Országmenü
Görögország
Irodalom
Az ókori görög irodalom rögtön két utolérhetetlen alkotással, az Iliásszal és az Odüszeiával kezdődik. Megalkotójuk Homérosz volt, de a mükénéi kor harcainak emlékét megörző népköltészeti anyagból jött létre.
Az epikus költészet másik nagy alakja Hésziodosz volt. Ma is olvasott műve a Munkák és napok.
Majd a líra vált meghatározó műfajjá. Szappho, Alkaiosz és Anakreon dalait említhetjük. A periklész-kori művészet csúcsteljesítménye közé tartoznak a tragédiák, melyek Aiszkhülosz (i.e. 525-456), Szophoklész (i.e. 496-406) és Euripidész (i.e. 480-406) nevéhez fűződnek. Az i.e. V. század közepén jelent meg a komédia. Igazi virágkora Arisztophanész (i.e. 450-388) munkássága.
A görög próza viszonylag későn emelkedett irodalmi szintre
Történetírók:
- Hérodotosz
- Thuküdidész
- Xenophon
Filozófusok:
- Szókratész
- Platón
- Arisztotelesz
A bizánci kultúra kialakulásakor a költők és írók holt attikai görög nyelven írtak. A korai görög egyházatyák (Nazianzi Szent Gergely, Nagy Szent Vazul, Aranyszájú Szent János) terjedelmes prózai hagyatéka inkább egyház- és dogmatikatörténeti jelentőségű.
A világi költészet a klasszikus formákat és versmértéket alkalmazta a VI. századig, amikor Georgiosz Piszidész új mértéket vezetett be.
A bizánci irodalom legszínvonalasabb alkotásai a történetírás műfajában születtek. A XIV. századig a történetírók sora folytonos. A legjelentősebbek: Mikhael Pszellosz, Joannész Szkülitész, Anna Komnena és Nikétasz Khóniatész.
Az újgörög irodalom a XVIII. és XIX. század első évtizedeiben alakult ki. A Ión szigeteken létrejövő irodalmi központ tagja Dionisziosz Szolomosz (1798-1857) munkássága a legismertebb.
A népnyelv (dimotikizmus) a XIX. század végén vált egyeduralkodóvá. A költészetben Kosztisz Palamasz (1859-1943) az első jelentősebb alkotó, aki műveiben hű maradt a népiesség és hazafiság eszméihez.
A XX. század első felének legismertebb prózaírója Nikosz Kazantzakisz (1883-1957.) Világsikerét Zorba, a görög című regényének köszöntheti.
A század egyik legjelesebb költőegyénisége Konsztantinosz Kavafisz (1863-1933.).
Jorgosz Szeferisz szimbolista művész, aki költői éleslátással ragadja meg a modern ember sorsát. 1963-ban munkásságát irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták.
Szintén Nobel-díjas (1979) Odüsszeasz Elitisz. Avangárdból induló, jellegzetes képvilágú, gyakran látomásos nemzeti költő.
Bővebben:
- ókori írók
- A bizánci és az újgörög irodalom története / Kapitánffy István, Caruha Vangelio, Szabó Kálmán .- Bp.: Gondolat, 1989.