Országmenü
Málta
Természet
Málta három szigetből (Málta, Gozo, Comino) és két lakatlan sziklaszirtből (Cominitto, Filfla) áll. Málta szigetének legmagasabb pontja 253 m. A mediterrán éghajlat miatt a nyarak szárazak és forrók, a telek pedig enyhék.
A tengervíz hőmérséklete 20 C° felett van júniustól novemberig. Kevés a csapadék éves mennyisége (600-720mm). A szigetek karsztos felszínű korallmészkőből állnak, a talajtakaró lepusztult, és csak kisebb területek alkalmasak a földművelésre.
Növényzet
Málta természetes növénytakarója mára eltűnt (magyaltölgy, fenyő). Helyettük a tengerparton aleppói fenyőket találhatunk, a hegyoldalakon teraszos olajfa-, narancs-, citromligeteket és szőlőskerteket alakítottak ki.
A sziklásabb talajokon másodlagos cserjések jelentek meg (macchia) az eredeti erdő letörpült fáiból, cserjéiből és félcserjéiből (paratölgy, pisztácia, olajfa, füge, krisztustövis, szuhar, hanga, babér, mirtusz, stb.). A macchia sekélyebb talajokon előforduló változata a garigue szúrós, erős illatú örökzöld cserjékből.
Állatvilág
A szigetország madárvilága gazdag, találkozhatunk cigányrécével, fakó rétihéjával, fehérkarmú vércsével, szirti galambbal. Csak egy békafaj él itt: a tarka korongnyelvű béka. Sokféle hüllőfajt tartanak számon: algir sikló, sárgászöld haragossikló, leopárdsikló, macskakígyó, máltai faligyík, foltos ércesgyík és a közönséges kaméleon.
Málta híres még egy helyi kutyafajtáról is. Eredetében nem egyeznek meg a kutatók, szerintük a fajta származhatott Szicíliáról is. Mindenesetre Publius római kormányzónak volt egy Issa nevű selyemkutyája Málta szigetén, amelyről egy kortárs költő (Marcus Varelius Martialis) is megemlékezett.
Ajánlat:
- Visitmalta.com (angol, francia, német, spanyol)
- Málta és Gozo (angol)
- Gozo honlapja (angol)