Országmenü
Olaszország
Történelem
A mai Olaszország történelmét nehéz összefoglalni, mivel az évszázadok során több kisebb-nagyobb államra tagolódott.
Az első nép, amely a félszigeten városállamokat alkotott az etruszk volt. Dél-Itália nagy részét az i.e. VIII.-VII. század folyamán görög telepesek hódították meg, akik kultúrájukat is magukkal hozták.
Róma alapítását a hagyomány i.e. 753-ra teszi, de igazából az i.e. III. századtól kezdett meghatározóvá válni. Az i.e. II. századra meghódította az egész félszigetet. Róma államformája i.e. 509-ig királyság, utána köztársaság, melyet i.e. 31-ben a császárság vált fel.
A császárság korában a rómaiak birodalmukhoz csatolták a Földközi-tenger egész vidékét. A birodalom Angliától a Dunántúlon át Szíriáig húzódott.
Fővárosa i.e. 330-ig Róma volt, majd Konstantinápolyba helyezték át a császári udvart. A birodalom kettészakadása után, 404-től a Nyugatrómai Birodalom fővárosa Ravenna lett.
Az V. századtól Itália mind nagyobb részét szállták meg különböző germán törzsek. A népvándorlás korában bomlott a félsziget fejedelemségekre, hercegségekre és városállamokra.
Dél-Itália a Bizánci császársághoz tartozott, majd az arabok szállták meg. A XI. század 70-es éveiben a normannok hódították meg ezt a területet.
A nagyobb városok, élükön Milánóval a XI. századtól mind nagyobb függetlenséget vívtak ki. Fokozatosan önálló városállamokká váltak. Ugyanebben az időben a római pápa is jelentős világi hatalmat szerzett az egyházi állam kiterjesztésével Észak-Itália jó részét 568 után a longobárdok vették birtokba. 774-ben a terület a Frank Birodalomnak, 962-ben a Német-Római Császárságnak lett a része.
A XVI. századra Közép-Itáliában két állam vált meghatározó hatalommá, a Toszkán hercegség és az Egyházi Állam.
Dél-Itáliában a XIII. század közepén a francia eredetű Anjou-házból származó királyok ragadták magukhoz a hatalmat. Majd több uralkodóház után 1734-től 1860-ig a Bourbonok spanyol ága uralkodott.
Napóleon hadjárata után megerősödött az egységes Olaszország megteremtését célzó mozgalom. A több évtizedes politikai és fegyveres küzdelem után az 1859-es francia-piemonti-osztrák háború teremtette meg a lehetőséget az egységre. Az Olasz Királyságot végül 1861-ben kiáltották ki. A Savoyai házból való királyok uralkodása a II. világháború végéig tartott.
1922-ben Mussolini magához ragadta a hatalmat és fasiszta rendszerű államot hozott létre. 1940-ben az ország belépett a világháborúba, mely során a németek is megszállták. Az olaszok elvesztették Isztriát és az Adriai-tenger keleti partját.
1946-ban népszavazás után a köztársasági államformát vezették be. Az 1960-70-es években erős gazdasági fellendülés következett be. Az 1992-94 táján bekövetkezett váltás – a „második köztársaság” - új pártokat és vezető réteget hozott a felszínre.