Országmenü
Dánia
Természet
Dánia Skandinávia legdélibb országa. Az északi jelleg a nappalok hosszában nyilvánul meg leginkább. A nyári hónapokban az éjszaka, a téliekben a nappal tart 4-6 óra hosszat. A dán tél a középhőmérsékletet tekintve 1-2 Celsius fokkal melegebb, mint a magyar. Az enyhe tél a Golf-áramlás hatásának köszönhető. A nyár viszont hűvös, csapadékos.
A mintegy 500 szigeten elterülő, sík felszínű országit a jég és a víz alakította. Az utolsó nagy eljegesedés idején a skandináv jégtakaró a Jütland-félsziget tengelyében húzódott. A jég által Skandináviából elsodort kőzetanyag a jégtakaró peremén halmozódott fel végmorénák formájában, melyek ma hosszan elnyúló dombsorokat alkotnak.
A jégtakaró alján finom szemcséjű fenékmoréna rakódott le. Az egykori jégnyelvek helyét az olvadáskor a tenger elöntötte, kerekded, tágas öblöket alakítva ki. A jég visszahúzódása 76 nagy tavat hagyott az országban.
Dánia eredeti növényzete a lombos erdő. Nyugat-Jütland zordabb tájain ritkás nyírfacsoportokat és borókabokrokat találunk. Ezen a vidéken honosak a hangafélék is. A hűvös éghajlat miatt mintegy 3000 gombafajta él itt. Az iparosodás jelentős károkat okozott a természetes növénytakaróban és állatvilágban. 19 emlős, főleg apróbb faj honos Dániában.
Népesebb a madárpopuláció. 97 madárfaj él itt, melyből 36 veszélyeztetett. Nemzeti madaruk a hattyú.
Az ország területének 4,6%-át nyilvánították természetileg védetté. Dániában jelenleg nemzeti park nincs, 7 tájegység vár a cím elnyerésére.
- Laesto szigete
- Vadehavet
- Gribskov
- Thy-félsziget
- Lille Vildmose
- Mols Bjerge
- Mon szigete