Országmenü
Málta
Irodalom
A máltai nyelv
A máltai nyelvről viszonylag régi emlékeket találtak. A máltai írásbeliség első dokumentuma a Cantilena című vers, amelyet a 15. századra datálnak. De Soldanis készítette el az első grammatikai leírást (1750), később a szótárat.
A nyelv alapszerkezete szerint arab, de olasz jövevényszavak is gazdagították és a mondattanára is hatást gyakorolt a Máltai Lovagrend korának olasznyelvűsége.
Az első máltai ábécét Mikiel Anton Vassalli készítette 1790-ben, de a végleges fonetikai rendszerét, a Għada-írást, a Máltai Írók Szövetsége segítségével jött létre 1934-ben.
Irodalom
A 18. századig az irodalmi művek zömmel olasz nyelven születtek, így minden jelentősebb itáliai irodalmi irányzat képviseltette magát. 1648-ban nyomtattak először olasz nyelvű könyveket a szigeten.
Az egyik első olasz nyelvű író, E. Magi manierista stílusú pásztorjátékokat és egy verseskötetet (Rime) hagyott az utókorra. A barokk stílus G. Testaferrata madrigáljaiban és epigrammáiban maradt fenn.
G.F. Abela, a lovagrend alkancellárja tollából született az irodalmias stílusú országleírás 1647-ben. 1934-ig volt hivatalos nyelv az olasz.
A máltai nyelvű irodalom kezdete G.F. Bonamico nevéhez köthető az 1670 körül megírt dicsőítő költeményével. 1739-ből maradt fent az első máltai nyelvű prózai szöveg (prédikáció), majd 1752-ben egy katekizmus követi.
A 18. század második felétől kisebb szerzők világi és vallási dalai,prózai művei és prédikációk jelzik a korszakot. Az első jelentős költő Ġan Anton Vassallo, aki történelmi műveket és életrajzokat is írt. Legismertebb műve a”A török gálya” című epikus költeménye (1842).
Richard Taylor kalandor, költő és lapkiadó Dante Isteni színjátékának egy részét lefordította máltaira. A.Preca novellákat, tankönyveket és egyháztörténeti műveket is írt. Anton Manwel Caruana nevéhez köthető a máltai nyelvű irodalom egyik legromantikusabb regénye, az Inez Farruq (1889).
Ġuze Muscat-Azzopardi a Máltai Írók Szövetségének első elnöke verseiről, történelmi hátterű regényeiről ismert. T. Zammit archeológus rövid regényei a paraszti életet elevenítette fel tipikus máltai stílusban, melyet a romantikától mentes, hűvös leíró stílus jellemez.
C. Psaila (művészneve Dun Karm) főpap a máltaiak nemzeti költője (zanella). Jelentősebb versei „A múzeum lámpása” (1920), „Én és a túlvilág” (1938). A színjátszás hozzájárult az irodalom fejlődéséhez, különösen a Manoel Színház társulata. C. Camilleri színész és drámaíró munkássága jelentős, francia és olasz művek fordítása mellett három színművet alkotott.
Modern irodalom
A 20. század elején teljesedik ki az irodalmi élet. A.M. Galea polihisztor és író ekkor adja ki az „Időtöltés” című, 150 kötetből álló könyvsorozatot, amelyben fordítások és eredeti máltai művek is szerepeltek. A 20. században a regény túlsúlya a jellemző, és megerősödött az angol-amerikai próza hatása is.
I. Muscat-Azzopardi rádiódrámák, novellák és detektívregények alkotója. A modern máltai irodalom kimagasló egyénisége G. Galea, a Máltai Írók Szövetségének elnöke, regényein megfigyelhető az angol irodalom hatása.
Említésre méltó J. Mamo „Venut nagymama gyermekei Amerikában” (1930) című groteszk-fantasztikus regénye és G. Bonnici „A szerelem hatalma” (1938) című műve. J. Aquilina „Három uralom alatt” (1938) című, történelmi témájú prózai művével elnyerte a Máltai Állam Nagydíját.
A 20. század költészeti törekvéseire a sokféleség a jellemző. J. Aquilina a költészetben is kimagasló eredményeket ért el, a máltai irodalom gyöngyszemeit P.P. Saydonnal közösen összegyűjtötte és három kötetben kiadta.
Mary Meylaq költőnő az arab metrikát próbálta meghonosítani. T. Vassalo tanító és költő egy ideig a BBC-nél is dolgozott. Anton Buttigieg költészetében a népdalok egyszerű stílusa köszön vissza. Karmenu Vassaloval megszületik az érzelmes személyes líra („Szerelmesek, 1938).
A színház és a rádiódráma is fontos szerepet töltött be a 20. századi irodalomban. A terület fontos szerzői: A. Cremona, S. Muscat-Azzopardi, E.S. Inglott. C. Chews „Homokra épült ház” (1950) című rádiódrámája nagyon népszerű mű.