EU-25 honlapja

Főmenü

Almenü

Magyarország

Folklór

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc

A forradalom és szabadságharc kezdetének, és a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja - március 15.

Ez a nap szimbólum a magyar történelemben és a magyar közgondolkodásban: a szabadság szimbóluma, a nemzeti elkötelezettségé, a tenni akarásé. Hivatalos állami megemlékezéseket tartanak ezen a napon. A Parlamentben ekkor osztják ki a Kossuth és a Széchenyi díjakat.

Húsvét

A húsvét máig is élő két szokása az öntözés, locsolás és a tojásfestés. Az első a megtisztulás jelképe; a tojás egész Európában és Ázsiában a termékenység szimbóluma.

A húsvétot követő vasárnap jeles eseménye volt a komatál, vagy mátkatál küldése, mely főként a lányok között volt szokás, de adhatta fiú a lánynak, lány a fiúnak és fiú a fiúnak is. Ekkor díszes terítővel letakart húsvéti tojással, kaláccsal, itallal megrakott tálat küldtek egymásnak, melynek átadása énekszó kíséretében történt.

A komatálat küldők egymást testvérré fogadták és „örök” barátságot kötöttek. A lányok mátkának, a fiúk komának nevezték ezentúl egymást. A jó barátok egymásnak is készítenek komatálat.

Államalapító Szent István ünnepe – augusztus 20.

1891-ben a kormány augusztus 20-át nemzeti ünneppé nyilvánította, mely a legfontosabb magyar ünnep. Magyarország első királyát és a magyar állam megalapítását ünnepli ekkor az ország. Ilyenkor országszerte ünnepségek vannak.

A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődik a nap Budapesten, a Parlament előtti Kossuth téren. A zászlófelvonást követő tisztavatás után a legfőbb közjogi méltóságok tartanak beszédeket. Budapest másik részén, a Szent István-bazilika előtt szentmisét tartanak. A szentmise után a hagyományos Szent Jobb-körmenet halad végig a budai vár területén.

Az ünnepségsorozatot általában egy nagyszabású légi és víziparádé követ, amit a Duna parton rendeznek meg. Több százezer érdeklődő tekinti meg a Magyar Honvédség, a Folyami Flotta és az ejtőernyősök bemutatóját. Az ünnep leglátványosabb része, melyet mindig a legnagyobb előkészületek és várakozás előz meg, az esti tűzijáték.

Az 1956-os forradalom, valamint a köztársaság 1989-es kikiáltásának napja - október 23.

Október 22-én este általában fáklyás felvonulás indul a Műegyetem elől, hogy emléket állítson a hősöknek. Október 23-án a rákoskeresztúri temetőben Nagy Imre sírjánál tartanak megemlékezést, valamint a forradalom nevezetes helyein, például a Corvin-közben, a Magyar Rádió épületénél, a Kossuth téren.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar nép legnagyobb - saját erőből és akaratából eredő - nemzeti tette volt a XX. században.

Így válhatott már a széthulló Kádár-rendszer idejében jelképpé október 23-a. 1989. október 23-án kiáltották ki Magyarországon a köztársaságot, folytatva az 1956-os forradalom törekvéseit, kiteljesítve céljait, megvalósítva álmait: szabad országban szabad polgárok államát létrehozva az addigi "népköztársaság" helyett. Az Országgyűlés 1991-ben ezt a napot hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánította.

Ajánlat