Országmenü
Belgium
Természet
Három nagy tájra tagolódik. Felső- vagy Magas Belgium, amely a Meuse folyó völgyétől délre, az ország délkeleti részén húzódik, és az Ardennek varisztikus eredetű röghegységét foglalja magába. Itt található Belgium legmagasabb pontja, a Botrange (694 m).
Az Ardennektől délre elterülő vidék neve Belga-Lotaringia, olykor különálló földrajzi egységnek tekintik.
A következő nagy egység Középső-Belgium, amelynek tengerszint feletti magassága 45-200 m, hullámos löszsíkságok jellemzik. Az ide tartozó Központi-fennsík termékeny vidékét a Schelde (Escaut) mellékfolyói részekre szabdalják.
A harmadik természetföldrajzi egység Alsó-Belgium a Germán alföld része, amely az északnyugati lapos, alacsonyan fekvő Flandriai-síkságból (legmagasabb tengerszint feletti magassága 100 m), valamint az északkeleti Kempes ( Campine) hatalmas jégkorszaki hordalékkúpjából áll. Ezt a körzetet hajózható csatornák és vízi utak hálózzák be.
A Flandriai-partvidéket egyenes futású, magas dűnesor és polderek védi a tengertől 8-16 km-es szélességben. Éghajlata, mérsékelt óceáni, a nyár viszonylag enyhe, a tél hűvös; jellemző a nedves nyugati, délnyugati szél. A téli átlaghőmérséklet (jan.: 2-4 ˚C, júl.: 16-18˚C; az Ardennek valamivel hűvösebb.
A csapadék mennyisedé a partvidéktől Ardennekig fokozatosan növekszik (600-1500 mm). Az éghajlat kedvez a földművelésnek, és elősegíti a dús legelők kialakulását.
Növényvilág
A természetes növénytakarók (tölgy- és bükkerdők, egyes helyeken fenyvesek, a mélyedésekben dagadólápok) jobbára az Ardennek hegyvidékén és a tengerparton találhatók. A sík- és dombvidéket csak foltokban szakítják meg lápok és hangafélékkel benőtt homokpuszták (fenyérek).
Állatvilág
Jellegzetes két emlőse a belga hidegvérű ló és a belga juhászkutya. A belga hidegvérű ló, nehéz testű, igáslófajta, amelyet a Németalföldön honos csatalófajtából tenyésztettek ki. Viszonylag régi fajta, sokat fejleszettek rajta 1880 után. Jellemző rá, hogy izomzata vastag, robosztos testű és rövid lábú, átlagos magassága 163-173 cm, súlya 820-1000 kg.
A flamand ló fekete volt, a belga általában pej, gesztenyebarna, vörössárga vagy aranyderes.
A belga juhászkutyát (Groenendael), a belgiumi Groenendaal városában tenyésztették ki 1885-ben munkakutyának. Hosszú, fekete szőre van, viszonylag hegyes pofájú és felálló, háromszögű, a füle. Értékes tulajdonságai közé tartozik, hogy intelligens és jó munkabíró-képességgel rendelkezik, ezen kívül a birkaterelés mellet jól használható katonai kutyának, őrzőkutyának és vakvezető kutyának is. Jellegzetesen erős és fürge, 56-66 cm magas és 23-27 kg. Nagyjából hét juhászkutyafajta jött létre Belgiumban az 1880-as évek végére.