EU-25 honlapja

Főmenü

Almenü

Lettország

Folklór

A lett nép ősei balti törzsek voltak: keleti részén a latgalok (Latgale lakói) éltek, a nyugati részén a kurok laktak, a Rigától északra levő terület (Livónia lakói) a finnugor lívek, a Kurzeme és a Daugava közé eső terület (Zemgale) lakói a szelek vagy szemigalok. E törzsek soha nem egyesültek egységes államba, aminek oka a földrajzi széttagoltságon kívül a 13. században a dán és német hódítás volt.

Három nyelvjárás alakult ki: a keleti vagy felső-lett, a nyugati vagy alsó-lett (ezek összefoglaló neve "tamsi"), a központi vagy közép-lett. A lett irodalom hordozója a gazdag folklór volt, amelynek kiemelkedő műfaja a daina (dal).

Ajánlat

Ligo nap és Jani: január 23-24

Ez a legnagyobb hagyományos lett fesztivál . Az ősi balti pogány ünnepek közé tartozik. A lettek számára szimbolikus jelentőségű. A Ligo Fesztivál (Ligo Este) január 23-án van, ezt követi a Jani január 24-én.

Egybeesik a nyári napfordulóval, és az ünnepségek számos ősi hagyomány nyomait őrzik. Ilyen például, amikor a lettek vadvirágokat és ágakat gyűjtenek, tölgyfalevelekből és virágokból koszorút fonnak, feldíszítik a házakat, egy szertartás keretében fáklyákat gyújtanak és dalokat énekelnek a „ligo” refrénnel. Tradicionális étel a Jani sajt köménymaggal és árpasörrel.

Ajánlat

A lívek nemzeti ünnepe: augusztus első szombatja

1939-ben megnyitották a Lív Házat. Az épületen három nyelven olvasható a felirat: finnül, észtül és magyarul.

Népmesék

Garlíbs Merkelis (1769-1850) 1795-ben megírta "Die Letten - Ein Beitrag zur Völker- und Menschenkunde" című könyvét, amelyben először foglalták össze a lettek történetét és néprajzát. 1802-ben jelent meg "Vanems Imanta" című ősregéje, amelyben "egyenesen a lett pogánykor dicsőségét zengi, romantikus, kitalált, nagy erejű figurákkal." (Voigt Vilmos: A Laima és a két anya : lett népmesék. Budapest, Európa Kvk., 1972. p. 250.) Ez a mű befolyásolta a lett folklorisztika kezdeteit.

A legelső önálló lett népmesegyűjteményt 1887-ben, Moszkvában adta ki Fricis Brivzemnieks "Musu tautas pasakas" címmel. Hét vaskos kötetben összesen hatezer mesét és mondát olvashatnak benne az érdeklődők. Ez a maga idejében a legnagyobb mesegyűjtemények közé tartozott.

A lett népmesékben az ellenséget többnyire ördögökkel szimbolizálják. Andrejs Pumpurs "Lacplesis" című népi eposzában (1888) a lett népet megtestesítő hatalmas erejű és jóságos szívű Lacplesis legyőzi az ördögöket, óriásokat, boszorkányokat, idegen ellenségeket, majd tiszta szerelme beteljesedik. Ez az eposz máig irodalmi műalkotások egész sorának ihletője.

Ajánlat