EU-25 honlapja

Főmenü

Almenü

Magyarország

Utazási információk

Hortobágy

Közép-Európa legnagyobb sztyeppés pusztája Hortobágy. A hajdani lakott területekből a 17. század közepére alakult ki a maihoz hasonló arculata. Ehhez hozzájárult a természeti viszonyok változása (például a Tisza és mellékfolyóinak áradása szinte tökéletes síksággá formálták a térség felszínét) és a és a történelmi események (tatár és török hadjáratok pusztításai).

Tengerszint feletti átlagos magassága kb. 92 méter. Legmagasabb pontja a 105 méter magas Bürök-halom. Szikesek, padkák, laposok, kunhalmok és kurgánok teszik változatossá felszínét. A puszta éghajlata szélsőségesen kontinentális. Egyedülálló természeti jelensége a délibáb.

Mai látnivalói:

Kilenclyukú Híd. 1697-ben épült ott egy fahíd, de a nagy forgalom miatt egyre többet kellett javítani, s így a fenntartása is egyre több pénzbe került. Debrecen városa ezért már 1825-ben elhatározta annak lebontását. Az új kőhíd több tervét is átnézték. Povolny Ferenc tervei alapján 1827 és 1833 között épült a mai híd egy régi fahíd helyén, klasszicista stílusban.

A híd teljes hossza 167,3 méter. A feljárókat azért tervezte Povolny szélesebbre, hogy a jószágot könnyebb legyen a hídra terelni.

Egyébb látnivalók
  • Gémeskút („Céda-kút”)
  • Hortobágyi csárda (Hortobágy község szélén)
  • Pásztormúzeum
    • Cím: 4071 Hortobágy Petőfi tér 1.
    • Telefon: (52) 369-119
    • Nyitva: előzetes egyeztetés alapján (10-16, 9-18, 10-14)
    • e-mail: hortobagy@tuorinform.hu
  • Pásztorkunyhó (az egykori döngölt földes pásztorszállások bemutatására szolgál)
  • Meggyes Csárdamúzeum (az Egyek-pusztakócsi mocsarak bemutató-terület megmaradt kultúrtörténeti kiállítóhelye.) Megközelíthetőség: a 33-as főút mellett, a 60. kilométerkőnél található.
  • Kishortobágyi Csárda
  • Kadarcsi Csárda (A közelben folyó Kadarcsról nevezték el. A Keleti-főcsatorna partján, a 33-as főút mentén található. Debrecen város magisztrátusa 1761-ben földbe vájt kunyhót építtetett itt, majd 1873-ban árkádos épületet emeltek a helyén.)
  • Nyugati Fogadóház
  • Nagyiváni Tájház (néprajzi kiállítással), Madárkórház, Mátai Ménes (a hagyományos magyar lófajta, a Nóniusz itt tekinthető meg).
  • Részletesen lásd: hortobagy.lap.hu

Pécs ókeresztény sírkamrái

Az Ókeresztény Mauzóleum hazánk legrégebbi ókeresztény temetője. A IV. század végén - vélhetően Sopiane lakói - építettek egy egyhajós, keletre tájolt ókeresztény templomot. Alatta sírkamrát alakítottak ki.. A romok közt talált (350-375 között vert) pénzérmék alapján határozták meg a műemlék építési idejét.

Az építményt azért nevezik mauzóleumnak, a sírkamrájában feltárt, összetört fehér márvány szarkofág alapján feltételezhető, hogy jeles személyiség sírkápolnájaként épült. Sajnos, nem ismert a személy neve.

Ajánlat

Balaton

Közép-Európa legnagyobb vízfelszínű tava. Középvízálláskor érvényes adatai: vízfelülete 593 km ², hossza 78 km (Fenékpuszta – Balatonakarattya távolsága alapján), a víztükör magassága 104,57 m (az Adria felett), legnagyobb szélessége 12 km (Siófok és Alsóörs között), legkisebb szélessége 1,5 km (Tihany és Szántód között). Partvonalának hossza 235,6 km. Átlagos vízmélysége 3 méter.

Legnagyobb vízmélysége 12,2 m (Tihanynál. Ezt az árkot „Kút”-nak hívják.). A Balaton-felvidéki Nemzeti Park részei: Tihanyi-félsziget, Pécselyi-medence, Káli-medence, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hegység, Kis-Balaton. A tó földrajzának kutatásában Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő geográfusok jeleskedtek. Földtörténeti szempontból is jelentős a tó és környéke: üledékes, vulkáni és metamorf eredetű kőzetek egyaránt előfordulnak.

A természeti látnivalók közé tartoznak a kúp, csonkakúp vagy fennsíkos jellegű bazalthegyek („tanúhegyeknek is hívják őket, például ilyen a Szent György-hegy vagy a Badacsonyi-hegy) és bazaltoszlopok (monoszlói Hegyestű), gejzírkúpok (Tihanyi-félsziget), kőtengerek (Káli-medence – Kővágóörs, Salföld, Szentbékkálla mellett), löszfal (Balatonkenese), karsztfennsíkok (Keszthelyi-hegység), barlangok (Lóczy-barlang, Tapolcai-tavasbarlang, cserszegtomaji Kút-barlang, Csodabogyós-barlang), szurdokok (Koloska-völgy, Nosztori-völgy), a tó felé lejtő lankás hegyoldalak (balatoni Riviéra).

A Balaton környéke már a rómaiak korában lakott volt: Balácapusztán mozaikok, Fenékpuszta környékén út- és falmaradványok tanúskodnak erről. 900 körül érkeztek a környékre a honfoglaló magyarok. Ebből a korból való a tihanyi földvár. A „Kál” szótag a településnevekben Árpád egyik vezérére, Kál horkára utal. A „Jutas” és a „Fajsz” is honfoglalás kori nevei a vidéknek.

Legrégebbi magyar nyelvemlékünk, az I. András király által 1055-ben kibocsátott Tihanyi alapítólevél. (Eredeti példányát Pannonhalmán őrzik a bencés rend könyvtárában.) Az apátság altemplomában látható I. András sírja. Tihanyban érdemes meglátogatni az apátságon kívül a Bencés kolostormúzeumot (I. András tér 1.), a Szabadtéri néprajzi múzeumot (A halászcéh háza, Batthyány u. 18.), a Kálvária-dombot és az ún. „barátlakásokat” is.

Ajánlat

Világörökségek:

Aggteleki cseppkövekAggteleki cseppkövek

Hungarikumok (néhány a sok közül):

  • Béres Csepp
  • Debreceni kolbász
  • Egri Bikavér
  • Gyulai kolbász
  • Halasi csipke
  • Herendi porcelán
  • Herz téliszalámi
  • Kadarka
  • Kalocsai fűszerpaprika
  • Kalocsai hímzés, pingálás
  • Makói hagyma
  • Pick szalámi
  • Szabolcsi alma
  • Szegedi fűszerpaprika
  • Tokaji bor
  • Zwack Unicum
Ajánlat
  • Hungarikumokról általában és linkekkel: Egri Bikavér, Halasi csipke, Herz téliszalámi
  • Debreceni kolbász