Országmenü
Litvánia
Természet
Éghajlat
Éghajlata mérsékelt övi nedves kontinentális, azaz hazánkénál hűvösebb és csapadékosabb. A tengerparttól kelet felé erősödik a kontinentális hatás. Novembertől márciusig csípős hideg uralkodik, mert a a sarkvidéki és a szibériai hideg légtömegek komoly lehűlést okoznak.
A januári középhőmérséklet -5C°. A legmelegebb a július és az augusztus, de ekkor is bármikor eleredhet az eső. A júliusi középhőmérséklet 17 C°. A május és a szeptember a legkevésbé csapadékos, kirándulásokra leginkább alkalmas időszak.
Vilniusban a minimális januári átlagos középhőmérséklet -11 C°, a maximális júliusi átlagos középhőmérséklet +23 C°.
Növényvilág
Litvánia területének egynegyede erdővel borított (18.879 km2 - Az erdőterületre vonatkozó 1998. 01. 01. adatot a Litván Erdő és Természetvédelmi Hivatal erdészeti osztálya szolgáltatta).
Az erdőkben sokfajta fa előfordul, az ún. "elegyes erdők" a leggyakoriabbak. Ezek ma védett területek. Fafajták: bükk, gyertyán, kocsányos tölgy, lucfenyő, erdeifenyő.
Az aljnövényzetet örökzöld, összefüggő mohaszőnyegen növő áfonya, körtikefélék (pl. ernyősköltike) alkotják. Gyakran tőzegmohalápok szakítják meg az összefüggő erdőségeket.
A tengerpart vándorló homokdűnéin pázsitfűfélék nőnek: tarackbúza, búzafű. Ugyanitt tengerparti sás, homoki fűz, cserjés és erdeifenyves is található. A parttól távolabb a tengerpartihoz hasonló növényzet fejlődött, ebben leggyakoribb az ezüstperje.
Az ország legértékesebb kincse a borostyán. A középkor óta hasznosítják a 30-40 millió éve itt élt fenyőfélék megkövesedett gyantáját. Palanga kedvelt tengerparti nyaralóhely, ahol hosszú, homokos part, rózsakert, fenyőerdők és a Borostyán Múzeum várja a látogatókat. Curonian Spit 98 km hosszú, tengerparti homokzátony. Tiszta levegő, fenyvesek és sajátos állatvilág jellemzi.
Állatvilág
Az állatvilág az Euro-turáni faunavidékbe tartozik, amely jellegzetesen európai. A ragadozók közül előfordul a farkas, a róka, a hiúz, a betelepített nyestkutya, a borz, a hermelin és a nyérc.
A patásokat a vaddisznó, a szarvas és a jávorszarvas képviseli. Gyakori a mezei és a havasi nyúl. A rágcsálók közül megtalálhatók: mókus, hód, törpeegér, sárganyakú erdeiegér, erdei csíkosegér, erdei és mezeipocok, erdei pele, nagypele, mogyoróspele.
A madárvilág is igen gazdag: itt fészkel a sarki búvár, búbosvöcsök, bölömbika, szürkegém. A ragadozómadarak közül előfordul a rétisas, feketesas, galambászhéja, hamvas rétihéja, vörösvércse.
A tyúkalkatúak közül a nyírfajd és a siketfajd, továbbá a császármadár és a fogoly is megtalálható. Az énekesmadarak közül jellegzetes a fenyőszajkó, a csíkosfejű nádiposzáta, a sárga füzike, a fenyőrigó, a szőlőrigó és a keresztcsőrű.
Nemzeti Parkok
- Aukstaitija National Park
- Dzukija National Park
- Kursiu Nerija National Park
- Trakai Historic - National Park
- Zemaitija National Park
Rezervátumok
- Cepkeliai Nature Reserve
- Kamanos Nature Reserve
- Viesvile Nature Reserve
- Zuvintas Nature Reserve
- Kernave Cultural Reserve
Regionális parkok
Litvániában 30 regionális park található: Anyksciai, Asveja, Auksadvaris, Birzai, Dubysa, Grazute, Kauno marios, Krekenava, Kurtuvenai, Labanoras, Meteliai, Nemuno delta, Nemuno kilpos, Neris, Pagramantis, Pajuris, Panemuniai, Pavilniai, Rambynas, Salantai, Sartai, Sirvena, Tytuvenai, Varniai, Veisiejai, Venta, Verkiai, Vistytis, Zagare.
A fenti területeken a mezőgazdasági termelést környezetvédelmi szervezetek ellenőrzik. Egész évben pihenhetnek itt a látogatók. Tavasszal és ősszel a bőséges termést élvezhetik, télen a síelést, a jég alatti halászatot, vadászatot. A legtöbb parkban idegenvezető mutatja be a látványosságokat az érdeklődőknek.