Évfordulók Hajdú-Biharban 2008

Ön itt van:
Főoldal
Adatbázisok
Évfordulók
Évfordulók 2008

Január

Debrecen, 1988 január. Megalakult a Csokonai Kiadó.
Debrecen, 1918. Vígszínház néven a Csokonai Színházban kamaraszínház kezdte meg működését.
Hortobágyi Nemzeti Park, 1973. Hatályba lépett a hazánk első nemzeti parkját megalapító határozat (1850/1972. OtvH sz.). Megalakult a Nemzeti Park Igazgatósága.
Matei Aurél (Debrecen, 1908. jan. 1. – Budapest, 1959. május 1.) szobrász e napon született.
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. - Segesvár, 1849. júl. 31.) költő, író e napon született.
Polgár, 1993. A Köztársaság Elnöke 196/1992. (XII. 18.) KE. számú határozatával a nagyközségnek 1993. január 1-jei hatállyal a városi címet adományozta.
Tetétlen, 1968. A tetétleni Kossuth Termelőszövetkezetet egyesítették a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezettel
Hajdúböszörmény, 1953. A város Tanácsa határozatot hozott a Városgazdálkodási Vállalat, valamint a Minőségi Fafeldolgozó Vállalat alapításáról.
Polgár, 1973. A megye első Szövetkezeti Közös Építőipari Vállalata megkezdte működését.
Csáki Benjámin (Füzesgyarmat, 1968. jan. 3. - Debrecen, 1943. júl. 5.) lelkész, egyetemi tanár e napon született. Debrecenben tanult.. 1914-től Debrecenben egyetemi tanár, később rektor (1929-30). Ő kezdeményezte a debreceni egyetemi templom és a központi egyetem előtti bronzszobrok felállítását.
Matolcsi János (Budapest, 1983. - Berettyóújfalu, 1923. nov. 20.) archeozoológus, földművelési miniszter (1955/56) e napon született.
Barsi Dénes, Harcsa (Jóka, 1905. júl. 7. – Dunaújváros, 1968. jan. 5.) író, újságíró e napon elhunyt. 1926-ban tanítói oklevelet szerzett Debrecenben. 1927–1939 között tanító volt Bihar vármegyei tanyai és falusi iskolákban. Dobai pusztán, Komádi mellett is tanított. Takáts Ferenc jegyzővel 1933-ban Komádi és Vidéke címen hetilapot alapítottak. 1935. októberében Szabó Pál íróval megindították a Kelet Népe c. folyóiratot. Részt vett a népi írók vitáiban és találkozóin. 1943-ban filmforgatókönyvet írt, ebből Jenei Imre játékfilmet rendezett (És a vakok látnak). 1957 után sorra jelentek meg regényei a régi és az átalakuló falusi életről. Eltűnik a vajdakincs címmel ifjúsági regényt is írt (Bp., 1962). 1960-ban költözött Dunaújvárosba.
Osváth Pál (Kismarja, 1831. jan. 4. – ? ) csendbiztos, helytörténeti író e napon született. A debreceni református főiskolán bölcseletet, jogot tanult. .Részt vett a szabadságharcban. 1859 – 84 között a sárréti járás utolsó csendbiztosa a pandúrság kötelékében. Később Budapesten élt. Forrásértékű néprajzi munkái: Bihar vármegye sárréti járása leírása (Nagyvárad, 1875); Közbiztonságunk múltja és pandúr korom emlékei (Bp., 1905).
Adorján Sándor (Debrecen, 1858. jan. 5. - ?) író, műfordító, újságíró e napon született.
Tabéry Géza (Nagyvárad, 1890. júl. 17. – Nagyvárad, 1958. jan. 6.): író, újságíró e napon született. Jogot végzett Genfben. Ott orosz forradalmárokkal is megismerkedett. 1909-től A Hét munkatársa. A Károlyi-kormány idején főispáni titkár, a Tanácsköztársaság alatt kormánybiztosi titkár Nagyváradon. A Tanácsköztársaság bukása után rövid időre bebörtönözték. A Magyar Szó, a Tavasz c. szépirodalmi lapok szerkesztője, majd a Nagyváradi Napló, a Nagyvárad és a Szabadság c. lapok munkatársa. Az Erdélyi Helikon írói társaság egyik alapítója. Élete végén a nagyváradi Ady-múzeum vezetője volt. Azt tartják, hogy ő hívta fel Csinszka figyelmét Adyra.
Egyek, 1953. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) engedélyezte az Egyek „Béke” termelőszövetkezeti csoport III. sz. mintaszabályzat szerinti működését.
Bálint Antal (Kaba, 1883. jan. 8. – Budapest, 1964. március 23.) gyorsírásszerkesztő, pszichotechnikus e napon született.
Balmazújváros, 1953. Balmazújváros várossá nyilvánításáról határozatot hozott a Debreceni Járási Tanács a Balmazújvárosi Községi Tanács előterjesztése alapján.
Berettyóújfalu, 1938. Bihari Hírek címmel politikai és társadalmi hetilap indult.
Debrecen, 1833. Kossuth Lajos először említette Debrecen nevét az „Országgyűlési tudósítások”-ban.
Sándor Dénes (Hajdúnánás, 1904. augusztus 17. – Budapest, 1958. jan. 9.) hitoktató, költő e napon elhunyt.
Steier Ernő (Nagyléta, 1908. szeptember 13. – Jeruzsálem, 1983. jan. 9.) író, pedagógus e napon elhunyt.
Szőllősi Gyula (Hajdúszoboszló, 1922. okt. 22. – Debrecen, 1983. jan. 9.) népművelő, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács elnökhelyettese (1977/83) e napon elhunyt.
Debreczeni István (Nagyszalonta, 1887. máj. 18. – Berettyóújfalu, 1973. jan. 10.) református lelkész, múzeumigazgató e napon elhunyt. A teológiát Nagyszalontán és Debrecenben végezte el. 1912-ben lett lelkész Nagyszalontán. Az Arany János Emlékmúzeumnak volt igazgatója és elnöke a szatmári Kölcsey Körnek. Több tanulmányban foglalkozott Arany János életművével. Vallásos tárgyú színműveket is írt. Szerkesztette az Arany Múzeum története és katalógusa című munkát (Satu Mare, 1920).
Hortobágy (község), 1998. A hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskolában felavatták Vígh István festőművész Tölgyemberek a Nap vonzásában című térdíszítő alkotását.
Nemerey Márton (Brassó, 1888. okt. 17. – Debrecen, 1958. jan. 11.) altábornagy e napon elhunyt.
Bagamér, 1898. Zendülés tört ki a településen.
Mariay Ödön (Nagyléta, 1883. jan. 13. – Csanádapáca, 1952. dec. 14.) író e napon született. Jogot végzett Kolozsvárott, aztán a közoktatásügyi minisztériumban az irodalmi és képzőművészeti osztályt vezette. Szerkesztette a Szépművészet c. folyóiratot. A Petőfi Társaság tagja volt. Elbeszéléseket, regényeket, színdarabokat írt. Néhány művét olasz, német és francia nyelvre is lefordították. Fontosabb munkái: Kelet fia (elbeszélés, Bp., 1910); Aranyszájú Zongh (elbeszélés, Bp., 1917); A Rákóczi harang (színmű, Bp., 1918); Nyalka élete és halála (regény, Bp., 1939); Örök nomád (regény, Bp., 1943)
Polgár, 1643. Közreadták a katonai szervezetben letelepedett hajdúk statutumát.
Debrecen, 1913. A DTE ökölvívó versenyéről számolt be a Debreczeni Újság: „... Debreczenben – ez az Angliában és Amerikában népszerű sportág - teljesen ismeretlen, s a DTE-t dicséret illeti meg, hogy […] lehozatta Budapest kiváló boxolóit ...”
1998. A Debreceni Orvostudományi Egyetemem felavatták a III. Számú Belgyógyászati Klinika új épületét és a Radiológiai Klinika új sugárterápiás központját. Kökény Mihály népjóléti miniszter mondott beszédet.
Komlóssy Lajos (Debrecen, 1811. márc. 21. – Debrecen, 1883. jan. 15.) honvéd őrnagy (1848/49) e napon elhunyt.
Ártánd, 1993. Átadták a polgármesteri hivatal új épületét.
A Bihari-sík Tájvédelmi Körzet létesítéséről megjelent a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 4/1998. (II. 20.) KTM rendelete.
Meltzl Hugó (Szászrégen, 1846. júl. 31. – Nagyvárad, 1908. jan. 20.) irodalomtörténész, egyetemi tanár e napon elhunyt. 1877 – 90 között Brassai Sámuellel együtt szerkesztette és kiadta az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok c. több nyelvű folyóiratot, amely világviszonylatban is úttörő jelentőségű. A Petőfi Társaság tagja volt (1876). A magyaron kívül németül és más nyelveken is írt. Petőfi költészetével, valamint összehasonlító irodalomtörténeti problémákkal foglalkozott.
Kovács Kálmán (Kaposszentbenedek, 1930. máj. 6. – Debrecen, 1983. jan. 21.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa e napon elhunyt.
Kádár László (Ósóvé, 1908. jan. 22. - Debrecen, 1989. máj. 6.) geográfus, egyetemi tanár, a földrajztudományok doktora e napon született.
Debrecen, 1813. Az Ibrányi-bizottság rendeletében kötelezte a város lakosait arra, hogy négy éven belül cseréppel fedjék be az épületeiket. A rendelet a tűzvészek megelőzését szolgálta.
Berettyóújfalu, 1993. Bihari cigány kulturális szemlét rendeztek.
Hajdúnánás, 1953. A Hajdúnánási Városi Tanács átszervezte a Szolgáltató Vállalatot. Hajdúnánási Szolgáltató és Kertészeti Vállalatot létesített Hajdúnánás székhellyel, továbbá Hajdúdorog és Polgár telephellyel.
Bakóczi Károly (Hajdúböszörmény, 1883. jan. 24. - Székelyudvarhely, 1956. szeptember 3.) író, irodalomtörténész, műfordító e napon született.
Boross Zoltán (1906 – 1998. jan. 24.), a Debreceni Irodalmi Múzeum munkatársa, a hajdani Sarló mozgalom résztvevője e napon elhunyt.
Édes Gergely (Madár, 1763. jan. 24. – Tiszatarján, 1847. okt. 20.) költő, református lelkész e napon született. Sárospatakon és Debrecenben végezte iskoláit. 1833-tól Derecske lett a lakóhelye. Kazinczy Ferenc barátja volt. Alkalmi költeményt, ódát, elégiát, epigrammát írt. Leoninusai és csupa azonos magánhangzókat tartalmazó versei miatt a „mesterkedők” közé sorolták. Versei, latinból készített műfordításai nagyrészt kéziratban maradtak.
Garancsy Mihályné (Debrecen, 1921. ápr. 19. – Budapest, 1983. jan. 26.) jogász, az állam- és jogtudományok kandidátusa e napon elhunyt.
Jakucs Sándor (Hajdúszovát, 1888. - ?, 1968. jan. 26.) református lelkész e napon elhunyt. Debrecenben végezte a teológiát. 1920-tól nyugdíjazásáig Balmazújváros lelkésze volt. A második világháború utolsó hónapjaiban gyűjtést szervezett a város embertelenül meghurcolt izraelita lakosai számára.
Maghy Zoltán (Hajdúböszörmény, 1903. jan. 29. - Debrecen, 1999. dec. 5.) festőművész e napon született. Hajdúböszörményben Király Jenő, Káplár Miklós, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár, Vaszary János tanítványa. Alapító tagja a Hajdúsági Művésztelepnek (1964). 1928-29-ben Boromisza Tiborral, Káplár Miklóssal létrehozták a Hortobágyi Kolóniát. A hajdúsági, hortobágyi népélet dokumentumszerű ábrázolására törekedett az 1920-as évektől. Pop-art elemeket is alkalmazott (bútorok, faragások részleteinek beillesztése a képbe). Késői műveire a tudatosan naiv hangvétel mellett bizarr témaválasztás, expresszivitás jellemző.
Biharkeresztes, 1973. Felavatták a megye (akkor) legkorszerűbb sütőüzemét.
Kettesy Aladár, Kreiker (Szeged, 1893. okt. 10. – Debrecen, 1983. jan. 30.) szemész, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, az első magyar nyelvű szemészeti optikai mű szerzője e napon elhunyt. Orvosi tanulmányait 1911-ben Budapesten kezdte. 1914-18-ban katonai egészségügyi szolgálatot teljesített. Pozsonyban szerezte oklevelét (1919). 1921-től a debreceni szemklinikán tanársegéd, 1923-tól egyetemi magántanár. 1926-1969 között, nyugdíjazásáig a klinika igazgatója, 1938-ban dékán, 1948-ban rektor. Számos műtéti eljárást dolgozott ki. A pigment anomaloszkópot és több más műszert is megszerkesztett. Két ízben is a a Magyar Szemorvos Társaság elnöke. Fő műve A szem fénytörése (Debrecen, 1922).
Debrecen, 1973. A Hajdú-Bihar megyei Pedagógus Továbbképző Intézetet ünnepélyesen átadták (Béke útja – ma: Szent Anna út - 17.)
Fancsikai aranylelet, 1933.

Február

Derecske, 1868. február: megalakult a derecskei Kaszinó.
Viski Pál (Debrecen, 1696 – Debrecen, 1733. febr. vége) nyomdász ebben a hónapban elhunyt.
Hajdúböszörmény, 1893. Megjelent a Haladás című társadalmi, közgazdasági és vegyes tartalmú hetilap.
Hajdúböszörmény, 1993. Eötvös József nevét vette fel a 6-os számú általános iskola.
Debrecen, Hajdú-Bihar megye, 1998. A Hajdú-Bihar Megyei Kézműveskamara először rendezett ünnepélyes mesterlevélátadást.
Maár Júlia (Kaba, 1848 – Arad, 1908. febr. 5.) színésznő e napon elhunyt. 1861-ben kezdte pályáját. Drámai szende volt. Később anyaszerepeket alakított. Elsőrendű társulatoknál játszott (Reisler István, Sztupa Andor, Krecsányi Ignác). Jászberényben igazgatással is próbálkozott (1875). Férjével, ifj. Bács Károllyal többször szerepelt együtt (1883-1902).
Debrecen, 1998. A Kossuth Lajos Tudományegyetem (pszichológiai) épületének (volt SZÜV-székház) hivatalos átadása.
Németi Pál (Debrecen, 1758. febr. 6. – Debrecen, 1783. júl. 2.) költő e napon született. Egy debreceni szabómester fia volt. A debreceni református kollégiumban tanult. Már 15 éves diákként kitűnt latin verselésével. 1780-ban Teleki József gróf fiainak nevelője lett Erdélyben. Egyik utazása közben súlyosan megbetegedett s meghalt. Kéziratban maradt verseit Péczely József adta ki Carmina Pauli Németi (Debrecini, 1830) címmel.
Mensáros László ((Budapest, 1926. jan. 26. – Budapest, 1993. febr. 7.) Jászai- és Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész, rendező e napon elhunyt. Színészi pályafutását Debrecenben, a Csokonai Színházban kezdte 1952–ben. 1957-ig volt a társulat tagja.
Esztár, Pocsaj, 1953. A Hajdú-Bihar Megyei Tanács VB határozatot hozott Pocsaj és Esztár községek egyesítéséről. Az új község ideiglenes neve: Pocsajesztár.
Osváth Pál (Kismarja, 1831. jan. 4. – ? , 1908. febr. 13.) csendbiztos, helytörténeti író e napon elhunyt. Derecskén kezdett tanulni. A debreceni református főiskolán 1844-től bölcseletet és jogot végzett. Részt vett a szabadságharcban. 1859 – 84-ben a sárréti járás utolsó csendbiztosa a pandúrság kötelékében. Ekkor ismerte meg a sárréti embereket és megírta Bihar vármegye sárréti járása leírása című munkáját (Nagyvárad, 1875). 1882-ben postamester lett Biharkeresztesen. Budapesten írta meg Kismarja monográfiáját. Budapesten halt meg, de végrendeletét követve holttestét Biharkeresztesen helyezték örök nyugalomra.
Debrecen, Hajdú-Bihar megye, 1998. A Hajdú-Bihar Megyei Ügyészség nyomozóhivatala székházának átadása Debrecenben: Attila tér 3. Györgyi Kálman legfőbb ügyész is jelen volt.
Debrecen, 1993. A Kárpátok Eurorégió alapdokumentumának aláírása. Jelen volt: Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára, Krysztof Skubiszewski lengyel, Anatolij M. Zlenko ukrán és Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter is.
Polgár, 1718. A hajdúkerület 1718. február 11-én hozott határozata alapján Polgár kivált a hajdúvárosok közösségéből.
Debrecen, 1928. Először szállítottak szurkolókat különvonaton Miskolcról az Attila miskolci és a Bocskai debreceni profi labdarúgócsapat mérkőzésére. (Kelet-Magyarországi Sport Hírlap)
Debrecen, 1993. Tourinform Iroda nyílt a városháza épülettömbjében. Idegenforgalmi információkat szolgáltat.
Hencida, 1953. Bevezették a villanyvilágítást.
Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. jan. 6. – Debrecen, 1828. febr. 23.) költő, botanikus, a debreceni felvilágosult írói körnek Csokonai mellett legeredetibb tehetsége e napon elhunyt.
Debrecen, 1993. Megkezdte munkáját a családsegítő szolgálat az önkormányzat új intézményeként a Mester u. 1. sz. alatt.
Domby Márton (Hosszúpályi, 1778. febr. 25. – 1864. máj. 11.) ügyvéd, Csokonai barátja e napon született. A debreceni kollégiumban tanult. Szénior korában ő rendezte meg a költő temetését. Külföldi tanulmányútján is népszerűsítette egykori barátját (1806). Bécsben Csokonai verseit próbálta kiadni 1816-ban, de végül munkája külön füzetben jelent meg: Csokonay V. Mihály élete és némely még eddig ki nem adott munkái (Pest, 1817). Jogot és teológiát végzett. Hajdúbagoson lelkész volt. Mukásságát Gulyás Pál méltatta: Gulyás Pál: A legelső Csokonai–életrajz (Bp.-Debrecen, 1940).
Boka Károly (Debrecen, 1808. febr. 26. – Debrecen, 1860. júl. 11.) cigányprímás e napon született. Debrecenben a 40-es években nagyon népszerű volt a bandája. A szabadságharc alatt Kossuth kedvenc muzsikusa.
Nagy Sándor Béla (Nagykapos, 1902. júl. 15. – Püspökladány, 1983. febr. 26.) református lelkész e napon elhunyt. A debreceni egyetem teológiai fakultásán a gyakorlati teológia szakcsoportból doktori fokozatot szerzett (1937). 1976-ban Püspökladányba költözött és nyugalomba vonult. Genfi tanulmányútja alatt az ott tanult magyar diákok történetével foglalkozott. E témakörben dolgozata is megjelent. Cikkeit egyházi folyóiratokban közölte. Lefordította Kálvin János: Kik a boldogok? (Bp., 1982) és Mindenkor örüljetek! (Bp., 1986) című munkáit. A református Bibliaolvasó Kalauz szerkesztésében is részt vállalt. Hagyatékát a sárospataki református tudományos gyűjtemény őrzi.
Debrecen, 1993. Átadták a Kereskedelmi Bank Rt. Kelet-alföldi Területi Igazgatóságának székházát.
Mayer Antal (Debrecen, 1870. december 5. - Nagyvárad, 1933. febr. 27.) kanonok e napon elhunyt.
Nagy József (Kisléta, 1929. máj. 1. – Budapest, 1958. febr. 28.) szállítómunkás, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja e napon elhunyt.

Március

Veresegyházi Tamás (Debrecen, 1643 – Debrecen, 1716. márc.) református püspök 360 évvel ezelőtt született és márciusban elhunyt. 1672-től Odera-Frankfurt, Marburg, Lipcse, Bázel egyetemein tanult. 1674-ben teológiai doktorátust szerzett, majd hazatért. 1678 körül Biharba, 1680-ban Biharpüspökibe, 1684-ben Hajdúszoboszlóra s 1686-ban Debrecenbe került lelkésznek. 1711-ben püspök lett. Művei: Disputationes Theologicae… (Tiguri, 1673); Defensio Inauguralis Thesium Theologicarum (Basel, 1674).
Békésy Róza (Debrecen, 1864 – Debrecen, 1933. márc. 3.) színésznő e napon elhunyt. Naiva- és szubrettszerepekben játszott. Elvégezte a Színművészeti Akadémiát (1872). 1883-tól szerepelt Székesfehérvárott, Szabadkán és a Budai Színkörben. 1886–89-ben Debrecenben volt színésznő, de ekkor férjhez ment és visszavonult.
Debrecen, 1998. A regionális és térségi fejlesztést támogató online/off-line adatszolgáltatásokról nemzetközi konferenciát tartottak a megyeházán.
Egyek, 1973. Megnyílt a helyi ÁFÉSZ Délibáb áruháza.
Debrecen, 1733. A városi tanács „Gyuladásokrul való statutumok”-ban, azaz rendeletekben szabályozta a dohányzás helyeit, a céheknek a tűz oltásában való részvételét, a tüzelőhelyek rendben tartását, a városi lövöldözést és a szabályrendeletek ellen vétők büntetését.
Polgár, Tiszacsege, 1953. A Polgári Járási Tanács VB határozatot hozott a korábban Ároktő és Újszentmargita községekhez tartozó 2000 kh terület Tiszacsegéhez való csatolásáról. Az átcsatolt területtel Hajdú-Bihar megyéhez került a tukai kendergyár is.
Zsigmond Ferenc (Kunhegyes, 1883. márc. 6. – Kunhegyes, 1949. júl. 20.) irodalomtörténész, az MTA tagja e napon született. 1922 – 34-ben debreceni gimnáziumi tanár. 1923-tól a debreceni egyetem magántanára, 1930-tól kinevezett tanára. 1934-től nyugdíjas. Öngyilkos lett. Úttörő jelentőségű Mikszáth- és Ady-tanulmánya. Irodalomtörténeti tankönyvét szellemében, feldolgozásában az 1945 előtti legjobb tankönyvnek tartják. Fontos művei: Lévay József élete és költészete (Bp., 1906); Vas Gereben (Bp., 1919); Jókai (Bp., 1924); Mikszáth Kálmán (Bp., 1927); Az Ady-kérdés története (Mezőtúr, 1928); Herczeg Ferenc (Bp., 1928); A debreceni kollégium és a magyar irodalom (Debrecen, 1940); Vörösmarty élete és művei (Bp., 1940); Orosz hatások irodalmunkban (Bp., 1945).
Smurák József (Arad, 1883. márc. 9. - Debrecen, 1943. december 2.) építőmester, keramikus e napon született.
Varga Antal (1908 - 1993. márc. 10.) balmazújvárosi tanár, helytörténész e napon elhunyt. Életének utolsó szakaszában Debrecenben lakott.
Zsáka, 1993. Emléktáblát avattak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. A mű Nemes Sándor népművész, fafaragó alkotása.
Pákh Albert (Rozsnyó, 1823. márc. 11. – Pest, 1867. febr. 10.) író, szerkesztő, ügyvéd, az MTA. 1evelező tagja, a demokrata írókat tömörítő Tízek Társasága tagja, humorista e napon született. Debrecenben jogot hallgatott (1842-43). Ugyanitt később Petőfi barátja lett. 1850-től 1855-ig az Újabbkori Ismerettárt szerkesztette. Ebben az időszakban a Nemzeti Kaszinó könyvtárosa is volt. Megalapította és 1854-től 1867-ig szerkesztette a Vasárnapi Újságot, amelynek fontos szerepe volt az irodalmi élet fejlesztésében és az olvasóközönség gyarapításában.
Debrecen, 1993. Becsky Gábor (DMTE) nyerte az országos rövidpályás gyorskorcsolyázó bajnokságot. Székesfehérváron rendezték.
Zsáka, 1998. Átadták a felújított Rhédey-kastélyt, ahol a művelődési ház és könyvtár kapott helyet. Megnyílt Madarász Gyula festőművész állandó kiállítása. „Talpalatnyi Európa” címmel találkozót szerveztek.
Bojt, 1993. Felavatták Petőfi Sándor mellszobrát, Juhász Gyula alkotását.
1983. Forrai G. Magdolna (Magyarszék, 1918. január 22. – Debrecen, 1983. márc. 17.) zenepedagógus e napon elhunyt.
Debrecen, 1848. A bécsi forradalom híre megérkezett Debrecenbe.
Bihari Vállalkozási Övezet, 1998. Kormányrendelettel megalapították a Bihari Vállalkozási Övezetet (BVÖ). E szerveződés mint a Bihar-Bihor Eurorégió nyugati centruma hozzájárult Berettyóújfalu és térsége gazdasági fejlődéséhez.
Debrecen, 1848. Ülésezett a város tanácsa. A tömeg benyomult a városházára. Követelték, hogy beleszólhassanak a tanácskozásba és megtárgyalják a pesti 12 pontot.
Debrecen, 1993. Meghirdették a Kisgazda Út és Szövetség elnevezésű mozgalmat.
Debrecen, 1593. Rudolf király a debreceni iparosok által előállított termékek után vámmentességet biztosított.
Debrecen, 1993. Kapronczi Orsolya debreceni tanárnő nyerte az országos gépíróbajnoki címet.
Berg József (Konyár, 1904. máj. 25. - Natanya [Izrael], 1983. márc. 24.) pedagógus, rabbi e napon elhunyt.
Debrecen, 1993. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen új kardiológiai rendelőintézetet adtak át.
Debrecen, Hajdú-Bihar megye, 1998. A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelősége épületének átadása Debrecenben, a Hajnal utcán. Kiss Péter munkaügyi miniszter mondott beszédet.
Debrecen, 1848. A kollégiumi diákok megalakították a nemzetőrszázadot.
Debrecen, 1908. Debreczen szabad királyi város 1908. márcz. 26-án kelt határozatában egy teljes négykarú egyetem felállításának feltételeit állapította meg. Az egyetemi intézmények befogadására szolgáló épületek felépítéséhez 2.200.000 Koronát szavaztak meg. Forrás: Barcsa János: A debreczeni egyetem története. In: Debreczeni Képes Kalendáriom. – 1910. – p. 30-37.
Hajdúszoboszló, 1893. Élő Templom címmel vallásos olvasmánysorozat indult.
Lutter Béla (Budapest, 1908. márc. 26. - Debrecen, 1967. febr. 3.) vegyészmérnök, egyetemi docens, a kémiai tudományok kandidátusa e napon született.
Kovácsy Kálmán (Nagyléta, 1873. ápr. 7. – Torrance, 1933. márc. 26.) költő, református lelkész e napon elhunyt.
Debrecen, 1993. Katolikus fiatalok találkozójára került sor a Szent Anna templomban. Jelen volt Angelo Acerbi apostoli nuncius, Vatikán budapesti nagykövete is.
Kiss Károly, Pongó (Debrecen, 1858. márc. 27. - Balatonlelle, 1914. jún. 14.) kémikus, üvegtechnikus e napon született. Állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányutakon üvegtechnikai, taneszközkészítő műhelyeket látogatott (1882-86). 1886-ban a budapesti tudományegyetemen felállított üvegtechnikai laboratóriumot berendezte, vezette. Tanulmányozta a röntgensugarakat. Többféle röntgenlámpát szerkesztett. Röntgenlaboratóriumot rendezett be.
Tanka János (Debrecen, 1908. márc. 27. - Aba, 1992. augusztus 7.) író, költő e napon született.
Debrecen, 1893. A Városi Tanács átadta a 228 ágyas Közkórházat a Péterfia utca végén, mely modern, pavilon rendszerű épületekkel rendelkezik.
Debrecen, 1998. Az első országos fotóhét kezdete.
Debrecen, 1993. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen felavatták az új szívsebészeti centrumot.

Április

Varga Simon (Debrecen, 1887. okt- 30. - Los Angeles, 1958. ápr. ) színész ebben a hónapban elhunyt.
4. Kanizsa Tivadar (Debrecen, 1933. ápr. 4. - Jásztelek, 1975. nov. 4.) kétszeres olimpiai bajnok, kétszeres Európa-bajnok, főiskolai világbajnok vízilabdázó e napon született.
4. Debrecen, 1998. ápr. 4. A tócóskerti uszoda alapkövének letétele. Jelen volt Horn Gyula, miniszterelnök is.
5. Balkányi Szabó Lajos (Mihálydi, 1823, ápr. 5. – Debrecen, 1889. szept. 24.) költő, író e napon született. A debreceni református kollégiumban jogot tanult. 1845-ben ügyvédi oklevelet szerzett Pesten. Ekkor kezdett írni a Pesti Divatlapnál. 1867–71 között debreceni törvényszéki bíró, majd 1872–86-ban aljárásbíró. Petőfit utánozta. Több versét megzenésítették, némelyik népdallá vált, ma is éneklik (Kossuth Lajos azt üzente, Káka tövén költ a ruca, Azt a kislányt nem az anyja nevelte). Fontos munkái a Magyar ősmesék (I–V., Debrecen, 1860–75); Debreczen helynevei (Debrecen, 1865).
5. Szabó Pál (Biharugra, 1893. ápr. 5. – Budapest., 1970. okt. 31.): író, politikus e napon született. Az ugrai iskolában végzett hat elemi után már dolgozott. Ugrán részt vett a Tanácsköztársaság eseményeiben. 1920-ban két év helyi internálásra ítélték. Műkedvelő csoportot, sportegyesületet szervezett. A Körösvidék c. lapba írt. Első regényét, Az Emberek kéziratát Féja Géza ajánlotta. Móricz Zsigmond is írásra buzdította, novelláit kiadta a Nyugatban. Könyvei honoráriumából a Független Kisgazdapártot szervezte Biharban. Szerkesztette a Komádi és Vidéke c. lapot, 1935–1938 között a Kelet Népét. A Válasz elnémítása után ebben a lapban jelentek meg a népi írók írásai. 1938-tól 1944-ig a népi írók mozgalmában jelentős Szabad Szó c. lap szerkesztője. A Nemzeti Parasztpárt egyik alapítója, 1939-től elnöke. Kiemelkedő írása a trilógia (később Talpalatnyi föld címen megjelent regény): Lakodalom, Keresztelő, Bölcső (1941-43). A Talpalatnyi föld c. regényéből Bán Frigyes világhírű filmet rendezett (1948). Hatvanadik születésnapján kezdte el ötkötetes önéletírását: összefoglaló címe Nyugtalan élet.
9. Debrecen, 1998. ápr. 9. A MÁV debreceni területi igazgatósága együttműködési megállapodást írt alá Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye polgárőrszövetségeivel.
10. Debrecen, 1998. ápr. 10. A 3. Honvéd Gyalogezred első világháborús halottainak tiszteletére 1923-ban állított emléktáblát újra felavatták a megyei Hadkiegészítő Parancsmokság épületén.
11. Debrecen, 1693. ápr. 11. A Debrecent szabad királyi várossá nyilvánító királyi diploma keltezése. A címet a város I. Lipóttól kapta. A hagyomány szerint Debrecenben április 11. a Város Napja.
11. Debrecen, 1943. ápr. 11. A Győrffy István Kollégium Pártoló Egyesületének alakuló ülése.
16. Hajdúdorog, 1868. ápr. 16. Országos görög katolikus nagygyűlésre került sor. Itt hangzott el először az országban magyar nyelvű liturgikus gyakorlat.
18. Barta János (Szentes, 1901. aug. 9. – Debrecen, 1988. ápr. 18.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja, Baumgarten-díjas (1938) e napon elhunyt. Egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégistaként a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte (1923). A berlini Collegium Hungaricum tagja, majd Budapesten tanított. A Nyugatban jelent meg A romantikus Vörösmarty c. tanulmánya (1937). Az Irodalomtörténet c. folyóiratba írt. 1951-ben megbízták a debreceni egyetem II. sz. magyar irodalomtörténeti tanszékének vezetésével mint professzort. 1952-től Debrecenben élt. Az egyetemen a XIX. század második fele magyar irodalmáról adott elő. Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Vajda János életművével foglalkozott, de Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Ady Endre, Móricz Zsigmond is érdekelte, csakúgy, mint a reformkor nagyjai. Klaniczay Tiborral szerkesztette a Magyar irodalmi szöveggyűjtemény I–II. kötetét (1950–1951; 1951–1952). Magyar irodalmi tankönyvet írt Klaniczay Tiborral (1950); szerkesztette Vajda János összes műveinek kritikai kiadását (1969-tól).
19. Told, 1998. ápr. 19. Felszentelték az újjáépített református templomot.
21. Örley István (Berettyóújfalu, 1913. ápr. 21. – Budapest., 1945. jan.) író, kritikus e napon született. Hivatásos katonaként, tüzérhadnagyként négy évig szolgált, majd kilépett a hadseregből. A Rádió irodalmi osztályának lektora 1939-től 1944-ig. 1941-től a Magyar Csillag segédszerkesztője. A német megszállás után mint katonaszökevény bujkált. Budapest ostroma alatt repülőtámadás áldozata lett. Írásai főként a Nyugatban, a Magyar Csillagban és az Életben jelentek meg (Farsang ; Flocsek bukása).
21. Sóvágó Gábor (Hajdúböszörmény, 1919. jún. 1.- Budapest, 1983. ápr. 21.) jogász e napon elhunyt.
22. Szőnyi Pál (Debrecen, 1808. ápr. 22. - 1878. jún. 17.) művelődéspolitikus, pedagógus, az MTA levelező tagja e napon született.
23. Debrecen, 1968. Megalakult a Hajdú-Bihar megyei Helytörténeti Bizottság.
23. Téglás, 1998. ápr. 23. Átadták a városi könyvtár új épületét.
24. Földes, 1678. ápr. 24. Rápóti P. Mihály (Dengeleg, 1627. máj. 30. - Debrecen, ?) református lelkészségének kezdete. 1684. szept . 24-ig volt lelkész Földesen. Naplójából sok információt lehet megtudni a településről. Pontos anyakönyvszerű feljegyzéseket vezetett a születésekről, esketésekről és a halálozásokról 1678-1684 között, ami akkoriban még nem volt szokás.
24. Hajdúszoboszló, 1998. ápr. 24. Leleplezték az 1919-es vörös terror áldozatainak emléktábláját.
24. Szilágyi József (Debrecen, 1917. jún. 20. - Budapest, 1958. ápr. 24.), az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja, politikus, országos rendőrfőkapitány (1945/47) e napon elhunyt.
27. Fehér Gábor (Hajdúszoboszló, 1893. ápr. 27. – 1941. dec. 1.) tanár, író, kritikus e napon született. A Napkelet pályázatán, az 1920-as évek második tűnt fel íróként. A régi debreceni diákélet és a paraszti világ foglalkoztatta, de írt egy regényt első világháborús élményeiről is (Semmibe ívelő hidak). Legsikeresebb diákregényeivel lett: Az utolsó nagybotos ; Obsidio Patakiana. Hajdúszoboszló néhány nevezetes alakját és a település történetét elevenítette meg posztumusz elbeszéléskötetében: Túl napnyugat, innen kelet (Pápa : Exodus, 1943).
30. Debrecen, 1998. ápr. 30. A Debreceni Egyetemi Szövetség szenátusának alakuló ülésére került sor.

Május

Bakonszeg, 1968. május: mesterséges tavat létesítettek.
1. Debrecen, 1893. máj. 1. Megkezdte működését a Magyar Királyi Kultúrmérnökség.
2. Apostol András (Hajdúnánás, 1930. máj. 19. - Budapest, 1983. máj. 2.) műfordító e napon elhunyt.
5. Patay István (Nyírmada, 1808. máj. 19. - Debrecen, 1878. május 5.) honvéd ezredes (1848/49), országgyűlési képviselő e napon elhunyt.
7. Hajdúszovát, 1998. máj. 7. A Kodály énekkar névfelvételének 50. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak. Jelen volt Kodály Zoltánné is.
10. Pércsi Lajos (Földes, 1911. júl. 21. - Budapest, 1958. máj. 10.), az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja, őrnagy e napon elhunyt.
13. Went István (Arad, 1899. márc. 30. – Debrecen, 1963. máj. 13.) orvos, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja e napon elhunyt. Állami ösztöndíjjal a párizsi egyetemen, majd Rockefeller-ösztöndíjjal a Harvard Egyetem élettani intézetében kutatott. 1932-től haláláig a debreceni egyetem tanára és az Élettani és Általános Kórtani Intézet igazgatója. Tudományos munkássága: ellenanyagok unitarizmusára és a lipoidok immunológiai szerepére vonatkozó megállapítások, vérkeringés szabályozásának mechanizmusai. Biológiailag aktív gyököt tartalmazó mesterséges konjugált fehérjék előállításával a kísérleti és gyakorlati terápia új lehetőségeire mutatott rá. 1938-ban jelent meg Általános kórtan, 1946-ban Élettan című könyve. Prim Zoltán készítette el arcképes domborművét.
13. Debrecen, 1998. máj. 13. A Pest-Buda Értékház Rt. irodájának megnyitása (Piac u. 22-24).
14. Békessy Jenő (Debrecen, 1874. júl. 26. - Budapest, 1958. máj. 14.) állattenyésztési szakember e napon elhunyt.
15. Marosán György (Hosszúpályi, 1908. máj. 15. - Budapest, 1992. dec. 20.) emlékiratíró, országgyűlési képviselő, politikus, könnyűipari miniszter (1949/50), miniszterelnök-helyettes (1956. júl. 30.- okt. 24.), államminiszter (1957/60) e napon született.
15. Debrecen, 1968. máj. 15. Megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság megyei és városi tagozata.
15. Tiszacsege, 1998. máj. 15. Megnyílt a Tourinform iroda a helyi idegenforgalom fellendítésére.
19. Patay István (Nyírmada, 1808. máj. 19. - Debrecen, 1878. május 5.) honvéd ezredes (1848/49), országgyűlési képviselő e napon született.
19. Zöld Sándor (Nagyvárad, 1913. máj. 19. – Bp., 1951, ápr. 20.) orvos, belügyminiszter e napon született. Debrecenben szerzett orvosi oklevelet. Hallgató korában, 1932-től az illegális KMP tagja. A debreceni Márciusi Front egyik szervezője. Szerkesztette a Tovább c. folyóiratot. 1942-től a berettyóújfalui kórházban orvos. 1944 decemberétől az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, belügyi államtitkár. A nagy-szegedi pártbizottság titkára, Csongrád-Csanád országgyűlési képviselője (1946). 1950. jún. 23-tól 1951. ápr. 20-ig belügyminiszter, a Politikai Bizottság tagja. 1951-ben koholt vádakat emeltek ellene. Letartóztatása előtt öngyilkos lett.
20. Adler Emma (Debrecen, 1958. máj. 20. - Zürich, 1935. febr. 23. ) újságíró e napon született.
20. Debrecen, 1998. máj. 20. A diplomás ápolók első országos kongresszusát rendezték.
20. Hajdúbagos, 1998. máj. 20. Átadták a Teleház információs irodát.
22. Debrecen, 1848. máj. 22. Polgári jellegű képviselőtestületet alakítottak: megszűnt a „kistanács”, azaz a szenátus.
23. Vihar Béla (Hajdúnánás, 1908. máj. 23. – Bp., 1978. nov. 24.) költő, újságíró e napon született. Budapesten tanítóképzőt és tanárképzőt végzett. Hajdúsámsonban, Miskolcon tanított. Verseivel a Magyar Írás c. avantgárd folyóiratban jelentkezett tizenhat évesen. A Vági-féle Magyarországi Szocialista Munkáspárt tagja. A II. világháború alatt munkaszolgálatra vitték. Iskolaigazgató (1945-1948), majd a Népművelési Minisztériumban a nemzetiségi művelődésügy referense (1949-1954). A Műterem c. lap olvasószerkesztője (1956-1959) és az Élet és Irodalom belső munkatársa (1959-1968). Összeállította a Sárga könyv (So Paolo, 1945) c. antifasiszta dokumentumgyűjteményt. Hajdúnánást és lakóit sok versében ábrázolta.
23. Bakó Sándor (Bojt, 1910. márc. 1. - Bojt, 1983. máj. 23.) főispán, országgyűlési képviselő e napon elhunyt.
23. Berettyóújfalu, 1608. máj. 23. Báthory Gábor városi címet adományozott Berettyóújfalunak. Ennek tiszteletére minden évben megrendezi a település önkormányzata a város napját május 23-án.
23. Debrecen, 1953. máj. 23. Megalakult a Debreceni Agrártudományi Egyetem Hortobágy néptánc-együttese.
26. Ártánd, 1998. máj. 26. Határfelügyeleti megbeszélést tartottak a kárpáti regionális, a nagyváradi területi, valamint a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmát-Bereg megyei vámhatóságok vezetői.
27. Móricz Pál, id. (1826. febr. 25. - 1903. máj. 27.) máramarosi ügyvéd e napon elhunyt. Az "idősb" jelzőt Dankó Imre rendelte nevéhez, azért, hogy megkülönböztesse az ifjabb Móricz Páltól. Miskolczy Ilonát 1855-ben vette feleségül. Berettyóújfaluba költözött, ahol "okszerűen", azaz tudományos megalapozottsággal gazdálkodni kezdett. 1869-től szabadelvű képviselő, Tisza Kálmán barátja. Írni akkor kezdett, amikor mint politikus megbukott és anyagilag is tönkrement. Emlékezzünk régiekről című kötetéhez Mikszáth Kálmán írt előszót. Ő írta meg később a nekrológját is.
27. Körösszakál, 1998. máj. 27. Átadták a Teleház nevű információs irodát.
27. Létavértes, 1998. máj. 27. A létavértesi vasúti átjáróban súlyos közlekedési baleset volt: egy személyvonat összeütközött egy mikrobusszal. Öten meghaltak.
29. Debrecen, 1998. máj. 29. Az első kamaraárverésre került sor a Mű-Terem Galéria, az Antikvitás és a Cívis Ház Rt. szervezésében.
30. Kiss Áron, Hegymegi (Kisnamény, 1815. nov. 2. – Debrecen, 1908. máj. 30.) református püspök, egyházi író e napon elhunyt. A teológiát Sárospatakon végezte. 1843-tól Porcsalmán pap. A szatmári egyházmegye főjegyzőjévé (1848), esperesévé választotta (1860). A szabadságharc alatt tábori lelkész. Küzdött az egyházi önkormányzati jogokért. A tiszántúli egyházkerület püspökévé, a debreceni egyház pedig lelkészévé választotta (1892). 1899-től főrendiházi tag. Irodalmi munkássága jelentős: részt vett a zsoltárfordítási munkákban.
30. Szabó Zoltán Gábor (Debrecen, 1908. máj. 30. - Budapest, 1995. jún. 16.) kémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja e napon született.

Június

1893. június, Vámospércs: állandó gyermek menedékházat nyitottak 40 növendékkel.
Debrecen, 1943. június: megjelent a Debreceni Egység, a Debreceni Egyetemi Ifjúság Egységszervezetének lapja.
Debrecen, 1988. június: átadták a Csokonai Kiadó székházát.
2. Szathmári Irma (Debrecen, 1908. jún. 2. - Debrecen, 1975. jan. 27.) festőművész, grafikus e napon született.
3. Debrecen, 1833. Komlóssy Dániel szenátort delegálták mint városi követet a reform-országgyűlésre.
4. Debrecen, 1928. A DEAC sporttelepet ünnepélyes keretek között felavatták.
5. Pokoly József (Őr, 1866. dec. 6. - Hajdúsámson, 1933. jún. 5. ) egyháztörténész, református lelkész, teológus, egyetemi tanár e napon elhunyt.
5. Debrecen, 1998. Megrendezték a Több Szem Pont nemzetközi video- és filmkarnevált a debreceni Csapókerti Horváth Árpád Közösségi Házban.
6. Gyarmati János (Ricse, 1926. okt. 18. - Debrecen, 1983. jún. 6.) nefrológus, radiológus, egyetemi docens, az orvostudományok kandidátusa e napon elhunyt.
7. Hajdúböszörmény, 1958. Megnyílt a Bocskai István Múzeum a művelődési ház első emeletén.
8. Debrecen, 1891. Az István gőzmalom (a mai Malompark bevásárlóközpont helyén állt) raktárépületének a tetőszerkezete kigyulladt a raktár leégett. Ezt tartják a város első ismert ipari tűzesetének.
8. Debrecen, 1913. Országos sakkverseny megnyitójára került sor a Royal Szálló nagytermében.
11. Nagy András (Debrecen, 1934. júl. 12. - Budapest, 1958. jún. 11.) esztergályos, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja e napon elhunyt.
13. Román József (Biharkeresztes, 1908. jún. 13. - Budapest, 1970. júl. 17.) orvos, egészségügyi miniszter (1955/56) e napon született.
13. Debrecen, 1843. Megjelent a Debreczen-Nagyváradi Értesítő című hetilap első száma.
14. Debrecen, 1848. Deák Ferenc igazságügyminisztert, a város díszpolgárát országgyűlési követnek választották.
14. Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Debreceni Tagozata, 1998. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Debreceni Tagozata kezdeményezésére emelt Sziklára Épített Házat felszentelték Gyimesfelsőlokon.
17-23. Debrecen, 1793. Robert Townson angol utazó Debrecenben tartózkodott. Útinaplójába leírta a városról szerzett tapasztalatait: úgy vélte, hogy Debrecen talán a legnagyobb európai falu.
21. Szele Tibor (Debrecen, 1918. jún. 21. – Szeged, 1955. ápr. 5.): matematikus, egyetemi tanár e napon született.
24. Gyarmathi László (Petrozsény, 1908. jún. 24. - Debrecen, 1988. aug. 24.) matematikus, egyetemi docens, a matematikai tudományok kandidátusa e napon született.
24. Zoványi Jenő (Szilágyzovány, 1865. szept. 11. – Bp., 1958. jún. 24.) egyháztörténész, egyetemi tanár, a történettudományok doktora e napon elhunyt.
27. Sinai Miklós (Hajdúbagos, 1730 – Debrecen, 1808. jún. 27.) tanár, ref. püspök, egyháztörténész e napon elhunyt.
27. Debrecen, 1868. A Debreceni Torna Egyesület első versenye a Nagyerdőn.
27. Debrecen, 1953. Felavatták a Hajdú-Bihar Megyei Tanács ötemeletes székházát.
28. Széll János (Debrecen, 1828. jún. 28. - Debrecen, 1891.) tanító, 1848-as honvédhadnagy, tisztviselő, író e napon született.
29. Debrecen, 1543. I. Ferdinánd kezdeményezésére erdélyi részországgyűlés volt Debrecenben.

Július

Debrecen, 1913. július: a Debreczeni Szabad Iskola mint az iskolán kívüli szabad oktatással foglalkozó egyesület alapszabályait a belügyminiszter 1913-ban láttamozta.
Debrecen, 1743. július: Maróthi György: "Arithmetica, vagy a számvetésnek mestersége" című műve megjelent Debrecenben.
2. Németi Pál (Debrecen, 1758. febr. 6. – Debrecen, 1783. júl. 2.) költő e napon elhunyt.
2. Debrecen, 1848. Megjelent az Alföldi Hírlap című politikai napilap első száma. A lapot hetenként kétszer, majd 1949. márc. 11-től 1849. aug. 2-ig hetente háromszor adták ki.
3. Daróczi Pál (Berettyóújfalu, 1983. júl. 3. - Berettyóújfalu, 1904. jan. 10.) főispán, országgyűlési képviselő e napon született.
6. Kerezsi Endre (Debrecen, 1908. júl. 6. - Budapest, 1971. ápr. 25.) testnevelő, főiskolai tanár, a Magyar Testnevelési Főiskola igazgatója (1965/67) e napon született.
10. Király Jenő (Kolozsvár, 1885. szept. 20. - Hajdúböszörmény, 1958. júl. 10.) festőművész e napon elhunyt.
11. Pohl Ferenc (Felsőgalla, 1883. júl. 11. - Debrecen, 1961. jan. 17.) kertész e napon született.
11. Bárd Imre (Nagybajom, 1884. nov. 12. - Budapest, 1958. júl. 11.) műfordító, politikus, újságíró, ügyvéd e napon elhunyt.
13. Juhász Géza (Debrecen, 1894. dec. 20. – Debrecen, 1968. júl. 13.) költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa e napon elhunyt.
14. Balkányi Kálmán (Debrecen, 1883. júl. 14. - Párizs, 1968. dec. 3.) jogász, közgazdász, publicista e napon elhunyt.
14. Jánosi Zoltán, Jánossy (Nagyléta, 1868. júl. 14. – Debrecen, 1942. szept. 16.) református lelkész, politikus, író e napon született.
14. Püspökladány, 1953. A községi tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott a község nevének Hajdúladány névre való megváltoztatásáról.
15. Csenki Imre (Püspökladány, 1912. aug. 7. - Budapest, 1998. júl. 15.) zeneszerző, karnagy e napon elhunyt.
15. Kövy Sándor (Nádudvar, 1763. júl. 15. – Sárospatak, 1829. júl. 24.) jogakadémiai tanár e napon született.
16. Köleséri Sámuel Nagyvárad, 1634 – Debrecen, 1683. júl. 16.)református lelkész, egyházi író (Köleséri Sámuel orvos apja) e napon elhunyt.
17. Wenger Sándor (Debrecen, 1916. júl. 19. - Budapest, 1983. júl. 17.) antropológus e napon elhunyt.
18. Debrecen, 1998. A Gróf Wass Albert Emlékbizottmány és Irodalmi Társaság alakuló ülésére került sor a Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola parkjában.
18. Debrecen, 1953. Megnyílt a debreceni Postás Kultúrotthon kultúrparkja.
18. Debrecen - Józsa, 1998. A debrecen-józsai köztemetőben felszentelték az új lélekharangot.
19. Péchy Erzsi (Székelyhíd, 1888. ápr. 26. - Budapest, 1933. júl. 19.) színész e napon elhunyt.
20. Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. jan. 10. - Budapest, 1958. júl. 20.) szobrász e napon elhunyt.
21. Debrecen, 1998. A Mechon Simon alapítvány több mint ezer rabbit és ortodox zsidó/haszid közösségi képviselőt látott vendégül Debrecenben, élükön Moshe Teitelbaum Szatmári Rabbi és Patriarchával (New York).
24. Debrecen, 1998. A sátoraljaújhelyi Cigányfesztivál gálaműsorral szerepelt a debreceni szabadtéri színpadon.
25. Debrecen, 1953. Megjelent a Dongó című lap első száma.
25. Debrecen, 1998. A salakmotoros egyéni világbajnokság kontinentális döntőjét Debrecenben rendezték.
26. Fodor Gerzson (Derecske, 1763. júl. 26. – Nagykőrös, 1935. febr. 6.) református lelkész és tanár e napon született.
28. Wargha István (Nádudvar, 1808. júl. 28. - Nagyvárad, 1876. márc. 12.) pedagógus, az MTA levelező tagja, a magyar óvodai nevelés egyik úttörője e napon született.
29. - aug. 14. Debrecen. A Londoni Nyári Olimpiai Játékokon a debreceni Gyarmati Olga
(Debrecen, 1924. okt. 5. - ?) távolugrásban aranyérmet szerzett (5,695 méter). Dr. Sándorné Nagy Margit a női tornászcsapat tagjaként ezüstérmet kapott. Ugyanitt Mogyorósi-Klencs János és Tóth Lajos tornában bronzérmes lett.
30. Debrecen, 1928. Kárpáti (Kellner) Károly, a DTE birkózója 4. helyezést szerzett az amszterdami olimpián.

Augusztus

1918. augusztus, Vámospércs: a település 200 koronát adományozott a Hajdú vármegyei tanítók Gönczy Egyesülete számára, azért, hogy enyhítse a tanítók háború okozta nyomasztó helyzetét.
1. Derecske, 1543. Fráter György tartott részországgyűlést a tiszántúli rendek számára. Hűségnyilatkozatot és élelmiszert küldenek a török táborba.
2. Nagyerdő környéke, 1703. A kurucok itt táboroztak. Dobozi István főbíróval történt tárgyalásuk után Debrecen II. Rákóczi Ferenc fejedelem oldalára állt.
3. Dőtsch Zoltán (Budapest, 1908. aug. 3. - Debrecen, 1984. dec. 28.) hárfaművész, karmester, orgonaművész, zeneszerző e napon született.
3. Debrecen, 1998. A Debreceni Orvostudományi Egyetem és a Houstoni Orvostudományi Központ (USA) vezetői keretszerződést írtak alá Debrecenben.
3. Hortobágy, 1953. A zárt kényszermunkatáborok őrsparancsnokai e napon kapták kézhez annak a minisztertanácsi határozatnak a szövegét, amely szerint utasítják a belügyminisztert, hogy a kitelepítéseket október 31-ig szüntesse meg.
11. Balla Péter (Hajdúszoboszló, 1908. aug. 11. - Budapest, 1984. dec. 11.) népdalgyűjtő, népzenekutató, zenepedagógus e napon született.
11. Emőd Tamás (Berekböszörmény, 1888. aug. 11. – Nagyvárad, 1938. szept. 22.) újságíró, költő e napon született.
13. Weszprémi István, Tsanádi, Csanády (Veszprém, 1723. aug. 13. – Debrecen, 1799. márc. 13.) orvos, orvostörténész e napon született.
14. Semsey Andor (Kassa, 1833. dec. 22. – Budapest, 1923. aug. 14.) természettudós, mineralógus, az MTA tagja, a magyar ásványtan és földtan mecénása, a balmazújvárosi múzeum névadója e napon elhunyt.
14. Telegdi Lajos, Telegdi Kovács (Debrecen, 1818. szept. 7. – Debrecen, 1873. aug. 14.) könyvnyomdász, könyvkereskedő e napon elhunyt.
14. Balmazújváros környéke, 1953. Kelta és szkíta sírokat tártak fel Balmazújváros határában a Néplap közlése szerint (aug. 14. 3. p.).
14. Debrecen, 1798. „A Hamlet előadásának legrégebbi, jegyzékben feltüntetett színlapja: Debreczen. No. 4. A’ Felsőbbeknek engedelméből, ma, kedden, august[usnak] 14-dik napján, 1798-dik esztend[őben] a’ Nemzet Játék Szini Társaság által fog elő-adódni egy szomoru játék illyen nevezet alatt: Hamlet, dániai király-fi, öt fel-vonásokban.” [Irta William Shakespeare.] (Debrecen, 1798), [Szigethy.] (Forrás: Magyar Könyvészet: 1712-1820. CD-ROM.)
15. Debrecen, 1743. Maróthi György először rendezett könyvárverést a Kollégium könyvtárának könyveiből.
15. Debrecen, 1998. A tócóskerti római katolikus Szent Család templom és plébániát felszentelték Debrecenben.
16. Komádi, 1968. Felavatták a tv-tornyot.
18. Szecskő Tamás (Debrecen, 1933. aug. 18. - Budapest, 1997. dec. 17.) kommunikációs szakértő, szociológus, címzetes egyetemi docens, a filozófiai tudományok kandidátusa e napon született.
20. Baranyi Imre (Furta, 1935. febr. 4. – Debrecen, 1968. aug. 20.) irodalomtörténész, szerkesztő, tanár e napon elhunyt.
20. Debrecen, 1948. Medgyessy Ferenc Petőfi Sándort ábrázoló szobrát leleplezték a Petőfi téren.
20. Darvas, Esztár, Hajdúszovát, 1953. Kultúrházat avattak mindhárom településen.
20. Téglás, 1953. Új, kéttantermes iskolát avattak.
24. Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. aug. 8. – Cseke, 1838. aug. 24.) költő, kritikus, politikus, a reformkor egyik legjelentősebb alakja, az MTA tagja e napon elhunyt.
24. Szilágyi Loránd (Hajdúnánás, 1908. aug. 24. - Budapest, 1974. máj. 28.) történész, egyetemi tanár, a történettudományok kandidátusa, az MTA levelező tagja e napon született.
27. Váradi Szabó János (Szilvásújfalu, 1783. aug. 27. - Debrecen, 1864. márc. 12.) pedagógus e napon született.
31. Gottlieb Ferenc (Debrecen, 1858. aug. 31. - Budapest, 1919. febr. 17.) hídépítő mérnök e napon született.

Szeptember

1713. szept.: Polgári Mihály (eredeti nevén: Rácz Nagy Mihály) (Tiszapolgár, 1713. szept. (?) - Utrecht, 1780 körül): református pap, író ebben a hónapban született.
1948. szept.: Felavatták a berettyóújfalui izraelita hitközség mártírjainak emlékművét. Az eseményről a Bihar Népe. 1948. 39. sz. (szept. 30.) 3. oldalán számoltak be.
1. Gombi Róza (Hajdúnánás, 1933. szept. 1. - Debrecen, 1999. dec. 29.) neurológus, az orvostudományok kandidátusa e napon született.
1. Berettyóújfalu, 1923. Megszűnt a Bihari Újság, Bihar vármegye hivatalos lapja. Előzménye Biharvármegye címen Nagyváradon, 1920. márc. 15-től máj. 9-ig jelent meg. Bihari Újság címmel 1920. okt. 7-től adták ki. Többek között Nadányi Zoltán is szerkesztette.
3. Debrecen, 1998. Átadták a Városi Nevelőotthon 1. számú lakásotthonát (Kálmán u. 28.).
3-8. Debrecen, 1933. A debreceni ipartestület megrendezte az első „Tiszántúli Ipari Vásárt”.
4. Debrecen, 1898. Móricz Zsigmond teológushallgatónak iratkozott be a kollégiumba. A Hüvelyes utca 4. sz. alatt lakott akkoriban. Újságírással kezdett foglalkozni.
5. Görög Demeter (Hajdúdorog, 1760. nov. 4. – Bécs, 1833. szept. 5.) író, szerkesztő, udvari tanácsos, a magyar irodalom szervezője és mecénása e napon elhunyt.
5. Debrecen, 1913. Foganatosították azt a szerződést, amelynek értelmében a Zenede Debrecen szabad királyi város zeneiskolai bizottsága vezetése alatt működik tovább.
7. Telegdi Lajos, Telegdi Kovács (Debrecen, 1818. szept. 7. – Debrecen, 1873. aug. 14.) könyvnyomdász, könyvkereskedő e napon született.
8. Tóth András (Simánd, 1858. szept. 8. - Debrecen, 1929. március 29.) szobrász e napon született.
8. Debrecen, 1893. Felavatták a római katolikus elemi fiúiskola épületét.
13. Steier Ernő (Nagyléta, 1908. szept. 13. – Jeruzsálem, 1983. jan. 9.) író, pedagógus e napon elhunyt.
14. Bihari Mór (Hajdúböszörmény, 1883. szept. 14. - Budapest, 1976. febr. 23.), a munkásmozgalom harcosa, pedagógus e napon született.
14. Debrecen, 1873. Az Árpád téri református templom alapítólevelét e napon állította ki két magánszemély, Vecsey Imre és neje, Bruckner Karolina.
19. Debrecen, 1998. A Csokonai Színházért Alapítvány hagyományteremtő szándékkal Művészkorzót rendezett Debrecenben.
20-21. Debrecen, 1868. Országos dalosverseny.
20. Hajdú-Bihar megye, 1953. Átadták a forgalomnak a Berettyóújfalu és Derecske közötti műutat.
21. Hankiss János (Budapest, 1893. szept. 21. – Budapest, 1959. ápr. 28.) irodalomtörténész, a Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora e napon született.
22. Emőd Tamás (Berekböszörmény, 1888. aug. 11. – Nagyvárad, 1938. szept. 22.) újságíró, költő e napon elhunyt.
22. Károly György Hugó (Debrecen, 1840. szept. 7. - Budapest, 1908. szept. 22.) kanonok, pedagógus, premontrei szerzetes e napon elhunyt.
23. Debrecen, 1923. Átadták a Gróf Tisza István Egyetem nagyerdei telepén a már elkészült, teljesen felszerelt sebészeti és belgyógyászati klinikákat ; A kollégium Füvészkertjében letették a Déri-múzeum és közművelődési ház alapkövét; A tiszántúli mezőgazdasági kamara megnyitotta a vármegyeházán az ország első kalászkiállítását. Zoltai Lajos e három eseményt összefüggően, a magyar műveltséghez kapcsolva tárgyalja.
27. Nagyrábé, 1953. Iskolát avattak.
28. Debrecen, 1903. A DTE szervezésében a Nagyerdei Sporttéren 300 ember mutatott be sportgyakorlatokat: kerékpáros verseny, síkfutás, súlydobás, gerelyvetés, magas- és távolugrás, „football-match” (foci) volt a Debreczeni Újság tudósítása szerint.

Október

Debrecen, 1693. okt.: debreceni plebejusok egy csoportja felkelt a város vezetői ellen.
Debrecen, 1918. okt.: megnyílt az egyetemen az Orvostudományi Fakultás.
Hajdú-Bihar megye, 1693. okt. közepe: tatárok pusztítják a Tiszántúlt. Berettyóújfaluból, Derecskéről és Diószegről 6 ezernél több foglyot hurcolnak el.
2. Szép Ernő (Huszt, 1884. jún. 30. – Bp., 1953. okt. 2.)költő, író e napon elhunyt. Szoboszlón (ma: Hajdúszoboszló) volt diák: ott, Debrecenben és Mezőtúron járt középiskolába.
2. Debrecen, 1908. A villamos-telep megkezdte működését, „akkor gyultak fel először az utzai ivlámpák”. (Forrás: Debreczeni Képes Kalendáriom. – 1910. – p. 178-181.)
2. Hortobágy – Máta, 1943. Elkészült a hortobágyi Máta-telepen az ország akkori legmodernebb törzsménes-istállója.
4. Pálfy Erzsébet Jolán (Debrecen, 1895. dec. 20. - Debrecen, 1958. okt. 4.) grafikus e napon elhunyt.
4. Furta, 1953. Bevezették a villanyvilágítást.
5. Hajdúdorog, 1913. Miklósy Istvánt felszentelték és "...püspöki székébe, hatalmába, jogaiba a pápai bullával székesegyházzá emelt hajdudorogi gör. katholikus templomban csaknem huszezer hivő jelenlétében beültették és beiktatták ..." (Forrás: Debreczeni Képes Kalendáriom. 1914. p. 57-61.)
6. Pocsaj, 1953. „Béke” néven új termelőszövetkezet alakult.
8. Balogh Ferenc (Nagyvárad, 1836. márc. 28. – Debrecen, 1913. okt. 8.) tanár, egyházi író e napon elhunyt.
8. Klimó István (Debrecen, 1883. okt. 8. - Budapest, 1961. máj. 26.) festőművész e napon született.
10. Kettesy Aladár, Kreiker (Szeged, 1893. okt. 10. – Debrecen, 1983. jan. 30.) orvos, szemész, az orvostudományok doktora e napon született.
10. Debrecen, 1943. A Déri Múzeumban megnyílt az Oláh Gábor emlékszoba.
11. Kiss István (Debrecen, 1908. okt. 11. - Budapest, 1979. jún. 4.) újságíró, szerkesztő e napon született.
13. Révész Mihály (Gyón, 1858. okt. 13. - Biharnagybajom, 1900. márc. 8.) református lelkész e napon született.
13. Juhász Nagy Sándor (Kaba, 1883. okt. 13. - Debrecen, 1946. máj. 10.) politikus, ügyvéd, egyetemi tanár, igazságügy-miniszter (1919.01.25.-03.21.) e napon született.
13. Álmosd, 1968. Ünnepélyesen műemlékké nyilvánították a Kölcsey-házat.
14. Török József (Alsóvárad, 1813. okt. 14. – Debrecen, 1894. márc. 14.) orvos, természettudós, a természettudományos szaknyelv ápolója e napon született.
16. Horváth Lajos (1885. aug. 24. - 1968. okt. 16.) Bihardancsháza költője e napon elhunyt.
17. Sárváry Ferenc (Debrecen, 1808. okt. 17. - Debrecen, 1879. jan. 6.) jogász, ügyvéd e napon született.
17. Debrecen, 1953. Magyarországon először a Csokonai Színház mutatta be Mona Brand ausztráliai írónő „Hamilton család” című színművét.
18. Magoss György (Egri, 1858. okt. 18. - Debrecen, 1947. dec. 22.) ügyvéd, Debrecen polgármestere (1923/28) e napon született.
21. Debrecen, 1968. A Csokonai Színház művészeiből alakult Tarka-barka kabaré első előadása.
21. Debrecen, 1998. A Malompark Üzletközpont ünnepélyes átadása Debrecenben. A Praktiker és az Interspar nyitott itt áruházat.
21. Jámbor István (Földes, 1903. okt. 21. – Budapest, 1969. nov. 26.) termelőszövetkezeti elnök e napon született.
21. Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21. – Budapest, 1933. máj. 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere e napon született.
22. Daróczy Sándor (Püspökladány, 1899. okt. 28. - Ligonier, 1983. okt. 22.) református lelkész, szerkesztő e napon született.
22. Debrecen, 1868. A Debreceni Felsőbb Gazdasági Tanintézet megnyitotta kapuit.
23. Szücs Sándor (Biharnagybajom, 1903. okt. 23. – Debrecen, 1982. aug. 2.) etnográfus, író, múzeumigazgató e napon született.
23. Debrecen, 1918. IV. Károly király és Zita királyné Debrecenbe érkezett. A királyi pár jelenlétében került sor a tudományegyetem alapkőletételére.
25. Fekete Borbála (Szentpéterszeg, 1933. okt. 25. - Debrecen, 1992. aug. 26.) festőművész e napon született.
26. Debrecen, 1998. A Kollégium napja Debrecenben a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium rendezésében. Felavatták Bay Zoltán fizikus domborművét, Győrfi Lajos szobrászművész alkotását.
27. Debrecen, 1998. A kipusztult állatfajokra emlékező emlékoszlopot (Győri László szobrászművész alkotását) avattak a debreceni állatkertben.
30. Debrecen, 1918. Márk Endre polgármester rendkívüli közgyűlés gyors előkészítése végett összehívta a városi tanácsot. A rendkívüli közgyűlést a tanács és a törvényhatósági bizottság tagjainak értekezlete előzte meg, ahol Jánosi Zoltán országgyűlési képviselő, az Országos Nemzeti Tanács tagja mondott beszédet. Az értekezlet egyhangúan elfogadta Gróf Károlyi Imre kormányzását.
31. Debrecen, 1968. Megnyílt a Református Kollégium egyháztörténeti-egyházművészeti állandó kiállítása.

November

1958. nov. Megjelent az Alföld, a Magyar Írók Szövetsége Debreceni Csoportjának folyóirata mint "irodalmi és művészeti folyóirat". Előzménye: Építünk (1954 "őszétől" 1954 nyaráig).
1983. nov.: Megjelent a Mozgó Világ című folyóiratban az első nyilvános visszaemlékezés a hortobágyi kitelepítettekről. Borsós-tanya, Hortobágy. J. Gyula visszaemlékezései. Közreadja: Magyar Bálint. In: Mozgó Világ 1983. 11. A megjelentetés után leváltották a szerkesztőséget.
1. Debrecen, 1903. A DTE választmánya női tornászcsapat megalakításáról határozott. Addig csak női teniszezők voltak az egyesületben.
5. Debrecen, 1978. Átadták a Kölcsey Ferenc Megyei Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház épületét.
6. Nemetz József János (Óbuda, 1753 körül – Debrecen, 1848. nov. 6.) fizikus, feltaláló e napon elhunyt.
7. Tóth Árpád (Arad, 1886. ápr. 14. – Budapest, 1928. nov. 7.) költő, műfordító, újságíró e napon elhunyt.
7. Debrecen, 1868. Megjelent a Református Gimnázium önképző társulatának hetilapja, a Rózsabokor.
8. Jaczkovics Mihály (Alsódomonya, 1858. nov. 8. - Debrecen, 1914. febr. 23.) görög katolikus általános helynök e napon született.
9. Várkonyi Anikó (1942. okt. 18. – 1978. nov. 9.) e napon elhunyt. Bakó Endre írja róla: „Tematikusan nem szentelt verset a városnak [Debrecennek] – mely őt sem kényeztette el - , ám modern hangvételű lírája […] azokból a szellemi hagyományokból építkezett, melyek itt formálták emberré, művésszé.” (Hajdú-Bihar megye irodalmi kalauza. Debrecen, 1984. p. 78.)
12. Makó Lajos (Debrecen, 1854. okt. 9. – Szeged, 1908. nov. 12.) színész, színigazgató e napon elhunyt.
14. Debrecen, 1998. A Debreceni Városi Könyvtár "Fogadjon örökbe egy könyvet" mozgalmában elsőként Kósa Lajos polgármester vállalkozott egy könyv örökbe fogadására.
15. Debrecen, 1943. A Csokonai Színház Irodalmi Kamaraszínházának megnyitására került sor a Déri Múzeum reprezentatív előadótermében.
15. Kaba, 1918. Megalakult a nemzeti tanács.
16. Debrecen, 1998. A hivatalos átadással befejeződött a homokkerti felüljáró bővítése.
17. Csokonai Vitéz Mihály(Debrecen, 1773. nov. 17. – Debrecen, 1805. jan. 28.)a magyar felvilágosodás legnagyobb költője e napon született.
20. Matolcsi János (Berettyóújfalu, 1923. nov. 20. - Budapest, 1983.) archeozoológus, földművelési miniszter (1955/56) e napon született.
21. Hatvani István(Rimaszombat, 1718. nov. 21. – Debrecen, 1786. nov. 16.)matematikus és természettudós e napon született. Jókai Mór „A magyar Faust”-nak nevezte.
21. Szakátsy Gyula (Kassa, 1897. július 27. – Debrecen, 1958. nov. 21.) pomológus e napon elhunyt.
24. Vihar Béla (Hajdúnánás, 1908. máj. 23. – Bp., 1978. nov. 24.) költő, újságíró e napon elhunyt.
25. Tóth Dénes (Budapest, 1908. nov. 25. - Debrecen, 1955. ápr. 30.) zenekritikus, zenepedagógus, zeneszerző e napon született.
25. Debrecen, 1998. A MTESZ Hajdú-Bihar Megyei Műemlékvédelmi Albizottsága (MAB) 10 pontban ajánlást fogalmazott meg a műemlékek és környezetük védelmének segítésére, a hagyományok ápolására.
26. Nagy Sándor(Nagykereki, 1846. szept. 6. – Nagyvárad, 1923)jogász, jogi és történeti szakíró e napon született.
30. Egerváry Jenő (Debrecen, 1891. ápr. 16. – Budapest, 1958. nov. 30.) matematikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja e napon elhunyt.
26. Debrecen, 1628. Debrecenben újra felszentelték a leégés után újjáépített Nagytemplomot. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem magánpénztárából is tetemes összeget adott e célra.
30. Kiss József (Mezőcsát, 1843. nov. 30. – Budapest, 1921, dec. 31.) költő, lapszerkesztő, a 19. sz. végi magyar líra egyik kiemelkedő képviselője e napon született. Tiszacsegén volt gyermek, Debrecenben is tanult.

December

1848. dec. Sillye Gábort a Hajdúkerület kormánybiztosává nevezték ki.
1936. dec. Megjelent az "Akarat", a Debreceni Piarista Gimnázium "Révai Miklós" önképző körének hivatalos lapja.
2. Smurák József (Arad, 1883. márc. 9. - Debrecen, 1943. december 2.) építőmester, keramikus e napon elhunyt.
2. Debrecen, 1918. Megalakult a munkástanács.
6. Nagy Imre(Sárrétudvari, 1896. okt. 23. – Sárrétudvari, 1942. dec. 6.)költő e napon született.
7. Hajdúnánás, 1968. Megnyitották a fedett fürdőt.
8. Debrecen, 1943. Szabó Lőrinc Csokonai-díjat kapott a Csokonai Kör emlékünnepélyén.
8. Hajdúböszörmény, 1918. Megjelent a Hajdúböszörményi Népújság, a böszörményi SZDP hivatalos lapja.
9. Debrecen, 1998. A Debreceni Vállalkozói Szalon alakuló ülésére került sor.
10. Debrecen, 1998. A Debrecen Plaza bevásárló és szórakoztató központot ünnepélyesen megnyitották.
11. Kulcsár Endre (Nemesdéd, 1858. dec. 11. - Debrecen, 1922. március 29.) író, pedagógus e napon született.
13. Hajdúhadházi VSE, 1998. A hajdúhadházi VSE ökölvívója, Nagy József első helyezést szerzett az országos bajnokságon.
15. Lányi Géza (Debrecen, 1849. - Ungvár, 1908. dec. 15.) cimbalomművész, zeneszerző e napon elhunyt.
15. Petőfi Zoltán (Debrecen; 1848. dec. 15. – Pest, 1870, nov. 15.), Petőfi Sándor fia e napon született. Emiatt Petőfi még e hónapban megkapta a szabadságlevelét.
17. Bihardancsháza, 1953. Dancsháza község nevét Bihardancsházára változtatták a Minisztertanács Helyi Tanácsok Titkárságának rendeletére.
20. Ábrányi Kornél, 1843-ig Eördögh(Szentgyörgyábrány, 1822. okt. 15. – Budapest, 1903. dec. 20.)zeneszerző és zeneíró e napon elhunyt.
22. Semsey Andor (Kassa, 1833. dec. 22. – Budapest., 1923. aug. 14.) természettudós, mineralógus, az MTA tagja, a magyar ásványtan és földtan mecénása, a balmazújvárosi múzeum névadója e napon született.
25. Telepy Károly (Debrecen, 1828. dec. 25. – Budapest, 1906. szept. 30.) festő, Telepy György színész fia e napon született.

Egyéb évfordulók

1213. Hajdúsámson. A Váradi Regestrumban említik először, Túrsámsonként fordul elő.
1213. Kaba. A Váradi Regestrumban említik először.
1213. Konyár. A település neve írott formában először fordult elő.
1248. Körösszakál. Egy határjáró oklevél említi először mint a Szakali család birtokát.
1378. Mikepércs. A szomszéd falu földesurai, a Szepesiek elpusztították a falu jelentős részét.
1443. Nagykereki. Az oklevél Váralykereki néven említi a települést.
1483. Szilágyi Erzsébet (? – 1483. júl. 10. után): László leánya, Hunyadi János felesége. 1445-től Hunyadi volt Debrecen földesúrnője. Férje halála után (1456. aug. 11.) a hatalmas Hunyadi-birtokokat igazgatta. Debrecenben, a mai Vár utca sarkán, a Castellumnak nevezett földesúri kúriában lakott. Fia, Mátyás megválasztása után a Hunyadi-birtokok továbbra is az ő irányítása alatt maradtak.
1458. Nagyrábé. Először említik a települést ezen a néven.
1458. Szerep. Izsáki Miklós eladta a települést a hozzá tartozó egyéb birtokokkal együtt eladta Bajomi Istvánnak.
1483. Földes. A Szent István egyház első említése.
1538. A Debreceni Református Kollégium (és feltehetően annak könyvtára) alapítási éve.
1543. Püspökladány. A települést ekkor nevezték először Püspökladánynak.
1583. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem adománylevéllel a debreceni polgároknak adta a Nagyerdő és Apafája nevű erdőségeket, továbbá Máta szántóföldjeit.
1608. Bihardancsháza. A bajomi uradalom részeként Nagy András hajdúgenerális birtoka lett.
1608. Biharnagybajom. Nagy András hajdúgenerális birtoka lett.
1608. Debreceni Péter (Debrecen) református lelkész (?, 1671 után) ebben az évben született.
1608. Kaba. Késő ősszel Báthory Gábor jóváhagyásával telepedtek át a hajdúk ide Kállóról.
1608. Mikepércs. Báthory Gábor fejedelem hat elhagyott mikepércsi jobbágytelket református magyar hajdútiszteknek adományozott. Nemesi címet is kaptak.
1608. Szentmargita. A Szikszói egyezséglevél a 17. századra meghatározta a település sorsát. Területét a polgári hajdúk kaszálónak, legelőnek és halászatra vették igénybe.
1608. Szerep. Nagy András hajdúgenerális birtoka lett.
1608. Tetétlen. A bajomi váruradalom faluja lett.
1608 ? Vígkedvű Mihály (1661. Olaszi, most Nagyvárad) feltehetően ebben az évben született.
1608-1740. Körösszakál lakossága a török elől Komádiba menekült és ott élt.
1613. Hodászi Lukács (hodászi) (Hodász, 1550 körül – Debrecen, 1613.) evangélikus, református püspök ebben az évben elhunyt. 1596-ban már debreceni pap és esperes. A Kollégium anyagi alapját teremtette meg Báthori Gábor Szepes birtokának a Kollégium rendelkezésére bocsátásával. „1613. máj. 17. Debreczenben (Weszprémi szerint máj. 15.), midőn a templomban a szószéken könyörgését mondta, szélütés érte s meghalt.” - írja róla Szinnyei József.
1613. Nagyrábé. Református templomot építettek.
1623. Melotai (Milotai) Nyilas István (Milota, 1571 – Gyulafehérvár, 1623) református püspök, prédikátor, tanár ebben az évben elhunyt. Felsőbb iskoláit 1596-tól Debrecenben végezte. Heidelbergből hazatérve, 1603. júl. 20-tól debreceni tanár. 1614. jan. 19-én a nagykárolyi zsinaton a tisztántúli egyházkerület püspökévé választották. Hivatalairól 1618. jún. 24-én lemondott és Gyulafehérvárra ment Bethlen Gábor fejedelem udvari prédikátorának. Ott halt meg. Jelentős a protestáns oktatásügy fejlesztése és a hazai egyházirodalom terén kifejtett munkássága.
1643. Nadányi János (Körösnadány, 1643 körül – Nagybajom, 1707. júl. 8.) református lelkész és történetíró ebben az évben született. 1666-ban a nagyenyedi református kollégiumban a logika és a héber nyelv tanára lett. Erdélyből Nagybajomba ment prédikátornak, ahol nyomorban halt meg. Lefordította Mizáld Antal orvos művét: Kerteknek gondviselésekről, ékítésekről, oltásokról, a Füveknek orvos hasznaikról, Gyümöltsök tartásokról (Kolozsvár, 1669). Főbb művei: De jure belli (Utrecht, 1658); Florus Hungaricus… (Amsterdam, 1663).
1743. Benedek Mihály (Nagydorog, 1748. - Debrecen, 1716. márc.) református püspök ebben az évben született.
1643. Veresegyházi Tamás (Debrecen, 1643 – Debrecen, 1716. márc.) református püspök ebben az évben született.
1658. Fráter Pál hajdúkapitány, versszerző (születési év ?) ebben az évben elhunyt.
1658-60. Konyár. Szejdi török hordái feldúlták a falut és elhurcolták a lakosságot.
1683. Dobozi István (Debrecen, ? - Debrecen, 1710. augusztus 29.) kuruc diplomata ebben az évben született.
1693. Mikepércs. A református parókiális kúria a hozzá tartozó kerttel együtt az egyház örök tulajdonába került.
1698. Szentmargita. A királyi ítélőtábla pert indított a nádori ítélőszéknél. A települést 1700-ban az egri káptalannak ítélte. (Ma: Újszentmargita)
1703. Debrecenben megkezdődött a református születési és házasságkötési anyakönyvek vezetése.
1703. Verébsár (ma: Hajdúvid). II. Rákóczi Ferenc fejedelem itt táborozott hadával.
1728. Bagamér helyi hajdú kiváltságlevelét ebben az évben állították ki.
1733. Mezőpeterd újra benépesült: lakói római katolikus vallású magyarok és görögkeleti vallású oláhok közül kerültek ki.
1768. Hosszúpályiban görög katolikus egyházközösség alakult. A korábban görögkeleti vallású lakosok áttértek a görög katolikus vallásra.
1783-1803. Hencida. Munkácsi István ebben az időszakban (50 éves korában bekövetkezett haláláig) volt itt lelkész. Ő építtette fel a református templomot. A torony bevakoltatása utódjának, Ónody Szabó Istvánnak jutott.
1788. A román ortodox egyházművészet kőből való emlékei közül legkorábban Körösszakál későbarokk stílusú temploma épült fel.
1803-1807. Hosszúpályi. Református templom épült klasszicista stílusban. 1863-ban romantikus stílusban átépítették.
1808. Baksay Dániel (Vaja, ? - Nádudvar, 1862. augusztus 1.) költő, református lelkész ebben az évben született.
1828. Hegyi Mihályné, szül. Józsa Eufrozina (Szilágysomlyó, 1828. - Debrecen, 1905.) ebben az évben született. A református kollégiumot és a gályarabok emlékművének felállítását anyagilag támogatta. Számos jótékony célú alapítványt tett.
1833. Hortobágy. Erre az évre felépült a Kilenclyukú híd, a történelmi Magyarország leghosszabb kőhídja. 1827-ben kezdték el építeni.
1833-36. Hosszúpályi. Római katolikus templom épült klasszicista stílusban.
1848. Bihartorda 1848-ig úrbéres község volt.
1848. Debreceni Lövész Egylet alakult. Tagjai már rendszeresen gyakoroltak.
1848. Mikepércs, Sáránd: A két falu közösen alakított nemzetőr századot Sinay Károly százados, és Czérna József főhadnagy irányításával.
1853. Hajdúböszörmény. Felépült az a népi lakóház, amely később Káplár Miklós (1886-1935) hajdúböszörményi születésű festőművész otthona volt. A Hortobágyot és a pásztorok világát ábrázolta. Az épület ma Kápár Miklós-emlékház néven múzeum.
1863. Komádi. A lakossága kiegyezett az Eszterházy családdal. A földesúri jogokat a község 50.000 Ft-ért megváltotta, de közben 10.000 hold továbbra is az Eszterházy család kezén maradt.
1868. Debrecen. Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet létesült.
1873. Az egykori Nagy - Hatvan utcán levő saroktelekre épült fel Debrecen első Állami Főreáliskolája. Meixner Károly budapesti főépítész tervezte eklektikus-neoreneszánsz stílusban. 1921-ben vette fel az iskola Fazekas Mihály nevét. (Ma: Fazekas Mihály Gimnázium)
1883. Lux Lajos András (Hajdúnánás, ? - Pápa, 1939. november 23.) pedagógus ebben az évben született.
1883. Vecsey Imre (Debrecen, 1820 - Debrecen) építészmérnök ebben az évben elhunyt.
1888. A debreceni Hegyi Mihályné ebben az évben egyetlen magyar nőként vett részt a világ reformátusainak nagygyűlésén Londonban.
1893. A debreceni kórház ebben az évben kezdte meg működését a mai Bem téren.
1893. Kereskedelmi Akadémia és Csarnok épült Gerster Kálmán tervezésében, eklektikus-neoreneszánsz stílusban. Az épületben később a Megyei Könyvtár működött (Piac u. 8.)
1983. Téglás nagyközség Hajdúhadház nagyközséggel Hadháztéglás néven egyesült. A település Magyarország legnagyobb lélekszámú nagyközsége lett. Állandó lakóinak száma több mint 20.000 fő volt.
1978. Berettyóújfalu város lett.
1978. Debrecen. A Dohánykutató Intézet az elsők között kezdeményezte egy új típusú társulás, a Dohánykutatási-Fejlesztési-Termelési Társaság létrehozását.
1978. Hajdúvid község egyesült Hajdúböszörmény várossal.
1988. Berettyóújfalu. Kabos Endre (Nagyvárad, 1906. nov. 5. – Bp., 1944. nov. 4.) vívó, olimpiai bajnok (Szöul, a kardvívás csapat- és egyéni bajnoka) egy tölgyfát ültetett az emlékparkban.
1898. Debrecen belterületévé nyilvánították a kertségeket Aczél Géza főépítész javaslatára.
1928. Berettyóújfalui Kórház alapítása 106 ággyal.
1928. Debrecen. Létrejött az Országos Közegészségügyi Intézet fiókállomása a Debreceni Tudományegyetem orvosi karának közegészségtani intézetében.
1948. Kaba. Megalakult az első termelőszövetkezet.
1953. Debreceni Mezőgazdasági Akadémia alakult hároméves tanulmányi idejű képzéssel.
1958. Az MTA Csillagvizsgáló Intézetének Debrecenbe költözött napfizikai osztálya megkapta használatra a Kossuth Lajos Tudományegyetem botanikuskertjében álló csillagvizsgálót. Októbertől mint az MTA Napfizikai Obszervatóriuma működött tovább a kibővített épületben.
1968. Földes. Törpevízmű létesült.
1968. Vámospércs. Felépült a Vámospércsi Művelődési Ház.
1978. Hajdú-Bihar megye. Potsdam megyében a Magyar hét eseményein küldöttségek képviselték Hajdú-Bihart.
1993. Fasortelepítésekre került sor Hajdú-Bihar megyei útszakaszokon (Debrecen -Létavértes, Furta-Gyula, Komádi-Újiráz, Bakonszeg-Zsáka, Berettyóújfalu-Pocsaj, Hencida-Nagykereki, Mezőpeterd-Gáborján, Debrecen-Bihartorda).
1993. Kordás Ferenc (Balmazújváros, 1911. - ?, 1993.) tanár, költő, művelődésszervező ebben az évben elhunyt. Balmazújvároson végezte elemi iskoláit és a polgárit. Debrecenben tanítóképzőt végzett, de nem kapott tanítói állást, ezért a balmazújvárosi népkonyhát vezette. Kardos László biztatására verseket írt. A Református Konvent ajánlatára Brazíliába, Sao Pauló magyar iskolájába ment tanítani. Ott megszervezte a Magyar Munkás Dalkört és két verseskötete is megjelent. Sokat írt brazíliai magyar nyelvű lapokba. A háború idején jött haza a magyar külképviselettel. Csepelen 23 évig oroszt tanított. 1979-ben Balmazújvárosba, majd Hajdúböszörménybe költözött.
1993. Sárrétudvari. Koronddal ettől az évtől kezdve tart testvérkapcsolatot.
1993. Szerep. Fiókgyógyszertár nyílt.
1998. A Hortobágyi Nemzeti Parkot bejegyezték az Európai fontos madárélőhelyek (SBA, korábban IBA) sorába.

Felhasznált irodalom

Bakó Endre: Hajdú-Bihar megye irodalmi kalauza. Debrecen : Hortobágyi Idegenforgalmi Bizottság, 1984. 126 p.

Bényei Miklós: Hajdú-Biharban történt : 1968-1974. Eseménynaptár. Debrecen, Hajdú-Bihar M. Kvt., 1975. 393 p.

Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen. Debrecen, Városi Könyvtár, 2003. 351 p. ill.

Debreczeni képes kalendáriom : 1901-1938. Adatbázis. Debrecen, Méliusz Juhász Péter Megyei Kvt., 2004. 1 DVD-ROM

Fésüs László: Hajdú-Bihar megye és Debrecen város sport kronológiája, különös tekintettel az olimpiákra. Debrecen, Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 1994. 248 p., [10]t. ill.

Gellér Ferenc: Debrecen műemléki katasztere. Illusztr. Vadász György. Debrecen, Piremon, 1987. 338 p. ill.

Hajdú-Bihar megye képzőművészete, 1945-1956. Bibliográfia. Szerk. Gellér Ferencné. Debrecen, Hajdú-Bihar M. Kvt., 1980. 133 p.

Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája : 1843-1970. Szerk. Korompainé Szalacsi Rácz Mária. Debrecen, KLTE Kvt., 1973. IX,460 p. (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának bibliográfiai kiadványai)

Helyismereti információk. Szerk. Tárczyné Mányi Sarolta. A Hajdú-Biharban történt eseménynaplót összeállította Bényei Miklós. 4. évf. 1993. 1-12. sz.

Herpay Gábor: Földes község története. In: http://www.kisslajos.ingyenweb.hu/keret.cgi?/foldes/foldes_tortenet.html

Király István: Balmazújvárosi krónika. A második világháborútól a millecentenáriumig. Debrecen, Csokonai K., 1998. 233 p.

Maghy Zoltán. Szerk. Kürti Katalin, Sz. In: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b63/muvesz_5718.html

Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. In: http://www.mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html

Magyar Könyvészet 1712-1920 : Petrik Géza retrospektiv bibliográfiája és a pótlások. Írta Petrik Géza. Arcanum Adatbázis Kft., 2001. (Arcanum Digitéka). 1 CD-ROM.

Magyar Színházművészeti Lexikon. In: http://www.mek.oszk.hu/02100/02139/html/

Magyarország megyéi. Szerk. Gyenes László. Budapest, Kossuth, 1982- . 18. köt., Hajdú-Bihar. Összeáll. Gazdag István, Ónosi László. 1988. 155, [1] p. ill.

Magyarország megyei kézikönyvei 1-21. Hatvan, CEBA, 1997- . 8. köt., Hajdú-Bihar megye kézikönyve. Szerk. Süli-Zakar István. 1998. 948 p. ill.

A magyarság évfordulónaptára, 2008. Összeállította: Németh Tibor, a celldömölki Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár Kresznerics Ferenc Könyvtárának vezetője a “Magyar Életrajzi Kalauz” adatbázis alapján. In: http://www.cellbibl.hu/evfordulo_akt.htm

Murányi János: Debrecen lexikon. Debrecen, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., [2006]. 312 p.

Önkormányzati honlapok:

Rakonczay Zoltán: A Hortobágytól Bátorligetig. Az Észak-Alföld természeti értékei. Budapest, Mezőgazda, 2004. 417 p.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. In: http://mek.oszk.hu/03600/03630/index.phtml

Tóth Pál: Debreceni utcanevek. Debrecen, Tóth Könyvkereskedés és K., 2004. 336 p.

Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár

Főmenü

Almenü