EU-25 honlapja

Főmenü

Almenü

Litvánia

Irodalom

A kezdetek

A "Litva" szó először 1009-ben jelent meg a később szentté avatott Bruno haláláról szóló Quedlinburgi Krónikában. Litvániában a 16. századig csak szóbeli irodalom volt. A humanizmus idején már számos latin nyelvű, de litván témájú mű született.

Martinas Mazvydas (ejtsd: Mazsvidasz) (?1520-1563) Kelet-Poroszországban egy kis faluban volt pap. Az első litván könyv, a Katekizmo prasti zodziai (A katekizmus egyszerű szavai, 1547) az ő munkája. A Kis-Litvániának nevezett Kelet-Poroszország területén, Königsbergben (ma: Kalinyingrád) jelent meg a reformáció hatására. Ennek a kiadványnak rímekbe szedett előszava a legelső ismert litván vers.

Az irodalom további fejlődése a reformáció és ellenreformáció irányzataihoz kötődött. Az első teljes Biblia-fordítást J. Bretkunas készítette el. Az első szótárt K. Sirvydas (1580-1631) állította össze.

Az első litván nyelvű, világi témájú könyv J. Sulcas (1684-1706) 1706-ban megjelent fordítása volt Ezópusz meséiből. A "litván irodalom atyja" elnevezéssel K. Donelaitist (1714-1780) illetik, akinek fő ! műveként az "Évszakok" című elbeszélő költeményét tartják számon. Ezt L. Reza (1776-1840) adta kielőször 1818-ban.

Az első litván népdalgyűjteményt is ő jelenttette meg 1825-ben. A szentimentalizmus irányzata a litván irodalomban S. Stanevicius (1799-1848) és A. Strazdas (1763-1833) munkásságában teljesedett ki: műveikbe beépült a litván folklórhagyomány is.

Írók, költők

Adam Mickiewicz a lengyel romantika nagy költőjeként ismert, de litvánnak vallotta magát, ezért munkásságát a litvánok is nemzeti irodalmuk részének tekintik.

A litván romantika fontos alkotása "Az Anikscai erdőben" című lírai elbeszélő költemény (1860). Sokat tett a litván nyelv elterjesztéséért Maironis (1862-1932) és Jonas Basa-bavicius (1851-1927), az első litván nyelvű újság, az Ausra ("Hajnalpír") alapítója.

A XX. századi litván irodalom kiemelkedő alkotója a Nobel-díjas Czeslaw Milosz (1911-2004), aki a litvániai Szetejniében született, később a lengyel fennhatóság alatti Vilniusban élt.

Első verseskötete 1936-ban jelent meg. Legismertebb műve "A rabul ejtett értelem", amely az értelmiségiek helyzetét mutatja be a kommunista uralom alatt. Esszéiben az európaiság hangsúlyozottan szerepel. 1951-ben Franciaországba emigrált, de mindvégig ápolta kapcsolatait a litván emigráció alkotóival (pl. Tomas Venclova).

Justinas Marcinkevicius költő "Mindaugas" címmel írt verses történelmi drámát, amelyben a pogányság képviselője így vádolja a királyt: "Te Litvániát / Kiengedted a nagyvilágba; hitvány / Idegen göncbe bújtattad; gonosz, / Dühös istent tápláltál kebelébe." (Ford. Bojtár Endre, Tandori Dezső.) (Bojtár Endre: Litván kalauz. Budapest, Akadémiai K., 1990. p. 41.)

Kortárs irodalom Litvániában: " ... először a litván származású orosz író, Ergali Ger Telefonmesék című regényében vetődött fel az a társadalmat is foglalkoztató kérdés, hogy miként gazdagodtak meg és hogyan élnek a dollármilliókat vagy milliárdokat bíró Abramovicsok és Hodorkovszkijok" - írja Goretity József: A kortárs orosz irodalom című tanulmányában.

Ajánlat

Népmesék

A litván népmesék egy animisztikus természetvallásban gyökereznek. E pogány vallás tanai szerint a világmindenségben titokzatos életerő lüktet, amely egyes tárgyakban (például egy kőben, vagy akár egy tóban vagy berekben) összesűrűsödik, amitől ezek a tárgyak (dolgok) hatalmat nyernek, szentté válnak.