Évfordulók Hajdú-Biharban 2009

Ön itt van:
Főoldal
Adatbázisok
Évfordulók
Évfordulók 2009

Január

1849. jan. Kossuth Lajos beszédet mondott Debrecen népének az Andaházi-Szilágyi-ház erkélyéről (Piac u. 31.) 160 éve
1884. jan. Laborfalvi Róza színésznő, Jókai Mór felesége a debreceni színházban ünnepelte 50 éves színészi jubileumát – ugyanott, amelynek megnyitásán egykor ő mondta el az ünnepi prológot. 125 éve
1839. jan. 3. Thaly Kálmán (Csép, 1839. jan. 3. – Zablát, 1909. szept. 26.) politikus, történész, költő, Debrecen országgyűlési képviselője (1882/1909) e napon született. 170 éve
1944. jan. 6. „A DTE férfi és női kosárlabda szakosztályt alakított.” (Debreczen Újság.) 65 éve
1934. jan. 7. Hézser Zoltán (Debrecen, 1934. jan. 7. – Budapest, 1988. jún. 10.) zenetörténész e napon született. 75 éve
1934. jan. 11. Zsadányi Ottó (Hajdúdorog, 1934. jan. 11. - Debrecen, 1989. január 22.) neuropatológus, címzetes egyetemi docens, az orvostudományok kandidátusa e napon született. 75 éve
1964. jan. 12. Pávai Vajna Ferenc (Csongva, 1886. márc. 6. – Szekszárd, 1964. jan. 12.) geológus, földgázkutató, Debrecen és Hajdúszoboszló gyógy- és hévízeinek feltárója e napon elhunyt. 45 éve
1894. jan. 14. Sillye Gábor (Hajdúböszörmény, 1817. márc. 21. – Hajdúböszörmény, 1894. jan. 17.) ügyvéd, politikus, a város országgyűlési képviselője, a Hajdúkerület kormánybiztosa és utolsó főkapitánya e napon elhunyt. 115 éve
1984. jan. 16. Hullay József (Rimaszombat, 1921. febr. 27. – Debrecen, 1984. jan. 16.) idegsebész, egyetemi tanár, az orvostudomány doktora e napon elhunyt. 25 éve
1639. jan. 17. Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. aug. 30. – Kolozsvár, 1639. jan. 17.) református pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító e napon elhunyt. 370 éve
1994. jan. 18. Debrecen. Megnyílt az ország első takarmányáruháza, a Purina-Hage Rt. Szalai Kálmán vállalkozó cégeként. 15 éve
1734. jan. 26. Keresztesi Pál (Debrecen, ? - Debrecen, 1734. jan. 26.) orvos, református lelkész, teológus e napon elhunyt. 275 éve
1994. jan. 26. Debrecen. Az MTA Atommagkutató Intézetében üzembe helyezték a pozitronemissziós tomográf-(PET-) kamerát. 15 éve
1919. jan. 27. Ady Endre (Érmindszent, 1877. nov. 22. – Budapest., 1919. jan. 27.) a 20. sz. magyar költészet megújítója, a legnagyobb magyar költők egyike e napon elhunyt. 90 éve
1959. jan. 27. Papp Lajos (Élesd, 1899. aug. 15. - Debrecen, 1959. jan. 27.) író, költő, publicista e napon elhunyt. 50 éve
1909. jan. 29. Rácz Mihály (Berettyóújfalu, 1844. szept. 14. - Nagyvárad, 1909. jan. 29.) városi főjegyző, újságíró, költő, a Nagyvárad és a Szabadság című lapok alapítója e napon elhunyt. 200 éve
1949. jan. 30. Berettyóújfalu. Megalakult a Magyar-Román Társaság bihari csoportja. 60 éve
1994. jan. 30. Debrecen. Hivatalosan megnyitották a debreceni Nagytemplomi (református)könyvesboltot (Piac u. 4-6.) 15 éve

Február

1959. febr. 1. Debrecen. Az Arany Bikában olimpiai napot rendeztek. Az ország több nagy városában tartottak hasonlót élsportolók részvételével. 50 éve
1999. febr. 1. A Debreceni Állategészségügyi Intézet fennállásának 50. évfordulóján felavatták az első igazgató, Hajdú Gusztáv emléktábláját. 10 éve
1829. febr. 3. Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1829. febr. 3. - Budapest, 1890. ápr. 19.) etnográfiai és geográfiai író, politikus, Újfalu követe e napon született. 180 éve
1934. febr. 4. Debrecen. Az Ady Társaság képzőművészeti osztálya megrendezte harmadik csoportos tárlatát. 75 éve
1914. febr. 5. Kiss Sándor, É. (Hajdúhadháza, 1914. febr. 5. – Debrecen, 1984. júl. 7.) pedagógus, nyelvész e napon született. 95 éve
1929. febr. 6. Pongrácz Szigfrid (Brünn, 1872. jún. 15. – Budapest, 1929. febr. 6.) szobrász, a debreceni Kossuth-szobor egyik alkotója e napon elhunyt. 80 éve
1934. febr. 12. Londesz Elek (Debrecen, 1868. dec. 13. – Budapest, 1934. febr. 12.) író, újságíró e napon elhunyt. 75 éve
1984. febr. 13. Kapusi Imre (Hajdúböszörmény, 1934. szept. 17. – Budapest, 1984. febr. 13.) újságíró, filmíró, TV-riporter e napon elhunyt. 25 éve
1984. febr. 16. Arany Sándor (Mezőtúr, 1899. márc. 4. – Debrecen, 1984. febr. 16.) talajvegyész, Kossuth-díjas, a mezőgazdasági tudományok doktora, a hortobágyi szikesedés kutatója e napon elhunyt. 25 éve
1884. febr. 14. Mezey Sándor (Nádudvar, 1884. febr. 14. - Buenos Aires, 1968. febr. 5.) író, költő, műfordító, publicista, jogász, ügyvéd e napon született. 125 éve
1924. febr. 15. Csabai Tibor (Debrecen, 1924. febr. 15. - Budapest, 1959. szept. 3.) irodalomtörténész, főiskolai tanár e napon született. 85 éve
1949. febr. 18. Hajdú-Bihar megye. Zsírbeszolgáltatást szabotáló kulákokat és henteseket vettek őrizetbe a Tiszántúli Néplap közlése szerint. Ezt követően kulákokat, kulákbarátokat tartóztattak le. 60 éve
1719. febr. 19. Szilágyi Sámuel (Debrecen, 1719. febr. 19. – Hegyközkovácsi, 1785. júl. 20.) református püspök, író, kollégiumi tanár, polihisztor e napon született. 290 éve
1819. febr. 19. Péchy Mihály (Álmosd, 1755 – Fejérszék, 1819. febr. 19.) építész, mérnökkari tábornok, a Nagytemplom és a Református Kollégium tervezője e napon elhunyt. 190 éve
1939. febr. 19. Dr. Nagymajtényi Ferenc debreceni korcsolyázó bajnok Budapesten mindhárom távon megnyerte az országos vidéki bajnokságot. 70 éve
1844. febr. 20. Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. febr. 20. – Endenich, Németo., 1900. máj. 1.) festőművész, a Déri Múzeumban kiállított Trilógia alkotója e napon született. 165 éve
1859. febr. 20. Irinyi József (Albis, 1822 – Pest, 1859. febr. 20.) újságíró, műfordító, politikus, a hosszúpályi kerület országgyűlési képviselője e napon elhunyt. 150 éve
1914. febr. 23. Debrecen. A Kereskedelmi és Iparkamara épületében, a görög katolikus püspökség által bérelt helyiségekben nagy erejű pokolgép robbant. 95 éve
1994. febr. 25. Debrecen. A Kelet-magyarországi Népfőiskolai Egyesület alakuló ülése.15 éve
1994. febr. 27. Debrecen. Felszentelték az Új Apostoli Egyház templomát. 15 éve

Március

1854. márc. 1. Pecz Samu (Pest, 1854. márc. 1. – Budapest, 1922. szept. 1.) építész, műegyetemi tanár, a Debreceni Református Főgimnázium és a Kossuth utcai református templom tervezője e napon született. 155 éve
1989. márc. 1. Hajdúhadháztéglás néven városi rangú település lett a korábban egyesített Hajdúhadház és Téglás. 20 éve
1934. márc. 5. Dohy János (Debrecen, 1934. márc. 5. - Budapest, 2002. nov. 11.) agrármérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, az MTA rendes tagja e napon született. 75 éve
1939. márc. 5. Nyulason repülőtér épült, melyen a Debreceni Repülő Club motoros és vitorlázó sportrepülésre képez ki. 70 éve
1884. márc. 7. Lugossy József (Felsőbánya, 1812. dec. 3. – Debrecen, 1884. márc. 7.) nyelvész, orientalista, a Debreceni Református Kollégium tanára és könyvtárosa e napon elhunyt. 125 éve
1944. márc. 7. „A DVSC birkózói megnyerték Magyarország birkózó bajnokságát” címmel tudósított a Debreczen Újság. 65 éve
1949. márc. 7. Gút. Megnyílt az ország első erdei szakmunkásképző tanfolyama. 60 éve
1909. márc. 8. Arday Ida (Pest, 1863 – Debrecen, 1909. márc. 8.) színésznő e napon elhunyt. Debrecenben többször is fellépett. 100 éve
1989. márc. 8. Hajdúdorog városi rangot kapott. 20 éve
1884. márc. 9. Budó Jusztin (Nagyléta, 1884. márc. 9. - Budapest, 1943. dec. 6.) levéltáros, történész e napon született. 125 éve
1959. márc. 11. Fazekas Lajos (Nádudvar, 1895. jan. 13. – Nádudvar, 1959. márc. 11.) fazekas e napon elhunyt. 50 éve
1994. márc. 11. Debrecen. Átadták az új Vérellátó Állomást. A létesítmény építésze Gellér Ferenc. 15 éve
1799. márc. 13. Weszprémi István, Tsanádi, Csanády (Veszprém, 1723. aug. 13. – Debrecen, 1799. márc. 13.) orvos, orvostörténész e napon elhunyt. 210 éve
1899. márc. 13. Kodolányi János (Telki, 1899. márc. 13. – Budapest., 1969. aug. 10.) író, publicista, kritikus, püspökladányi élményeit ismertető alkotó e napon született. 110 éve
1994. márc. 13. Derecske. Felavatták a Sportcsarnokot. 15 éve
1864. márc. 14. Kürschák József (Buda, 1864. márc. 14. – Budapest, 1933. márc. 26.) matematikus,a debreceni Reáliskola és a Műegyetem tanára e napon született. 145 éve
1894. márc. 14. Török József (Alsóvárad, 1813. okt. 14. – Debrecen, 1894. márc. 14.) orvos, természettudós, tanár e napon elhunyt. 115 éve
1929. márc. 14. Tóth András (Pusztasimánd, 1858. szept. 8. – Debrecen, 1929. márc. 14.) szobrász, Tóth Árpád költő apja e napon elhunyt. 80 éve
1859. márc. 15. Simonffy László (Debrecen, 1795. júl. 20. - Debrecen, 1859. márc. 15.) nemzetőr őrnagy (1848/49) e napon elhunyt. 150 éve
1874. márc. 15. Kollányi Boldizsár (? , 1874. márc. 15. – Berettyóújfalu, 1921. márc. 29.) író, filozófus, Ady Endre barátja e napon született. 135 éve
1939. márc. 15. Debrecen. Az Országzászlót, Nagy Sándor János művét avatták fel az akkori Magoss György, a mai Bem téren. 70 éve
1864. márc. 18. Pálfy József (Fesetpuszta, 1864. márc. 18. - Debrecen, 1934. okt. 1.) festőművész e napon született. 145 éve
1894. márc. 20. Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. – Turin, 1894. márc. 20.) államférfi, a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott küzdelem legnagyobb alakja e napon elhunyt. 115 éve
1914. márc. 25. A Debreczeni Torna Egylet (DTE) választmánya határozatot hozott a női torna beindításáról. (Debreczen Újság) 95 éve
1899. márc. 30. Went István (Arad, 1899. márc. 30. – Debrecen, 1963. máj. 13.) orvos, egyetemi tanár, a debreceni Élettani és Általános Kórtani Intézet igazgatója e napon született. 110 éve

Április

1659. ápr. Czeglédi Pál (Kassa, 1659. ápr. - Debrecen, 1712.) költő, református lelkész, teológus ebben a hónapban született. 350 éve
1764. ápr. 3. Domokos Márton (Debrecen, ? – Debrecen, 1764. ápr. 3.) debreceni főbíró e napon elhunyt. 245 éve
1954. ápr. 6. Hajdú-Bihar megye. Megalakult a Növényvédő Állomás. 55 éve
1944. ápr. 7. Hajdúszentgyörgy. A dohánypajtában felállították a debreceni zsidóság első túsztáborát. 65 éve
1999. ápr. 10. A Debreceni népi együttes I. cuháréja (vidám összejövetele). 10 éve
1979. ápr. 12. Juhász Izabella (Debrecen, 1923. nov. 30. - Debrecen, 1979. ápr. 12.) könyvtáros e napon elhunyt. 30 éve
1849. ápr. 14. Debrecen. Az országgyűlés kimondja a Habsburgok trónfosztását, Kossuth Lajost kormányzóelnökké választja. 160 éve
1909. ápr. 14. Komoróczy György (Kapnikbánya, 1909. ápr. 14. – Debrecen, 1981. márc. 23.) történész, levéltáros, a történettudomány kandidátusa e napon született. 100 éve
1919. ápr. 14. Blaskó János, id. (Debrecen, 1919. ápr. 14. - Budapest, 1988. ápr. 11.) festőművész e napon született. 90 éve
1844. ápr. 15. Debrecen. “Építészeti bizottmányt” alakítottak a főbíró irányításával a városrendezéssel kapcsolatos ügyek kivizsgálására. 165 éve
1949. ápr. 13. A Debreceni Torna Egyletet (DTE) a belügyminiszter rendeletével feloszlatta. 60 éve
1949. ápr. 22. Komádi. Átadták a forgalomnak az új Sebes-Körös hidat. 60 éve
1919. ápr. 23. Debrecen. A román hadsereg megszállta a várost. 90 éve
1999. ápr. 23. Debrecen. "A református közoktatásügy szereplőinek felelőssége iskoláink életében"címmel országos tanácskozást rendeztek a Debreceni Református Kollégiumban. 10 éve
1984. ápr. 24. Zám Tibor (Berettyóújfalu, 1929. júl. 5. – Debrecen, 1984. ápr. 24.) író, szociográfus, ártándi alkotó (1929-1948) e napon elhunyt. 25 éve
1989. ápr. 24. Hódos Imre (Hajdúnánás, 1928. jan. 10. – Budapest, 1989, ápr. 24.) birkózó, többek között a DVSC sportolója e napon elhunyt. 20 éve
1909. ápr. 27. Szabó Krisztina (Pest, 1823. febr. 3.– Debrecen, 1909. ápr. 27.) színésznő e napon elhunyt. 100 éve
1959. ápr. 28. Hankiss János (Budapest, 1893. szept. 21. – Budapest, 1959. ápr. 28.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Helicon és a Debreceni Szemle szerkesztője, a Debreceni Nyári Egyetem szervezője e napon elhunyt. 50 éve
1994. ápr. 28. Hajdúszoboszló. A Közgazdasági Szakközépiskola parkjában felavatták az 1660-as török dúlás áldozatai előtt tisztelgő emlékharangot, Oborzil Edit iparművész alkotását. 15 éve
1954. ápr. 29. Debrecen. Megalakult a Magyar Földrajzi Társaság tiszántúli osztálya. 55 éve
1994. ápr. 29. Bakonszeg. Felavatták a vám- és pénzügyőrség üdülőtelepét. 15 éve
1909. ápr. 30. Simonffy Sándor (Debrecen, 1826. nov. 3. - Debrecen, 1909. ápr. 30.) honvéd hadnagy (1848/49), levéltáros e napon elhunyt. 100 éve

Május

1879. máj. 1. Farkas Imre (Debrecen, 1879. máj. 1. – Bp., 1976. márc. 25.) költő, operettíró, zeneszerző, a Csokonai Kör tagja e napon született. 130 éve
1949. máj. 1. Debrecen. Felavatták a nagyerdei VAOSZ-üdülőt. 60 éve
1959. máj. 1. Matei Aurél (Debrecen, 1908. jan. 1. - Budapest, 1959. máj. 1.) szobrász e napon elhunyt. 50 éve
1949. máj. 4. Ártánd. Beiktatták tisztségébe Bihar megye első női főjegyzőjét, Csordás Irént. 60 éve
1949. máj. 5. Debrecen. A Debreceni Írók munkaközössége megalakult. 60 éve
1904. máj. 5. Jókai Mór (Komárom, 1825. febr. 18. – Budapest., 1904. máj. 5.) regényíró, több debreceni tárgyú regény, elbeszélés szerzője e napon elhunyt. 105 éve
1849. máj. 7. Szivos Béla (Szoboszló, 1849. máj. 7. - 1912. ápr. 7.) író, hírlapíró e napon született. Novelláiban szoboszlói embereket ábrázolt. 160 éve
1909. máj. 8. Debrecen. A Debreczen Újság cikket közölt a női sportról: „ … az utóbbi pár év alatt megtízszereződött a sportladyk száma.” Az újságíró javasolja a sport-egylet svédtorna intézetek és a teniszpályák látogatását. 100 éve
1949. máj. 8. Berettyóújfalu. Az újjáépített Berettyó-hidat átadták a forgalomnak. Felavatták a közös épületben levő egészségházat és napközi otthont. 60 éve
1994. máj. 10. Debrecen. Holocaust-vagonkiállítás nyílt a Nagyállomás vakvágányán. 15 éve
1864. máj. 11. Domby Márton (Hosszúpályi, 1778. febr. 20. – Pest, 1864. máj. 11.) ügyvéd, Csokonai barátja e napon elhunyt. 145 éve
1959. máj. 12. N. Gál Lajos (Biharnagybajom, 1890. nov. 11. - 1959. máj. 12.) mezőgazdász, országgyűlési képviselő e napon elhunyt. 50 éve
1994. máj. 13. Debrecen. A Magyar Foltvarró Céh első kiállítása a Kölcsey Művelődési Központban „Küldj egy szívet vagy virágot Magyarországnak” címmel. 15 éve
1999. máj. 13. Debrecen. A Cívis Hotels Rt. konferenciaközpontját felavatták. 10 éve
1954. máj. 13. Berettyóújfalu. Az Arany János diákotthonban szimfonikus zenekar alakult a diákok rendszeres zeneoktatásának segítésére. 55 éve
1949. máj. 14. Debreceni Írók Munkaközössége alakult. 60 éve
1884. máj. 15. Nagy Zoltán (Érmihályfalva, 1884. máj. 15. – Budapest, 1945. júl. 4.) költő, kritikus, Tóth Árpád barátja e napon született. 125 éve
1994. máj. 15. Balmazújváros. Emléktáblát avattak az egykori gettó helyén. 15 éve
1899. máj. 17. Bihari Nagy Lajos (Bojt, 1899. máj. 17. - Berettyóújfalu, 1977. júl. 30.) író, politikus, bojti tanító, Szabó Pál barátja e napon született. 110 éve
1939. máj. 20. Debreceni tornászok sikeresen szerepeltek az országos egyéni bajnokságon. Mogyoróssy Győző lett a bajnok. 70 éve
1994. máj. 21. Debrecen. A Tóth Árpád Gimnázium új épületének ünnepélyes alapkőletételére került sor. 15 éve
1799. máj. 22. Csapó József (Győr, 1734. júl. 18. – Debrecen, 1799. máj. 22.) orvos, Debrecen főorvosa e napon elhunyt. 210 éve
1849. máj. 23. Péczely József (Péczeli) (Komárom, 1789. dec. 25. – Debrecen, 1849. máj. 23.) történész, a Református Kollégium tanára, az első magyar irodalmi tanszékek egyikének megalapítója e napon elhunyt. 160 éve
1944. máj. 23. Gulyás Pál (Debrecen, 1899. okt. 27. – Debrecen, 1944 máj. 23.) költő e napon elhunyt. 65 éve
1959. máj. 24. Berettyóújfalu. Megkezdte működését az ország legnagyobb gyermekvárosa. 50 éve
1959. máj. 28. Szathmári Imre (Hajdúböszörmény, 1881. jún. 27. - Hajdúböszörmény, 1959. máj. 28.) e napon elhunyt. 50 éve
1504. máj. 29. Verancsics Antal (Sebenico, 1504. máj. 29. – Eperjes, 1573. jún. 15.) bíboros, esztergomi érsek, humanista történetíró e napon született. Debrecent Monumenta Hungaricae Historica című művében mint „Magyarország legnagyobb és leggazdagabb városát” említi. 505 éve
1999. máj. 29. Debrecen. A Fontana nevű szabadidőközpontot átadták a Köntösgát-soron. 10 éve
1949. máj. 30. Debrecen. Az „Apolló” Moziban megnyitásra került mozi-tárlatról hírt adott a Debreczen újság. 60 éve

Június

1934. jún. 1. Bura Károly (Debrecen, 1881 – Bp., 1934. jún. 1.) cigányprímás, Bura Sándor bátyja e napon elhunyt. 75 éve
1934. jún. 2. Tóth József (Debrecen, 1864. nov. 17. - Körösladány, 1934. jún. 2. ) református lelkész e napon elhunyt. 75 éve
1944. jún. 2. Debrecen. Szőnyegbombázás kezdődött: a déli városrész elpusztult, több mint 1000 ember meghalt. 65 éve
1999. jún. 2. Debrecen. A Medgyessy Ferenc Gimnáziumban leleplezték a névadó portrészobrát, Pózner Gábor alkotását. 10 éve
1934. jún. 3. Debrecen. A Debreczen Újság hírt adott az első magyarországi Stadion elkészültéről. A Nagyerdőn épült. 75 éve
1944. jún. 3. Vadász Endre (Szeged, 1901. febr. 28. – Budapest, 1944. jún. 3.) festő, grafikus, tanár e napon elhunyt. 65 éve
1909. jún. 9. Temesváry Lajos (Érpele, 1841 – Debrecen, 1909. jún. 9.) színész, színigazgató e napon elhunyt. 100 éve
1994. jún. 11. Nyíracsád. Először rendezték meg a Ligetaljai Kulturális Napokat. 15 éve
1814. jún. 14. Kemény Zsigmond (Alvinc, 1814. jún. 12. – Pusztakamarás, 1875. dec. 22.) író, publicista, politikus e napon született. Debrecenről Naplót, emlékiratokat írt. 195 éve
1869. jún. 14. Sesztina Jenő, Nagybákay-Sesztina (Debrecen, 1869. jún. 14. – Debrecen, 1944. okt. 21.) vasnagykereskedő e napon született. 140 éve
1949. jún. 14. Debrecen. Megnyílt a Corvin Áruház első vidéki fiókja. 60 éve
1884. jún. 15. Farkas Béla (Hajdúnánás, 1884. jún. 15. – Szeged, 1967. márc. 19.) zoológus, a biológiai tudományok doktora e napon született. 125 éve
1914. jún. 15. Lovaskocsi távhajtási versenyt rendeztek Szolnoktól Debrecenig. Baghy Gyula lett az első. (Debreczen Újság) 95 éve
1909. jún. 16. Czeglédy Sándor (Nagysalló, 1909. jún. 16. - Debrecen, 1998. okt. 19.) református lelkész, teológus, egyetemi tanár e napon született. 100 éve
1924. jún. 16. Debrecen. A MOB megköszönte a 20 millió Pengőt, ami a legnagyobb összeg volt, amelyet vidéken a VIII. nyári olimpiára összegyűjtöttek. (Kelet-Magyarországi Sport Hírlap) 85 éve
1934. jún. 16. A debreceni Markos Imre labdarúgó is helyet kapott abban a világbajnoki játékos-rangsorban, amelyet olaszországi vélemények alapján állítottak össze. (Debreczen Újság) 75 éve
1944. jún. 16. Debrecen, Hajdú-Bihar megye. A zsidókat gyűjtőtáborba szállították: a debrecenieket a Serly-féle téglagyárba, a hajdú-bihariakat a városi téglagyárba. 65 éve
1949. jún. 17-19. Debrecen, Hajdú megye. A könyvnapokat először rendezték meg vidéken is. A dolgozók kedvezményes áron vásárolhattak a magyar és külföldi irodalmi alkotásokból. 60 éve
1784. jún. 22. Kerekes Ferenc (Erdőhegy, 1784. jún. 22. – Balatonfüred, 1850. júl. 29.) a debreceni református kollégium tanára, a Füvészkert létrehozója, a Lúdas Matyi első kiadója e napon született. 225 éve
1884. jún. 22. Uzonyi Ferenc (Hajdúböszörmény, 1884. jún. 22. – Bp., 1972. nov. 5.) növénypatológus, hajdúböszörményi gimnáziumi tanár, egyetemi tanár, debreceni könyvtáros e napon született. 125 éve
1909. jún. 22. Debrecen. „A magyar athletikai szövetség bajnoki viadalán a debreceni torna-egylet két tagja fényes sikereket ért el.” Vadon Géza magasugrásban első, Zöld József rúdugrásban második. (Debreczen Újság) 100 éve
1944. jún. 25. Hajdú-Bihar megye. Megkezdődött a zsidók deportálása. 65 éve
1879. jún. 29. Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. jún. 29. – Budapest., 1942. szept. 5.) író, újságíró, szerkesztő, a 20. sz.-i magyar realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja e napon született. 130 éve
1884. jún. 30. Szép Ernő (Huszt, 1884. jún. 30. – Budapest, 1953. okt. 2.) költő, író, Szoboszló irodalmi ábrázolója e napon született. 125 éve
1889. jún. 30. Révész Imre (Pápa, 1889. jún. 30. – Budapest, 1967. febr. 27.) református püspök, debreceni egyetemi tanár, egyház-, művelődés- és társadalomtörténész e napon született. 120 éve

Július

1964. júl. Hajdúböszörmény. A Városi Művelődési Házban két termet rendeztek be az ebben a hónapban alakuló Hajdúsági Művésztelep (ma: Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep) számára. 45 éve
1934. júl. 3. Szombati Szabó István (Debrecen, 1887. jan. 1. - 1934. júl. 3.) költő e napon elhunyt. 75 éve
1999. júl. 3. Debrecen. A Cívis Korzó hétvégi programsorozat első rendezvényei. 10 éve
1994. júl. 4. Hortobágy. Megnyílt a Kelet-magyarországi Népfőiskola Egyesület első nyári tábora. 15 éve
1929. júl. 5. Zám Tibor (Berettyóújfalu, 1929. júl. 5. – Debrecen, 1984. ápr. 24.) író, szociográfus, ártándi alkotó (1929-1948) e napon született. 80 éve
1859. júl. 6. Dicsőfi József (Balmazújváros, 1859. júl. 6. - Debrecen, 1920. aug. 31.) református lelkész, főiskolai könyvtárnok, tanár, egyházkerületi főjegyző, lapszerkesztő e napon született. 150 éve
1984. júl. 7. Kiss Sándor, É. (Hajdúhadháza, 1914. febr. 5. – Debrecen, 1984. júl. 7.) pedagógus, nyelvész e napon elhunyt. 25 éve
1884. júl. 9. Hevesi Ákos (Kismarja, 1884. júl. 9. - Chimillas, 1937. jún. 12.) mezőgazdász, a munkásmozgalom harcosa e napon született. 125 éve
1899. júl. 9. Veress Géza (Hajdúböszörmény, 1899. júl. 9.–Debrecen, 1970. szept. 16.) festőművész e napon született. 110 éve
1934. júl. 12. Nagy András (Debrecen, 1934. júl. 12. - Budapest, 1958. jún. 11. ) az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja e napon született. 75 éve
1884. júl. 14. Hüttl Tivadar (Budapest., 1884. júl. 14. – Budapest., 1955. nov. 6.) sebész, egyetemi tanár, a debreceni sebészeti klinika vezetője e napon született. 125 éve
1959. júl. 14. Kállay Kálmán (Pozsony, 1890. okt. 11. – Debrecen, 1959. júl. 14.) református lelkész, egyetemi tanár, rektor, sémi filológus e napon elhunyt. 50 éve
1909. júl. 16. Póka Gábor (Hajdúböszörmény, 1909. júl. 16. - Kolozsvár, 1990. jan. 20.) edző, jogász, testnevelő e napon született. 100 éve
1924. júl. 16. Könyves Tóth Kálmán (Debrecen, 1837. aug. 31. – Debrecen, 1924. júl. 16.) író, református lelkész e napon elhunyt. 85 éve
1734. júl. 18. Csapó József (Győr, 1734. júl. 18. – Debrecen, 1799. máj. 22.) orvos, Debrecen főorvosa e napon született. 275 éve
1884. júl. 20. Toroczkai Oszvald (Brassó, 1884. júl. 20. – Bp., 1951. okt. 27.) festőművész e napon született. 125 éve
1949. júl. 20. Zsigmond Ferenc (Kunhegyes, 1883. márc. 6. – Kunhegyes, 1949. júl. 20.) irodalomtörténész, Ady-kutató, a debreceni kollégium tanára és történetírója e napon elhunyt. 60 éve
1884. júl. 22. Dienes János (Abaújbakta, 1884. júl. 22. – Debrecen, 1962. okt. 3.) festőművész, Munkácsy-díjas e napon született. 125 éve
1994. júl. 22. Hajdúszoboszló. Megnyílt a T-boy szórakoztató központ (az átalakított Bocskai filmszínházban). 15 éve
1899. júl. 23. Debrecen, Járműjavító. Egyetértés Önképző Dal- és Segélyegylet alakult. 110 éve
1984. júl. 23. Murvay László (Hajdúnánás, 1918. jún. 13. – Pécs, 1984. júl. 23.) építésztechnikus, múzeumigazgató e napon elhunyt. 25 éve
1894. júl. 27. Debrecen. Tűz ütött ki az István gőzmalomban. A város első ipari balesete volt. Négy munkás meghalt. 105 éve
1849. júl. 31. Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. – Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő e napon feltételezhetően elhunyt. 160 éve
1949. júl. 31. Debrecen. Új emléktáblával jelölték meg Petőfi debreceni lakóházát. (Batthyány utca 16.) 60 éve

Augusztus

1894. aug. 1. Haranghy Jenő (Debrecen, 1894. aug. 1. – Budapest, 1951. jún. 3.) festő, grafikus, iparművész e napon született. 115 éve
1919. aug. 1. A Debreceni Akadémiai Atlétikai Clubból (DAAC) kivált a tornaszakosztály. Létrehozták a Debreceni Egyetemi Atlétikai Club-ot (DEAC). 90 éve
1849. aug. 2. Debreceni csata, az 1848-49-es szabadságharc ütközete. 160 éve
1849. aug. 2. Akasztóhalom, Nádudvar környéke. Nagysándor József honvédtábornok a Kabai út mentén felakasztatott egy kémet, innen ered az „Akasztóhalom” elnevezés. 160 éve
1849. aug. 2. Szarka János (? - Debrecen, 1849. aug. 2.) a debreceni csata hőse e napon elesett. Debrecenben temették el. 160 éve
1959. aug. 2. Rex Ferenc (Debrecen, 1886. márc. 17. – Debrecen, 1959. aug. 2.) gyógyszerész, szakíró, lapszerkesztő, az első debreceni gyógyszeripari és gyógyáru-nagykereskedők egyike e napon elhunyt. 50 éve
1984. aug. 2. Fekete Péter (Hajdúböszörmény, 1925. okt. 6. - Jászberény, 1984, aug. 2.) református lelkész e napon elhunyt. 25 éve
1884. aug. 5. Gáspár András (Kecskemét, 1804. nov. 23. – Bihar, 1884. aug. 5.) honvéd tábornok (1848/49), a bihari kerület országgyűlési képviselője e napon elhunyt. 125 éve
1909. aug. 8. Ehrenfeld Artur (Püspökladány, 1909. aug. 8. - Jeruzsálem, 1982. aug. 21.) műfordító, a debreceni Zsidó Gimnázium héber szakos tanára e napon született. 100 éve
1969. aug. 10. Kodolányi János (Telki, 1899. márc. 13. – Budapest., 1969. aug. 10.) író, publicista, kritikus, püspökladányi élményeit ismertető alkotó e napon elhunyt. 40 éve
1944. aug. 12-13. Hajdúböszörmény. Éjjel légitámadás érte a repülőteret. 65 éve
1834. aug. 15. Bakóczi János (Debrecen, 1834. aug. 15. - Hajdúböszörmény, 1900. márc. 24.) egyháztörténész, református lelkész (Hajdúböszörmény, 1900. márc. 24.) e napon született. 175 éve
1899. aug. 15. Papp Lajos (Élesd, 1899. aug. 15. - Debrecen, 1959. jan. 27.) író, költő, publicista e napon született. 110 éve
1979. aug. 17. Kesztyüs Loránd (Sarkad, 1915. ápr. 11. – Debrecen, 1979. aug. 17.) orvos, immunológus, az MTA tagja, egyetemi tanár e napon elhunyt. 30 éve
1919. aug. 19. Debrecen. A Vértessy strandon megrendezték a város első úszóversenyét. 90 éve
1859. aug. 20. Brück Gyula (Nagykőrös, 1859. aug. 20. - Debrecen, 1918. szept. 9.) zeneszerző, zongoraművész, a Zenede tanára e napon született. 150 éve
1919. aug. 21. Julow Viktor (Debrecen, 1919. aug. 21. – Debrecen, 1982. jan. 15.)
irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár, Csokonai-kutató e napon született. 90 éve
1969. aug. 21. Vályi-Nagy Tibor (Debrecen, 1912. márc. 19. – Siófok, 1969. aug. 21.) orvos, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa e napon elhunyt. 40 éve
1944. aug. 22. Dr. Kapros László lett a magasugrás ez évi bajnoka 187 cm-es ugrásával. (Debreczen Újság) 65 éve
1879. aug. 22. Orsós Ferenc (Temesvár, 1879. aug. 22. – Mainz, Német Szövetségi Köztársaság, 1962. júl. 25.) patológus, törvényszéki orvos, egyetemi tanár, a debreceni egyetem Kórbonctani Intézetének vezetője e napon született. 130 éve
1994. aug. 22. Debrecen. Volt nyugati hadifoglyok nemzetközi találkozója. 15 éve
1914. aug. 24. Tóth Lajos (Debrecen, 1914. aug. 25. – Debrecen, 1984. aug. 24.) a Debreceni Torna Egylet, ill. a Debreceni Postás SE tornásza, edző, főiskolai világbajnok és huszonkétszeres magyar bajnok tornász, három olimpia eredményes sportolója e napon elhunyt. 25 éve
1884. aug. 25. Kováts Andor (Kecskemét, 1884. aug. 25. – Debrecen, 1942. febr. 5.) jogász, egyetemi tanár e napon született. 125 éve
1914. aug. 25. Tóth Lajos (Debrecen, 1914. aug. 25. – Debrecen, 1984. aug. 24.) a Debreceni Torna Egylet, ill. a Debreceni Postás SE tornásza, edző, főiskolai világbajnok és huszonkétszeres magyar bajnok tornász, három olimpia eredményes sportolója e napon született. 95 éve
1864. aug. 27. Kuthy Lajos (Érmihályfalva, 1813. jan. 9. – Nagyvárad, 1864. aug. 27.) regény- és drámaíró, a Hortobágy és az Alföld egyik korai irodalmi ábrázolója e napon elhunyt. 145 éve
1994. aug. 28. Hortobágy község határában, a Mátai út mentén kápolnát emelt a Magyar Szellemi Védegylet a régi hortobágyi települések emlékére. 15 éve
1939. aug. 29. Zoltai Lajos (Földes, 1861. júl. 16. – Debrecen, 1939. aug 30.) helytörténész, muzeológus, régész e napon elhunyt. 70 éve
1574. aug. 30. Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. aug. 30. – Kolozsvár, 1639. jan. 17.) református pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító e napon született. 435 éve
1949. aug. 31. Debrecen. Megszűnt az egyetem teológiai karának egyetemi jellege. 60 éve

Szeptember

1829. szept. Szakáll Albert (Köröstarcsa, 1829. szept. - Köröstarcsa, 1909. ) festőművész, honvéd hadnagy (1848/49) ebben a hónapban született. 80 éve
1974. szept. 1. Kovács Ferenc (Szeged, 1890. nov. 1. – Budapest., 1974. szept. 1.) szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, a debreceni szüléskerület és a Bábaképző Intézet vezetője e napon elhunyt. 35 éve
1999. szept. 1. Debrecen. " Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben "címmel rendezték meg az I. Országos Jelenkortörténeti Konferenciát. 15 éve
1959. szept. 3. Csabai Tibor (Debrecen, 1924. febr. 15. - Budapest, 1959. szept. 3.) irodalomtörténész, főiskolai tanár e napon elhunyt. 50 éve
1909. szept. 4. Szelényi Ferenc (Budapest, 1909. szept. 4. - Debrecen, 1991.) növénynemesítő, talajbiológus, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora e napon született. 100 éve
1884. szept. 7. Miklós Jutka (Berettyóújfalu, 1884. szept. 7. – Creteil, Franciaország., 1976. febr. 18.) költő, a nagyváradi Holnap körének tagja e napon született. 125 éve
1919. szept. 11. Csáth Géza (Szabadka, 1887. febr. 13. – Szabadka közelében, 1919. szept. 11.) író, zenekritikus, orvos e napon elhunyt. Földesre és Tetétlenre jelentkezett helyettes orvosnak. 90 éve
1609. szept. 13. Böszörmény. A Kálló városából áttelepült hajdúk Böszörményben és Pródon kaptak birtokot. 400 éve
1954. szept. 16. Debrecen. Megnyílt az ország első klinikai filmszínháza. 55 éve
1934. szept. 17. Kapusi Imre (Hajdúböszörmény, 1934. szept. 17. – Budapest, 1984. febr. 13.) újságíró, filmíró, TV-riporter e napon született. 75 éve
1994. szept. 23. Görbeháza. Átadták a gázvezeték-hálózatot. 15 éve
1889. szept. 24. Balkányi Szabó Lajos (Mihálydi, 1823, ápr. 5. – Debrecen, 1889. szept. 24.) költő, író, a Kossuth-nóta szerzője e napon elhunyt. 120 éve
1909. szept. 26. Thaly Kálmán (Csép, 1839. jan. 3. – Zablát, 1909. szept. 26.) politikus, történész, költő, Debrecen országgyűlési képviselője (1882/1909) e napon elhunyt. 100 éve
1909. szept. 27. Tot, Amerigo, Tóth Imre (Fehérvárcsurgó, 1909. szept. 27. – Róma, 1984. dec. 13.) szobrász, grafikus, több munkáját Debrecennek ajándékozó művész e napon született. 100 éve
1994. szept. 28. Hajdúhadház. Romafórumot rendeztek. 15 éve
1994. szept. 29. Debrecen. Karácsony Sándor nevét vette fel a Komáromi Csipkés György tér 9.sz. alatti általános iskola. 15 éve
1954. szept. 30. Debrecen. Az Elnöki Tanács határozata alapján közvetlenül az Elnöki Tanács alá rendeli Debrecent megyei jogú városi tanácsként. 55 éve
1999. szept. 30. Debrecen. A Családok Átmeneti Otthonának átadása. 10 éve

Október

1974. okt. Berettyóújfalu. A Bihari Múzeum megnyitotta kapuit a látogatók előtt. 35 éve
1934. okt. 1. Pálfy József (Fesetpuszta, 1864. márc. 18. - Debrecen, 1934. okt. 1.) festőművész e napon elhunyt. 75 éve
1939. okt. 3. Györffy István (Karcag, 1884. febr. 11. – Budapest, 1939. okt. 3.) etnográfus, egyetemi tanár, a Hajdúság és a Hortobágy kutatója e napon elhunyt. 70 éve
1754. okt. 7. Simonffy Sámuel (Debrecen, 1754. okt. 7. – Debrecen, 1821. márc. 29.) debreceni kereskedő, patrícius, 1811 – 1821 között a város főbírája volt. E napon született. 255 éve
1949. okt. 6. Nagysándor József (Nagyvárad, 1804. okt. 17. – Arad, 1849. okt. 6.) honvéd tábornok, a debreceni csata hadvezére, aradi vértanú e napon elhunyt. 160 éve
1904. okt. 7. Pákozdy Ferenc (Hódmezővásárhely, 1904. okt. 7. – Debrecen, 1970. máj. 11.) költő e napon született. 105 éve
1944. okt. 8. Debreceni tankcsata kezdődött. A második világháború egyik legnagyobb magyarországi tankcsatája kb. okt. 20-ig tartott. 65 éve
1704. okt. 9. Segner János András (Pozsony, 1704. okt. 9. – Halle, 1777. okt. 5.) természettudós, matematikus, Debrecen városi orvosa, egyetemi tanár e napon született. 305 éve
1604. okt. 15. Álmosd. Bocskai István és a hajdúk győztes csatát vívtak Álmosd és Diószeg között a Habsburg császári csapatok ellen. 405 éve
1834. okt. 15. Debrecen. A legnagyobb ismert földrengés. Kb. 350 építmény sérült meg. 175 éve
1994. okt. 15. Hajdúszoboszló. Felavatták Kígyós Sándor szobrászművész Zászló című alkotását. 15 éve
1744. okt. 16. Maróthi György (Debrecen, 1715. jún. 18. – Debrecen, 1744. okt. 16.) matematikus, pedagógus, a magyar zeneelmélet úttörője, a Kollégiumi Kántus újjászervezője e napon elhunyt. 265 éve
1804. okt. 17. Nagysándor József (Nagyvárad, 1804. okt. 17. – Arad, 1849. okt. 6.) honvéd tábornok, a debreceni csata hadvezére, aradi vértanú e napon született. 205 éve
1944. okt. 17. Berettyóújfalu. Nyolc napig tartó ostromban szorította ki az orosz hadsereg a német csapatokat. 65 éve
1964. okt. 17. Veres Győző (Berekböszörmény, 1936 - ?) súlyemelő bronzérmet nyert a tokiói nyári olimpián. 45 éve
1944. okt. 19. Debrecen. Orosz csapatok ettől kezdve 1990-ig állomásoztak a városban. 65 éve
1944. okt. 21. Sesztina Jenő, Nagybákay-Sesztina (Debrecen, 1869. jún. 14. – Debrecen, 1944. okt. 21.) vasnagykereskedő e napon elhunyt. 65 éve
1999. okt. 21. Debrecen. A Gépipari Tudományos Egyesület alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett regionális ülés résztvevői emlékoszlopot avattak a debreceni Malomparkban "az István-gőzmalom helyén" Pekár Imre gépészmérnök emlékére. 10 éve
1814. okt. 22. Obernyik Károly (Kömlőd, 1814. okt. 22. – Pest, 1855. aug. 17.) író, drámaíró, hajdúnánási alkotó, debreceni diák e napon született. 195 éve
1909. okt. 22. Szalay Sándor (Nyíregyháza, 1909. okt. 22. – Debrecen, 1987. okt. 11.) fizikus, a debreceni magfizikai iskola megalapítója e napon született. 100 éve
1944. okt. 22. Balmazújváros. Rövid, de heves harcokat követően a településen véget ért a második világháború. 65 éve
1944. okt. 23. Lefkovits Vilmos (Nemesvid, 1886. okt. 23. – Budapest, 1944. okt. 23.) tanár, a debreceni Szociáldemokrata Párt vezetője, közoktatásügyi népbiztos (1919). A németek e napon kivégezték. 65 éve
1954. okt. 23. Alföld címmel jelent meg a debreceni írócsoport folyóirata. Előzménye az Építünk címet viselte. 55 éve
1974. okt. 23. Lengyel Menyhért (Balmazújváros, 1880. jan. 12. – Budapest, 1974. okt. 23.) drámaíró e napon elhunyt. 35 éve
1849. okt. 24. Perényi Zsigmond, báró (Ardó, 1783 – Pest, 1849. okt. 24.) nagybirtokos, az Országgyűlés főrendi házának másodelnöke, Kossuth híve, e napon mártírhalált halt. 160 éve
1909. okt. 25. Adler Miklós (Hajdúsámson, 1909. okt. 25. - Tel-Aviv, 1965. okt. 20.) grafikus, festőművész, a debreceni művészeti szabadiskola szervezője e napon született.100 éve
1999. okt. 25-28. A Debrecen-nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye első zsinata. 10 éve
1944. okt. 26. Mata János (Hegyközkovácsi, 1907. dec, 12. – Nyírmihálydi, 1944. okt. 26.) költő, grafikus, filozófus, debreceni egyetemi román nyelvi rektor és levéltáros e napon elhunyt. 65 éve
1759. okt. 27. Kazinczy Ferenc (Érsemlyén, 1759. okt. 27. – Széphalom, 1831. aug. 22.) író, a korabeli magyar irodalom és a nyelvújítás vezéralakja, a Debreceni Grammatika bírálója e napon született. 250 éve
1924. okt. 27. Déri Frigyes (Bács, 1852. dec. 10. – Bécs, 1924. okt. 27.) gyáros, műgyűjtő, a később róla elnevezett debreceni múzeum adományozója és építésének finanszírozója e napon elhunyt. 85 éve
1899. okt. 27. Gulyás Pál (Debrecen, 1899. okt. 27. – Debrecen, 1944 máj. 23.) költő e napon született. 110 éve
1984. okt. 30. Kigyós Sándor (Debrecen, 1943. júl. 7. – Pécsvárad, 1984. okt. 30.) szobrász e napon elhunyt. 25 éve

November

1944. nov. Debrecen. Az Egyesített Fiúgimnáziumban közvetlenül a harcok elmúltával megkezdődött a tanítás a felsősök számára. 65 éve
1949. nov. 1. A Tiszántúli Néplap ettől kezdve „Néplap” címmel jelent meg. 60 éve
1909. nov. 2. Tamás Ferenc (Gyula, 1909. nov. 2. – Debrecen, 1981. júl. 30.)református lelkész e napon született. 100 éve
1994. nov.2. Hajdú-Bihar megye. A Nonprofit Humán Szolgáltatók Kamarája megyei tagozatának alakuló ülése Debrecenben. 15 éve
1969. nov. 5. Nagy Gusztáv (Karcag, 1902. aug. 18.- Gyula, 1969. nov. 5.) költő, író, újságíró, levéltáros, az Újfalu és a Bihari Hírek szerkesztője e napon elhunyt. 40 éve
1994. nov. 5. Debrecen. Átadták az un. sétálóutcát (Batthyány u.). 15 éve
1929. nov. 6. Szontagh Félix (Lőcse, 1859. dec. 18. – Debrecen, 1929. nov. 6.) gyermekgyógyász, egyetemi tanár e napon elhunyt. 80 éve
1949. nov. 7. Tépe. Villanyvilágítás kezdődött. 60 éve
1899. nov. 14. Mirkovszky Géza (Jászfényszaru, 1855. júl. 25. – Budapest, 1899. nov. 14.) építész, festő, több debreceni freskó készítője e napon elhunyt. 110 éve
1864. nov. 17. Tóth József (Debrecen, 1864. nov. 17. - Körösladány, 1934. jún. 2. ) református lelkész e napon született. 145 éve
1884. nov. 17. Deák Dezső (?, 1884. nov. 17. - ?, 19?) író, a Bihar című hetilap szerkesztője, berettyóújfalui tanár e napon született. 125 éve
1949. nov. 19. Debrecen. A Déri Múzeumban megnyílt a néprajzi és a várostörténeti osztály. 60 éve
1634. nov. 22. Alvinczi Péter (Nagyenyed, 1570 körül – Kassa, 1634. nov. 22.) református prédikátor Váradon és Nagykerekiben, hitvitázó e napon elhunyt. 375 éve
1804. nov. 23. Gáspár András (Kecskemét, 1804. nov. 23. – Bihar, 1884. aug. 5.) honvéd tábornok (1848/49), a bihari kerület országgyűlési képviselője e napon született. 205 éve
1944. nov. 24. Berettyóújfalu. A szovjet katonai parancsnokság dr. Zöld Sándort bízta meg a főispáni teendőkkel. A vallási irányításban a település ideiglenesen átvette Nagyvárad szerepét. 65 éve
1994. nov. 25. A Hajdú-Bihari Megyei Agrárkamara alakuló ülése Debrecenben. 15 éve
1954. nov. 28. Debrecen. Három kerületi tanácsot szerveztek az Elnöki Tanács határozata alapján. 55 éve
1934. nov. 29. Harsányi Imre (Furta, 1934. nov. 29. - Balatonfűzfő, 1996. jan. 11.) közgazdász, vegyészmérnök, címzetes egyetemi docens, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese (1986/90) e napon született. 75 éve
1809. nov. 30. Könyves Tóth Mihály (Debrecen, 1809. nov. 30. – Debrecen, 1895. febr. 4.) református lelkész, tábori pap e napon született. 200 éve

December

1944. dec. Debrecen. Az Arany J. u. 1/B alatt megalakult a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ). 65 éve
1989. dec. Debrecen. A Cívis Rádió megkezdte működését. 20 éve
1994. dec. 1. Debrecen. Átadták a hajléktalan-gondozási központ Szávay Gyula utcai gondozóházát. 15 éve
1999. dec. 1. A Hortobágyi Nemzeti Parkot a Világörökség részévé nyilvánította az UNESCO Világörökség Bizottsága. 10 éve
1899. dec. 2. Debrecen. A munkácsi püspök Papp János lelkészt debreceni helyi káptalannak nevezte ki. Ezzel megalakult a debreceni görög katolikus helyi káplánság. 110 éve
1909. dec. 3. Ladányi Ferenc (Debrecen, 1909. dec. 3. – Bp., 1965. márc. 10.) színész, színigazgató, Kossuth-díjas és kiváló művész e napon született. 100 éve
1949. dec. 4. Vámospércs. Egészségházat és bekötő utat avattak. 60 éve
1994. dec. 10. Debrecen. A Szent László Római Katolikus Egyházközség templomának alapkőletétele Debrecenben, a Borbíró téren. 15 éve
1879. dec. 11. Baja Mihály (Végvár, 1879. dec. 11. – Debrecen, 1957. febr. 5.) református lelkész, író, költő, a Bokréta Kör tagja e napon született. 130 éve
1949. dec. 11. Apafa környéke. Dolgozó parasztok megalakították Hajdú megye 75.
termelőszövetkezeti csoportját. 60 éve
1949. dec. 11. Debrecen. Az újjáalakult Magyar Történelmi Társulat vándorgyűlésére került sor az ország vezető történészeinek részvételével. 60 éve
1984. dec. 11. Balla Péter (Hajdúszoboszló, 1908. aug. 22. – Budapest, 1984. dec. 11.) népdalgyűjtő, hegedűtanár e napon elhunyt. 25 éve
1994. dec. 12. Debrecen. A Kölcsey Ferenc Reformárus Tanítóképző Főiskola kisgalériája felvette Bakos Tibor festőművész nevét. Tamus István grafikus akvarelljeiből nyílt kiállítás. 15 éve
1994. dec. 12. Hajdúböszörmény. Megkezdődött a helyi "Keleti Főcsatorna" nevű rádió adása. 15 éve
1884. dec. 13. Gulyás Antal (Mezőviszolya, 1884. dec. 13. – Debrecen, 1980. máj. 5.), a növénykórtan és -élettan egyetemi tanára, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa e napon született. 125 éve
1984. dec. 13. Tot, Amerigo, Tóth Imre (Fehérvárcsurgó, 1909. szept. 27. – Róma, 1984. dec. 13.) szobrász, grafikus, több munkáját Debrecennek ajándékozó művész e napon elhunyt. 25 éve
1884. dec. 15. Márton Ferenc (Csíkszentgyörgy, 1884. dec. 15. – Budapest, 1940. júl. 8.)szobrász, festő és grafikus e napon született. 125 éve
1959. dec. 15. Pálnagy Zsigmond (Hajdúböszörmény, 1896. máj. 18. – Hajdúböszörmény, 1959. dec. 15.) festőművész e napon elhunyt. 50 éve
1994. dec. 15. Biharkeresztes. Román-magyar határforgalmi találkozót tartottak. 15 éve
1984. dec. 17. Szabó László (Debrecen, 1917. szept. 8. - Amiens, 1984. dec. 17.) építész, szobrász e napon elhunyt. 25 éve
1859. dec. 18. Szontagh Félix (Lőcse, 1859. dec. 18. – Debrecen, 1929. nov. 6.) gyermekgyógyász, egyetemi tanár e napon született. 150 éve
1949. dec. 18. Komádi. Átadták az új szociális otthont. 60 éve
1949. dec. 18. Pocsaj. Felavatták a Berettyó és az Ér újjáépített közúti hídját. 60 éve
1954. dec. 18. Pap Károly (Beregrákos, 1872. ápr. 6. – Debrecen, 1954. dec. 18.) irodalomtörténész, egyetemi tanár e napon elhunyt. 55 éve
1894. dec. 19. Hrabéczy Ernő (Debrecen, 1894. dec. 19. – Debrecen, 1953. dec. 2.) festőművész e napon született. 115 éve
1914. dec. 19. Nyakas Miklósné, Varga Etelka (Debrecen, 1914. dec. 19. – Debrecen, 1984. dec. 22.) szövőnő, a Népművészet Mestere e napon született. 95 éve
1959. dec. 19. Csősz László (Hajdúhadház, 1897. okt. 3. - Debrecen, 1959. dec. 19.) országgyűlési képviselő, zenepedagógus e napon elhunyt. 50 éve
1894. dec. 20. Juhász Géza (Debrecen, 1894. dec. 20. – Debrecen, 1968. júl. 13.) költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár e napon született. 115 éve
1879. dec. 21. Kéky Lajos, Kéki (Hajdúnánás, 1879. dec. 21. – Budapest, 1946. okt. 29.) irodalomtörténész, tanár e napon született. 130 éve
1944. dec. 21. Debrecen. Összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés. 65 éve
1949. dec. 21. Debrecen. Megnyílt az ország első vidéki zálogházi bizományi üzlete. 60 éve
1949. dec. 21. Földes. Villanyvilágítás kezdődött. 60 éve
1944. dec. 22. Debrecen. Megalakult az Ideiglenes Kormány. 65 éve
1984. dec. 22. Nyakas Miklósné, Varga Etelka (Debrecen, 1914. dec. 19. – Debrecen, 1984. dec. 22.) szövőnő, a Népművészet Mestere e napon elhunyt. 25 éve
1994. dec. 22. Nyíracsád. Átadták a digitális telefonközpontot. 15 éve
1724. dec. 24. Apáti Miklós (Debrecen, 1662. jan. 4. – Debrecen, 1724. dec. 24.) filozófiai és teológiai író, református lelkész e napon elhunyt. 285 éve
1789. dec. 25. Péczely József, Péczeli (Komárom, 1789. dec. 25. – Debrecen, 1849. máj. 23.) történész, a Református Kollégium tanára, az első magyar irodalmi tanszékek egyikének megalapítója e napon született. 220 éve
1884. dec. 26. Hoffer András (Derecske, 1884. dec. 26. - Derecske, 1946. márc. 1.) geográfus, geológus, utazó, egyetemi tanár e napon született. 125 éve
1984. dec. 28. Dőtsch Zoltán (Bp., 1908. aug. 3. – Debrecen, 1984. dec. 28.) hárfaművész, zeneszerző, egyházkarnagy, orgonaművész, karmester e napon elhunyt. 25 éve
1934. dec. 30. Debrecen. A DTE tornásza, Bornemissza János az országos bajnokságon az ifjúságiak, Mogyoróssy Győző a felnőttek versenyében összetett első, Erdélyi Ferenc a függeszkedésben lett bajnok. 75 éve
1944. dec. 30. Péczely József (Dunapataj, 1876. szept. 12. – Budapest., 1944. dec. 30.) író, újságíró, az alföldi paraszti élet ábrázolója e napon elhunyt. 65 éve
1994. dec. 30. Tumbás József a profi kickboksz (75 kg) Európa-bajnoki címért vívott debreceni mérkőzésen legyőzte a francia David Tavernier-t. 15 éve
1889. dec. 31. Bodnár János (Nagyvárad, 1889, dec. 31. – Budapest, 1953. okt. 29.) vegyész, az Orvosi Vegytani Intézet (a mai Bem téren) első professzora e napon született. 120 éve
1949. dec. 31. Magoss György (Egri, 1858. okt. 18. – Debrecen, 1949. dec. 31.) Debrecen polgármestere (1923-1928) e napon elhunyt. 60 éve

Egyéb évfordulók

Árkusd (Árkustelke). 1299-ben fordult először elő a neve. A Hortobágyon található az Árkus nevű patak két oldalán, a mai Gyökérkút vasúti megálló közelében található.
Balmazújváros. 1989-ben városi címet kapott.
Bánk. 1854-ben a debreceni kommunitás tulajdonába került.
Berettyóújfalu. 1969-ben Bessenyei György Szakközépiskola néven megalakult a település második középiskolája.
Berettyóújfalu. 1994-ben a városi sportcsarnok Kabos Endre háromszoros olimpiai bajnok kardvívó nevét vette fel.
Bihar Megyei Községi Értesítő. 1874-ben indult. Ez volt az első berettyóújfalui nyomtatott újság.
Biharkeresztes. A települést Fancsal néven 1214-ben Boleszló váci püspök a leleszi prépostságnak adta.
Biharkeresztes. 1374-ben már Keresztesnek nevezték.
Biharkeresztes. A városi rangot 1989-ben nyerte el.
Biharkeresztes. 1989 óta testvértelepülése a romániai Nucet.
„Bokréta”. A költői csoportosulás azonos című antológiája 1904-ben is megjelent.
Boldogfalva. 1289-ben Debreceni Rofoyn szörényi bán birtoka lett.
Cuca. 1774-ben osztotta ki a birtokot Debrecen magántulajdonba.
Csobán Endre (Debrecen, 1882. dec. 23.- Debrecen, 1959.) levéltáros, történész 50 éve elhunyt.
DEAC. A tájfutás 1949-ben kezdődött.
Debrecen. 1999-ben indult mint ingyenes hetilap.
Debrecen, Adria Halkonzervgyárak Rt. 1909-ben alapították.
Debrecen, Ady Endre Gimnázium. 1984-ben alapították.
Debrecen, Ajtósi Dürer Céh. 1934-ben alakult a debreceni művészet ápolására.
Debrecen, Alföldi Nyomda. 1949-ben, az államosítás után vette fel ezt a nevet.
Debrecen, Aranybika szálloda. 1699-ben a Bika családtól vásárolt házban 4 vendégszobát rendezett be a város.
Debrecen, Atommagkutató Intézet (ATOMKI). 1954-ben alakult.
Debrecen, Balogh Péter-ház. 1829-ben Litsmann József copf stílusúra alakíttatta át.
Debrecen, Brassai Sámuel Műszaki Középiskola. 1989-ben létesítették.
Debrecen, Bunda étterem. 1929-ben magyaros vendéglővé alakították át.
Debrecen, Cívis Kálvin Hotel. 1989-ben nyílt meg.
Debrecen, cserkészet. 1914-ben, a MÁV Járműjavítóban szervezték a város első cserkészcsapatát.
Debrecen, Csizmadia-szín. 1894-től 1949-ig működött.
Debrecen, domonkos templom. 1994-ben kezdték építeni a Borbíró téren.
Debrecen, Egyetem sugárút. 1929-30-ban tervezte Borsos József.
Debrecen, Első Debreceni Gőzcukorka Gyár. 1909-1920 között működött a katolikus temető szomszédságában, a nyíregyházi vasút mellett. 1909-ben üzletet nyitott a Piac utcai
Tisza-palotában.
Debrecen, evangélikus templom. 1899-ben épült a Miklós utca elején.
Debrecen, Fazekas Mihály Gimnázium. 1924-ben vette fel Fazekas Mihály nevét.
Debrecen, Hősök Mauzóleuma. 1899-ben áthozatták az Emlékkertből a Honvédtemetőbe Marschalkó János: Haldokló Oroszlán című szobrát.
Debrecen, Kisállomás (Vásártér állomás). 1884-ben épült.
Debrecen, KLTE. 1914-ben indult meg az oktatás a Református Kollégium épületében három fakultással: hittudományi, jogi, bölcsészeti kar.
Debrecen, KLTE angol tanszék. 1929-ben hozták létre.
Debrecen, KLTE lengyel tanszék. 1984-ben létesítették.
Debrecen, KLTE Matematikai Épülete. 1984-re épült fel.
Debrecen, Kollégiumi Kántus. 1739-ben Maróthy György professzor alapította.
Debrecen, Kortárs Galéria. 1989-ben jött létre.
Debrecen, Korzó könyvesbolt (ma: Szabó Magda Könyvesbolt). 2004-ben nyitotta meg a Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. a Cívis Grand Hotel Aranybika épületében.
Debrecen, Kossuth emlékmű. 1914-ben állították fel Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkotását a Nagytemplom előtti téren.
Debrecen, Lehotai Pál Nyomda. A Piac u. 38. sz. alatt 1934-49 között működött.
Debrecen, Maróthi Kórus. 1959-ben alapította Czövek Lajos.
Debrecen, Mechwart András Gépipari Szakközépiskola. 1954-ben vette fel Mechwart nevét.
Debrecen, Mezon ifjúsági információs és tanácsadó iroda. 1989-ben nyílt (Batthyány u. 2.)
Debrecen, Munkásotthon (Margit). 1909-ben a baloldali szervezetek a Margit fürdő vendéglőjét bérelték ki.
Debrecen, Nagyerdei Stadion. 1934-ben épült. Sajó István tervezte.
Debrecen, Nagyerdő. Hazánkban 1939-ben nyilvánítottak először természetvédelmi területté 50 hektárt a Nagyerdő északkeleti részén.
Debrecen, Nagytemplom Galéria. 1999-ben nyílt a Piac u. 4/6 alatt, a Református Könyvesboltban.
Debrecen, Olvasó Egyesület. 1839-ben, felsőbb engedély nélkül megalapított titkos társaság volt.
Debrecen, Piarista Gimnázium. 1899-ben alakították át 8 osztályos főgimnáziummá.
Debrecen, Református Tanítói Árvaház. 1894-ben épült (ma: Bem tér).
Debrecen, Repülőtér. 1919-ben a város sportrepülés céljára adott el területet az Epreskertben.
Debrecen, Simonyi út (Simonyi-gát). 1819-ben Simonyi József óbester katonáival 800 jegenyecsemetéből fasort ültetett az út két oldalára.
Debrecen, Szent László Dalegylet. 1899-ben alakult. Az oratóriuméneklés első kórusai között volt.
Debrecen, Szent László-templom. A domonkosok plébániatemploma 1984-ben készült el a Füredi úton.
Debrecen, Új Élet Park. 1954-ben kezdődött a város első új lakótelepének építése.
Debrecen, Városi Könyvtár. 1919-ben alakult a Gazdasági Tanintézet (Füvészkert utcai iskola) emeleti helyiségeiben. Fotó-, film- és hangtára 1969-ben jött létre (ma: Hatvan u. 57.)
Debrecen, Városi Szövetség. 1934-ben alakult Balthazár Dezső elnökletével.
Debrecen, Zeneművészeti Főiskola. 1974-ben épült a Nagyerdei Körúton.
Debreceni Állami Gazdaság. 1949-ben alakult.
Debreceni Bútorgyár. 1919-től gyárt bútort. Korábban parkettagyártással, bérfűrészeléssel foglalkozott.
Debreceni család. A kezdetektől 1404-ig ők voltak Debrecen földesurai, majd a család kihalása után Zsigmond király kapta meg a birtokot. 1619-től 1693-ig a mindenkori erdélyi fejedelem magánföldesúri birtoka volt.
Debreceni Gőzfűrész- és Faárugyár 1919-ben alakult (Szív u. 31.) Később hajlított bútorok gyártására specializálódott.
Debreceni Gyógyszergyár. 1949-50-ben alakult a Richter Gedeon Gyógyszer- és Tápszergyár debreceni telepéből.
Debreceni Hívogató. 1979-86 között megjelenő kulturális műsorfüzet volt.
Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete. 1924-1927 között működött.
Debreceni Kereskedelmi Társulat. 1844-ben alakult a Nemes Kalmár Társaságból.
Debreceni Köztemető. 1979-ben "A kommunizmus és a szovjet birodalom áldozatainak emléknapja" -amely itteni kezdeményezés- alkalmából megemlékezést tartottak.
Debreceni Magyar Kalendárium. 1819-ben Fazekas Mihály indította.
Debreceni országgyűlés. 1544-ben hívták össze először Szapolyai István uradalmi területéről az erdélyi és a tiszántúli megyéket.
Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE). 1914-ben kezdték építeni Korb Flóris tervei szerint.
Debreceni Orvostudományi Egyetem, pozitronemissziós tomográfiás (PET-) centrum. 1989-ben hozták létre.
Debreceni Orvostudományi Egyetem, Urológiai Klinika. 1974-ben alakult.
Debreceni ötös fogat. Első írásos említése 1849-ből való, amikor Kossuth Lajost vitte Debrecenből
Tiszafüredre.
Debreceni Postás SE. 1924-ben alakult 5 szakosztállyal: tenisz, céllövő, labdarúgó, úszó, torna.
Református Kollégium Kántusa. Maróthy György alapította 1739-ben. 1954 óta vegyeskarként működik.
Debreceni Ruhagyár. 1949-ben alakult az államosított Arany János utcai kisipari műhelyből (Burgundia u. 14.).
Debreceni Torna Egylet (DTE). 1949-ben megszűnt, de 1989-ben újraalakult.
Debreceni Városi Televízió. 1984-ben kezdődtek első kísérleti adásai.
Debrec(z)en (Debreczen újság). 1869-ben alapította Oláh Károly.
Debreczeni Ellenőr. 1874-ben jelent meg először a politikai és közgazdasági lap.
Debreczeni Közlöny. 1904-19 között közigazgatási és közművelődési hetilapként jelent meg.
Debreczeni Reggeli Újság. 1894-99.
Derecske. 1749-ben pecsétnyomó készült, innen ismerjük a település első címerképét. Felirata: „SIGILLUM OPPIDI DERETSKE 1749.”
Derecske. 1884-ben járási székhely lett.
Derecske. 1949-ben 50 sokgyermekes családot a Baranya megyei Györköny községbe telepítettek át az onnan kitelepített svábok helyére.
Derecskei Kerületi Ipartestület. 1904-ben a járási székhely vonzáskörzetéhez tartozó 8 település iparosai hozták létre.
Derecskei Polgári Dalegylet. 1899-ben alakult.
Dorog (ma: Hajdúdorog). 1594-ben a krími tatárok támadása miatt a falu kezdett elnéptelenedni.
Dorog (ma: Hajdúdorog). 1639-ben mezőváros lett.
Ebes. Az 1334. évi pápai tizedjegyzékben felbukkant a település neve.
Ebes. 1989-ben Nepper Ibolya tárta fel XII. századi templomának alapjait.
Elep 1934-ben tárták fel az egykori település templomának alapfalait a félkörös záródású apszissal.
Erdélyi Tükör. 1989-től jelent meg ezzel a címmel kulturális magazin Debrecenben.
Fancsika. 1574-ben a falut elpusztította a török a beleolvadt másik Árpád-kori faluval, Újlakkal együtt.
Földgömb. 1929-ben Debrecenben indult a Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata.
Hajdú megye. 1884-ben vasutat építettek.
Hajdúböszörmény. 1864-ben gimnázium épült. Ekkor bontották el a várost egykor védő erődtemplom kerítését és a kis bástyát a puskaporos toronnyal.
Hajdúböszörmény. 1924-ben Városi Múzeumot alapítottak.
Hajdúdorog. 20 éve város
Hajdúdorog. 1959-ben megépült az első művelődési ház a településen.
Hajdúdorog. 1954-ben könyvtár létesült.
Hajdúhadház. 1979-ben cigány kisebbségi közösségi ház létesült.
Hajdúhadház. 1994-ben megnyílt a város első középfokú oktatási intézménye, a Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola.
Hajdúvid. 1979-ben a községet Hajdúböszörményhez kapcsolták.
Haláp. 1854-ben Debrecen megvette. Korábban Debrecen záloga volt.
Heidelbergi Káté, Lugos, 1884. Elsőként fordította magyarra teljes szövegét Erdős József (1856-1946) lelkész.
Hortobágy. 1874-ben cifragulyát állítottak.
Hortobágyi madárkórház. 1999-től működik.
Hortobágyi Múzeum. 1934-ben nyílt meg az első magyar pusztai múzeum.
Hortobágyi Nagycsárda. 1699-ben építette Debrecen városa.
Hortobágyi Tenyészbikatelep. 1924-ben építette a Debreceni Gazdák Bikatenyésztő Társulata a Kisálomzug területén.
Kántor Gerzson (Szöllős, 1784–Debrecen, 1812) színész, korának egyik legkedveltebb komikusa 225 éve született.
Kismarja. 1989-ben az általános iskola felvette Bocskai István nevét.
Kiss Sámuel (1780 k. – Debrecen, 1819) festő, grafikus, városi és kollégiumi rajztanár 90 éve elhunyt.
Kokad. 1219-ben említette először a Váradi Regestrum. A község eredeti elnevezése Rubin volt.
Köleséri Sámuel (Nagyvárad, 1634 – Debrecen, 1683. júl. 16.) – 375 éve született.
Létavértes. 1979-ben Cigány Öregek Klubja nyílt az országban elsőként.
Létavértes. 1994-ben tájházat alakítottak ki.
Macs. A területet 1284-ben kapta Debreceni Rofoyn IV. Lászlótól.
Marschalkó János (Lőcse, 1819 – Budapest, 1877. szept. 12.) szobrász 190 éve született.
Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás. 1894-1949 között működött.
Monostorpályi. 1219-ben említették először írásban “Pauli de Nyr” néven.
Nádudvar. 1819-ben római katolikus templomot létesítettek.
Nádudvar. 1844-es keltezésű az az irat, amely a település első ismert címeres pecsétnyomóját tartalmazta. Körirata: „NADUDVARI PECSET 1743.”
Nádudvar. 1984-ben felépült az Ady Endre Művelődési Központ.
Nádudvar. 1989-ben városi rangot kapott.
Nádudvar – Kaba. 1904-ben vasúti szárnyvonalat építettek.
Nagyléta. 1879-1882 között Justin Popfin román író, görög katolikus teológus és esperes a településen dolgozott.
Nyíradony. 1779-ben Károlyi Imre gróf, az akkori földesúr templomot építtetett.
Ondód. 1774-ben osztotta ki az ottani birtokokat Debrecen magántulajdonba.
Pély Nagy Gábor (1789 – 1849) hajdúkerületi főkapitány 220 éve született és 160 éve elhunyt.
Polgár. 1229-ben először tűnt fel a település neve írásos formában.
Polgár, 1614-ben különleges jogállással iktatták be a hajdúvárosok közé.
Polgár, 1949-ben a települést Hajdú-Bihar megyéhez csatolták, új járást is szerveztek, 1970-ig élt.
Povolny Ferenc (1779 – 1847) építész, többek között a debreceni Vigadó és a Városháza tervezője
230 éve született.
Püspökladány. 1924-ben itt kezdődött az Alföld szikeseinek fásítása.
Püspökladány. 1929-ben járási székhely lett.
Püspökladány, 1969-ben a város közelében levő Kincsesdombon kb. 4000 éves katakomba sírokat találtak.
Rácz Károly (Nagyvárad, 1959. - Debrecen, 1915.) cigányprímás 150 éve született.
Rheda Pál (Lipsiai) (? – Debrecen, 1619) nyomdász 390 évvel ezelőtt elhunyt.
Reisz Gyula (Debrecen, 1859 – Budapest, 1927. máj. 3.) főpincér, az irodalmi élet közismert személyisége 150 éve született. A debreceni Arany Bika Szállóban is tanult. A millenniumi kiállításon Debreceni Csárdát nyitott.
Rickl József Zelmos (1784 – 1829) kereskedő, a tekintélyes kalmárcsalád debreceni letelepülője 225 évvel ezelőtt született, 180 éve hunyt el.
Száraszi Ferencz (Tolna, ? - Debreczen, 1610) református prédikátor. Lefordította magyarra a Heidelbergi Kátét, amely 1604-ben jelent meg Debrecenben.
Szathmári Paksi István (Marosvásárhely, 1719. - Debrecen, 1791. márc. 2.) református püspök 290 évvel ezelőtt született.
Szegedi Gergely (Szeged, 1511 – Debrecen, 1570) énekszerző, prédikátor, szónok a legrégebbi református énekeskönyvet 1569-ben adta ki Debrecenben.
Szoboszló. 1214-ben a Váradi Regestrum említi először mint paptartó helységet.
Szoboszló. 1924 nyarán Pávai Vajna Ferenc kijelölte az első földgázfúrás helyét a város Bánomkert elnevezésű részén (a mai 4-es főúttól északra).
Tar Károly (Debrecen, 1809. - Debrecen, 1865. dec. 19.) jegyző, jogász, országgyűlési képviselő 200 éve született.
Téglás. 1799-ben Gróf Bek Pál, Debrecen királyi biztosa kapta meg a települést a királyi kamarától.
Téglás. 1804-ben Gróf Bek Pál építtette a Degenfeld-kastélyt.
Tépe. 1609-ben Báthori Gábor erdélyi fejedelem elismerte a tépei hajdúk kiváltságait. Az évszám a címerben is szerepelt.
Tóth Endre (1914- ) költő 95 éve született Debrecenben.
Újléta. 1894-ben szentelték fel a neoromán stílusú református templomot.
A Város. 1904-15 között kiadott közigazgatási, közművelődési és közgazdasági hetilap volt.
Vid (ma: Hajdúvid - Hajdúböszörmény része). A falu 1594-ben a krími tatárok támadásakor elpusztult.
Zelizy Dániel (1847-1889) debreceni orvos, a járványok leírója és azok megelőzésén dolgozó kutató 120 éve született.
Zsuzsi-vonat – 1979-től rövidített (16 km-es) szakaszon újraindították. Hármashegyalja megállóig
közlekedik, mert onnan Nyírbéltekig felszedték a síneket.

Források

ARTPORTÁL : [művészeti lexikon az Interneten]. In: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/

Bagosi krónika : Helytörténeti és néprajzi antológia a község felszabadulásának 30. évfordulójára / szerkesztette Dankó Imre ; [kiad. a] Hajdúbagos Község Tanácsa. - Hajdúbagos : Hajdúbagos Község Tcs., 1975. - 137 p. : ill., fotók ; 18 cm

Bényei Miklós (összeáll.): Hajdú-Biharban történt : 1979. In: Tájékoztató jegyzék vezetők számára / [Kiad. a] Hajdú-Bihar Megyei Tanács V. B. Megyei Könyvtára. - 1979. - Debrecen : Hajdú-Bihar M. Kvt. - .- 29 cm

Összesítő köt. / [szerk. Gellér Ferencné]. - 1980. - p. 167-197.

Gyulai ki kicsoda : Adattár. In: http://gyulai_info.extra.hu/elet/adattar/gyki.htm

Halmos Sándor: Brück Gyula, a debreceni zsidó zeneszerző. In: http://www.or-zse.hu/resp/halmos-bruckgyula-mtud2004.htm

Elhangzott a "Méltatlanul elfeledve" című "A Magyar Tudomány Napja 2004" konferencián (Budapest, 2004. november 24-én) .

Pereiné Borsos Gizella: A Püspökladányi Sárréti Népi Együttes krónikája / [kiad. a] Püspökladányi Művelődési Központ. - Püspökladány : Városi Műv. Közp., 1989. - 18, [14] p. : ill. ; 24 cm

Ruszoly Barnabás: Bagamér közelmúltjából : Egybegyűjtött dolgozatok. - Bagamér : Bagaméri Kör, 2006. - 188 p. : ill. ; 24 cm. - (A Bagaméri Krónika könyvei ; 3.)

Évfordulók 2010 >>>

Évfordulók 2008 >>>

Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár

Főmenü

Almenü