|
A bibliográfia
célja
Már a Debrecen története c.
összefoglalás első kötetének megjelenésekor, majd a további kötetek
recenzióiban ismételten felvetődött az igény, hogy a sorozat
részeként lásson napvilágot a város helytörténeti irodalmát feltáró
bibliográfia is. Ezt az igényt erősítik a könyvtári tapasztalatok,
amelyek arról tanúskodnak, hogy éppen a szintézis közreadása folytán
jelentékeny mértékben megélénkült az érdeklődés a város múltja
iránt, jól érzékelhetően fellendült a helytörténeti kutatás. Hasonló
irányban hatottak a millecentenáriumi és az államalapítás ezredik
évfordulója kapcsán rendezett megemlékezések, ünnepségek. Figyelembe
veendő az a tény is, hogy a nemzeti alaptanterv és a hozzá
kapcsolódó nemzeti kerettantervek kiemelt feladatként írják elő a
helytörténeti ismeretek oktatását. Az indokok között említendő még,
hogy a Debrecen története öt kötetéről elkészült a hatodik, a
mutatókat tartalmazó kötet, vagyis a bibliográfiai összegzés mintegy
lezárja, teljessé teszi a sorozatot.
A
Debrecen helytörténeti irodalma c. válogatott címjegyzék hármas célt
kíván szolgálni.
A város múltjáról
nyomtatásban megjelent közlemények számbavételével képet adni a
város helytörténetírásának több mint másfél évszázadáról, felmutatni
Debrecen hozzájárulását a hazai historiográfia
fejlődéséhez.
A helytörténeti irodalom
bibliográfiai regisztrálásával tájékoztatási segédletet nyújtani a
most és a jövőben folyó kutatásokhoz, ráirányítva a figyelmet a
feltáratlan vagy alig feltárt területekre, a még nem vizsgált
kérdésekre, jeles személyekre is.
Segíteni a
városvezetés döntés-előkészítő munkáját, a pedagógusok, az újságírók
és a könyvtárosok ismeretközvetítő tevékenységét, az iskolai
tanulók, az egyetemi és főiskolai hallgatók tanulmányi feladatainak
megoldását, a honismereti mozgalom akcióit és a helytörténeti
szakkörök, klubok működését, a spontán érdeklődők
tájékozódását.
A városnak a magyar
történelemben játszott számottevő szerepe (egyebek között kétszer is
ideiglenes főváros volt) okán feltételezhető, hogy az összeállítás
az országos történeti folyamatok jobb, alaposabb megismerését is
előmozdíthatja. A bibliográfiai gyakorlat számára pedig
hasznosítható módszertani tanulságokat kínálhat.
A bibliográfia
előzményei
A várostörténeti bibliográfiának jól használható előzményei vannak.
Az elmúlt évtizedekben több olyan bibliográfiát is
közzétettek, amelyek Debrecen helytörténeti irodalmáról, annak
valamely részéről felvilágosítást nyújtanak. Elsőként említendők
az évfordulós Debreceni bibliográfia (1961) vonatkozó fejezetei.
Annotált jegyzék Komoróczy György Hajdú-Bihar megye helytörténet
írása 1945?1968 (1969) c. füzete. E sorok írója állította össze a
Hajdú-Bihar megye munkásmozgalom-történetének irodalma 1945?1977 (1980) c.
kötetet, a Hajdú-bihari történelmi olvasókönyv (1973) és
A helytörténetírás levéltári forrásai (1972-1976) c. háromkötetes
kiadvány szöveges bibliográfiai tájékoztatóit, továbbá a
Hajdú-Bihar megye oktatástörténeti irodalma 1896-1996 (1997)
c. terjedelmes válogatást. A levéltári segédletben megjelent
tájékoztatókat időben mintegy folytatja az ugyancsak általam szerkesztett és
a megyei levéltár évkönyveiben - a III. kötettől, 1974-től - közölt
Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalma 1971- című kurrens
címjegyzék, amelyből utoljára az 1999-es lista látott napvilágot.
Ezeken kívül a személyi bibliográfiákra, a folyóirat-repertóriumokra
és egyéb, köztük a rejtett jegyzékekre s természetesen az országos
bibliográfiák helyi tételeire szintén támaszkodni lehet. Gazdag
anyagot ölel fel a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár helyismereti
cédulakatalógusa és számítógépes bibliográfiai adatbázisa. A
Debreceni Egyetem Nemzeti és Egyetemi Könyvtárának, a Tiszántúli
Református Egyházkerület Kollégiumi Nagykönyvtárának, továbbá az
Országos Széchényi Könyvtár katalógusaiban is sok-sok debreceni adat
található.
A mostani összeállítás egyrészt
magában foglalja a korábban, elszórtan megjelent retrospektív és
kurrens bibliográfiák anyagát, másrészt azok kiegészítésére
vállalkozott. Mintegy harmincöt esztendő adatgyűjtő munkájának
terméke; igyekezett számba venni mindazt, amit a XIX-XX. században a
2000. évvel bezárólag Debrecen múltjáról publikáltak és az átnézett
forrásokban fellelhető volt. Természetesen a bibliográfia így sem
mondható teljesnek, hiszen a város történetére vonatkozó, különböző
tematikájú írások valamennyi közlési helye a nagyfokú szórtság miatt
a feldolgozás mai szintjén elérhetetlennek
látszik.
Az anyaggyűjtés lezárásának
időpontja: 2001. december 31. A bibliográfiai leírások túlnyomó
többsége az eredeti dokumentumok kézbevételével készült.
A bibliográfia
tartalma
Az összeállítás válogató
jellegű. Gyűjtőkörének kijelölésekor és szerkezetének kialakításakor
számos problémával, dilemmával kellett szembenézni. Az eddigi
tapasztalatok mérlegelése, valamint a hasonló külföldi és hazai
példák tanulmányozása után a válogatás elveit a következők szerint
határoztuk meg.
Formailag a helytörténeti
dolgozatokra, forráspublikációkra és az érdemi információkat
tartalmazó visszaemlékezésekre, interjúkra terjed ki; más
megközelítésben a könyvekre, a gyűjteményes kötetekben (beleértve az
évkönyveket, iskolai értesítőket, kalendáriumokat stb.) közzétett
írásokra és a folyóiratcikkekre. Eltekint viszont az újságok (napi-,
heti- és kétheti lapok) közleményeinek számbavételétől (kivéve
azokat az orgánumokat, amelyek később folyóiratként jelentek meg.)
Az egyes helytörténeti publikációkról közreadott recenziókat szintén
igyekszik regisztrálni. A helyi kiadványok és a máshol megjelent
periodikumok mellett megtörtént a fontosabbnak vélt ún. országos
munkák (monográfiák, szintézisek stb.) feltárása is; ezek közül
viszont csak azokat írjuk le, amelyekben terjedelmesebb, összefüggő
részletek foglalkoznak a város múltjával, tehát a szórványos helyi
adatokat nem tüntetjük fel és mellőztük a lexikonok helyi
szócikkeinek felvételét.
Kronológiailag, nevezetesen az ún. tárgyidőt tekintve határ nem szabható,
vagyis a város múltjának egészét - kezdetektől napjainkig - tükröző irodalmat
regisztrálni kellett.
Földrajzilag Debrecen jelenlegi közigazgatási területét indokolt alapul venni,
de a történetiség elvét érvényesítve a korábban a
városhoz tartozó területekről szóló irodalmat is feltárjuk; tehát - elsődlegesen - a
Hortobágy és Józsa helytörténeti anyaga szintén része a
bibliográfiának.
Tematikailag a helytörténet korszerű, komplex megközelítéséből indultunk ki,
azaz a bibliográfia e téren átfogó, felöleli
valamennyi szakterület történeti vonatkozásait, beleértve az ún.
történeti segédtudományok (régészet, heraldika stb.) és a határterületek
(pl. irodalom- és művészettörténet, néprajz) irodalmát, az
utóbbiakat azonban csak szelektálva. Ugyancsak a mai
felfogást alkalmazva a természetföldrajzi feltételeket, azok
változásait tárgyaló művek fontosabb darabjai szintén bekerültek a jegyzékbe.
A városban élt vagy rövidebb-hosszabb ideig itt
munkálkodó személyek életrajzát, pályáját vagy annak valamely szakaszát
bemutató írásokat válogatva közöljük, mindenekelőtt a lokális kötődésre
figyelve. Általában - hacsak nem hézagpótlóak - kimaradtak az évfordulós köszöntések
és az érdektelen megemlékezések. Különösen szükséges volt a
szelekció az írók, a költők és a képzőművészek esetében; a helyi
alkotók (pl. Csokonai Vitéz Mihály, Gulyás Pál, Medgyessy
Ferenc) műveiről született esztétikai elemzéseket - néhány kivétellel - elhagytuk.
Követve az országos gyakorlatot, a bibliográfiában szerepel a
helytörténeti forrásokat és feldolgozásokat őrző közgyűjtemények
(könyvtárak, levéltárak, múzeumok) válogatott irodalma. A
helytörténetírás elméleti és módszertani kérdéseit taglaló helyi
közlemények címei szintén helyet kaptak az
összeállításban.
|
