Országmenü
Málta
Folklór
Karneválok
Karneválokat a szigeten már akkor rendeztek, amikor az első lovagok megjelentek 1535-ben.
A XVIII. század közepére a vallettai karnevál élénken virágzott. 1751-től megjelent a rivális karnevál, a florianai, melyet pár héttel a valettai előtt és után is megtartottak.
Manapság a máltai karnevál az egyik legjelentősebb alkalom a kulturális naptárban. A legfontosabb események a főváros La Valetta és Floriana utcáin zajlanak, de másutt is vannak kiemelkedő rendezvények.
A fieszták a máltai közösségi élet fontos eseményének számítanak, nem a turisták kedvéért vesznek részt ezeken. Az utcákat kivilágítják és zászlókkal díszítik. Egymást követik a templomi imádkozások, hálaadó misék, körmenetek, utcai koncertek és az esti nagy tűzijáték. A máltaiak otthonukat is feldíszítik.
Érdekesebb fieszták:
- Mdina: január utolsó vasárnapja
- Valetta: február 10.
- Floriana: húsvét utáni harmadik vasárnap
- Rabat: július első vasárnapja
- Marsaxlokk: július második vasárnapja
- Victoria (Gozo): július harmadik vasárnapja
- Mosta: augusztus 15.
- St. Julian’s: augusztus utolsó vasárnapja
- Mellieħa: szeptember 8.
- Xagħra (Gozo): szeptember 8.
Szent-Gergely napja
Ezen a napon körmenet megy Tarxienből a zejtuni Szent Gergely templomba. Ezt annak az emlékére tartják, hogy a keresztények 1565-ben legyőzték a törököket.
Zejtunból az emberek családjukkal együtt Marsaxlokkba mennek, ahol piknikezéssel és más szabadidős programokkal ünnepelnek. Korábban ez volt az egyik legjelentősebb ünnep Máltán, manapság azonban már veszített fontosságából.
Imnarja
A folklórhoz kapcsolódik az 1953 óta megrendezett népdal verseny. Ez egy tipikus máltai fesztivál rengeteg néptánccal, ünnepléssel és lóversennyel.
Az Imnarja eredetileg a Péter-Pál ünnep volt, amelyet június 29-én tartottak. Ekkor egy egész éjszakán át tartó pikniken a fenkata nevű nemzeti eledelt (főtt nyúlhús) fogyasztják helyi borokkal.
Folklór énekverseny színesíti az éjszakát, ahol a hagyományos „l-ghana”, a máltai parasztság egyszerű, spontán dalai hangzanak el. A ghana hangulata melankolikus, kifejezi a több évszázados mesék szomorúságát és a szenvedélyes szerelmet, de létezik humorosabb változata is.
Az énekeseket (ghanneja) gitárok kísérik. A fesztivál kora reggelig tart. Másnap délután elérkezik a szamár- és lóverseny ideje.
A résztvevőknek nyereg nélkül kell megülniük a lovat. Ez a történelmi verseny még a lovagkorból ered. A verseny győztesének díja a „palji”, a brokátból készült zászló, amit hagyományosan a falusi templomnak szoktak adományozni, ahol a továbbiakban oltárterítőként szolgál.
Ajánlat:
Népköltészet, népmese
A máltai nyelvű népköltészet mindmáig virágzik. A népi verselés jellemzője a hét és nyolc szótagos sorok és a soronkénti egyszerű mondatok.
A máltai szájhagyományon túl hatott a népdalok prozódiájára az olasz kultúra is. Saint Priest francia utazó 1791-ben megjelent könyvében találták az első máltai népdalközlést.
1932-ben egy olyan máltai népmesegyűjteményt került kiadásra, amelyben a legtöbb európai mesetípus megtalálható.
Ajánlat:
Érdekességek Gozó szigetéről: ragadványnevek
A gozói falvakban minden család kap ragadványnevet (laqam). A máltai közmondás szerint: "Skond ghamilek laqmek" (a gúnyneved megmutatja milyen is vagy valójában).
A legtöbb ragadványnév valamilyen gyengeségre, hiányosságra utal és sokszor humoros színezetű, és csak kevés a bántó célzatú. A jellemvonásokat leíró ragadványnevek nagyon kifejezőek: "tal-pipi" (a pipázó), tal-ggant (óriás), "tal-Patann" (pufók).
Sokszor állatneveket is használnak: "tal-kokka" (bagoly); "tal-venew" (bíbic); "iz-zin" (méh).