz Juhász Péter nevét.
A megyei feladatok korábban a letéti népkönyvtárak létrehozásában és működtetésében merültek ki. A hálózati központi szerep felerősödött a járási könyvtár megalakulása, majd a községi könyvtárak ún. tanácsosítása (tanácsi tulajdonba vétele - 1959 ) után. Az önkormányzati törvény értelmében azonban a korábbi hálózati munka új értelmet nyert. A Megyei Könyvtár területi feladatai sorába illesztette a kisközségek dokumentum ellátását és életre hívta a vidéki könyvtárak együttműködési társulását, a Libtech egyesületet.
A hatvanas évek végétol számos, főként helyismereti-helytörténeti kiadvánnyal segíti a tájékoztató és módszertani munkát: több bibliográfia, repertórium, adattár, metodikai útmutató stb. jelent meg; 1968 óta folyamatosan napvilágot lát a Tájékoztató jegyzék vezetők számára, illetve ennek folytatása (1990-től), a Helyismereti információk c. havi bibliográfiai füzet; amely 1996-tól floppy lemezen kerül a fogadásra kész vidéki könyvtárakhoz.
A megyei könyvtár az ötvenes évek végétől részt vesz a könyvtárosok képzésében: alapfokú könyvtárkezelői tanfolyamokat szervezett, jelenleg könyvtáros asszisztens iskolát muködtet. 1972-től gyakorlóhelye a Debreceni Tanítóképző Főiskola népművelő-könyvtár szakos, majd szakkollégiumi hallgatóinak; 1989-tol a Kossuth Lajos Tudományegyetem informatikus könyvtárosainak és a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola könyvtár szakos hallgatóinak.
A megyei könyvtár olvasóinak több mint fele egyetemi- főiskolai hallgató, ill. közép- és általános iskolai tanuló. A könyvtár jelentős szerepet játszik Debrecen és Hajdú-Bihar megye dokumentum- és információellátásában, így járulva hozzá a város kulturális örökségének ápolásához, továbbviteléhez, áttételesen a magyar szellemi élet fejlődéséhez.
Könyvritkaságok, érdekességek
A könyvtár helyismereti gyűjteményében található, debreceni kiadású régi magyarországi, azaz 1800 előtt megjelent nyomtatványok száma kb. 50 kötet (az 1560-as évektol az 1790-es évekkel bezárólag). A 20. századi dokumentumok közül kiemelendő az 1956. október 23.- november 4. között napvilágot látott debreceni lapok teljes sorozata. Archív könyvgyüjteményünkben a 19. és 20. századi irodalom-, művészet- és művelődéstörténeti művek szép és gazdag választéka lelhető fel.
Könyvön kívüli jelentősebb dokumentumok
A dualizmus korából és a két világháború közötti időszakból fontos, ma is gyakran keresett folyóirat- és évkönyvsorozatok (pl. Budapesti Szemle, Századok, Debreceni Szemle, Nyugat, ill. Debreczeni Képes Kalendáriom) megtalálhatók a gyűjteményben; a hatvanas évek közepétől az intézmény nagy gondot fordít a kurrens periodikumanyag gyüjtésére. A két háború közötti időszak helyi napi- és hetilapjai mikrofilmen állnak a kutatók rendelkezésére; köztük néhány nagyváradi újság kópiája is. A hatvanas évek derekától tudatos gyarapítással bővül a helyismereti állomány állókép-anyaga (képes levelezőlapok, kivágatok, fotók) és aprónyomtatványtára. A helyismereti cikkek válogatott anyagát sajtókivágat formájában őrizzük.
