Országmenü
Hollandia
Természet
Hollandia területének több mint fele a tengerszint alatt fekszik, a hollandok ezért mélyföldnek” (neder-land) nevezik országukat. A tengerszint alatti területek nagy részét az évszázadok alatt a tengertől hódították el az ország lakói, és ma is természetes és mesterséges gátakkal védik.
Hollandia felszíne két, egymástól jól megkülönböztethető régióra osztható. Az ország délkeleti határvidékén található, magasabb, kissé dombosabb felszíni képződményekre, amelyek a 100 m-t nem sokkal haladják meg.
Hollandia legmagasabb pontja 321 m Vaalsergbergnél, a német határ közelében, Maastricht mellett. Az lacsonyaban fekvő délnyugati, nyugati, északnyugati és északi vidék az ország területének nagyobbik részét alkotja.
Hollandia tulajdonképpen a nagy Észak-német Alföld folytatása. Itt ömlik az Északi-tengerbe az országot átszelő három nagy Nyugat európai folyó, a Mosel, a Schelde, és a Rajna.
Az ország klímája óceáni, csapadékos és szeles. Az éves csapadék mennyisége 750-800 mm, ami az év egészét tekintve viszonylag egyenletesen oszlik meg. A legkevésbé csapadékos évszak a tavasz.
A leghidegebb hónap általában a január , a legmelegebb a július. Nyáron akár 16 órán át is süthet a nap, és a nyári időszámítás miatt még este 10-11 óra között is világos van. Az állandó erős széljárást a parti dűnéken és egyes poldereken nagy szélerőtelepek működtetésére hasznosítják.
Bár a folyó- és csatornahálózat rendkívül sűrű, a városok vízellátása mégis gondot okoz, ugyanis a mélyföldek alatti talajvíz enyhén sós, a Rajna pedig erősen szennyezett, ezért a Maasból feltöltött síkvidéki tározók egészítik ki a vízellátó rendszert.
Növényvilág
A természetes növénytakaró alig maradt fenn,- az ország területének kb. 1%-án - a mezőgazdasági művelés alá vont területek növekedése és az iparosodás következtében.
A geestek homokos felszínén a korábbi nyíres-tölgyesek helyét egyrészt fenyérpuszták, másrészt telepített fenyvesek foglalták el. Délen kis foltokban bükkösök és tölgyesek vannak.
Az ország területének mindössze 9%-át borítja erdő. A mélyedésekben sok a tőzegláp, a vízpartokon a nádas. Védelmet élvez a parti dűnesor és a Fríz-szigetek füves növényzete az erdős-fenyéres Veluwe-morénahátság. Különösen a tengerparti részek laza talaja alkalmas a hagyományos növényi kultúrák telepítésére, amely ma már ipari szinten történik.
Legismertebb telepített növény a tulipán, amely ma már Hollandia jelképévé vált és évente turisták millióit vonzza a három híres tulipán mezőkre. (Bollenstreek, Haarlem, Amszterdam vidéke).
Állatvilág
Élővilága jellegzetesen Nyugat-Európai. A rovarevő emlősök közül előfordul pl. a közönséges sün, a vakond, a cickányok. Itt él a mezei nyúl, a betelepített üregi nyúl.
A rágcsálók képviselője pl. a mókus, a szibériai eredetű burunduk, a törpeegér, a vízipocok.
A ragadozók közül a róka, hermelin, menyét, nyest, nyuszt, vidra található. Ugyancsak előfordul az őz, dámvad és a vaddisznó. Madárvilága igen gazdag, hisz fészkel itt feketenyakú vöcsök, kisvöcsök, bölömbika ,szürke gém, bütykös ásólúd, bütykös hattyú, karvaly, vörösvércse, csigaforgató, viharsirály.
Az egykor itt élő különleges állatok jó része mára már kipusztult, így a borz, a héja a folyami rák a mocsári teknős. Ugyanakkor néhány halfajt telepítettek is, és meghonosodott új fajkét a vörös fajd is.
Nemzeti Parkok
- De Alde Feanen National Park
- De Biesbosch National Park
- De Groote Peel National Park
- De Hoge Veluwe National Park
- De Maasduinen National Park
- De Meinweg National Park
- De Weerribben National Park
- Drents-FrieseWold National Park
- Duinen van Texel National Park
- Dwingelderveld National Park
- Lauwersmeer National Park
- Loonse en Drunense Diunen National Park
- Oosterschelde National Park
- Sallande Heuvelrung National Park
- Utrechtse Heuvelrug National Park
- Zuid-Kennemerland National Park