Országmenü
Ciprus
Folklór
A ciprusiak legalább olyan jó kedélyűek, mint amennyire hagyománytisztelők. Gyakorlatilag az év minden hónapjára jut egy-két világi vagy egyházi ünnep, fényes esemény. Alapvetően ugyanazok a fõ ünnepei, mint Görögországnak. A húsvét a görög ortodox egyház híveinek a legfontosabb ünnepe.
Vízkereszt
Január 6-án tartják. A tengerparti városokban e napon a püspök vízbe dob egy fakeresztet. Aki utána úszva partra hozza, egész évben szerencsés lesz.
Katharí Deftéra
Februárban ünneplik a Katharí Deftérát (Zöld vagy tiszta hétfő) A böjt első napján zöldséges ételekből készült lakomát rendeznek a családok, bőséges borfogyasztással.
Márciusban Paphosban a tengerparti sétányon virágfesztivált rendeznek. A felvirágozott díszkocsik a nizzai virágfesztivál mintájára készülnek, a felvonulás hasonlít a debreceni virágkarneválra is.
Ezen kívül tartanak még fesztivált Larnacában, Nicosiában és Limassolban. Augusztusban és szeptemberben pedig Pfaos megyében különösen Stroumbi faluban látványosak a szüreti mulatságok. A népzene és a tánc az északon része a fesztiváloknak.
Kézművesség
A népművészet végigkísérte az ország történelmét és hagyományait. Már az ókori időkben is híres volt Ciprus kézműveseiről. Nagy Sándor híres kardja is itt készült. A munkákhoz felhasználtak értékes köveket, fémet, fát, szöveteket, selymet és gyapjút. Híres a larnacai csipke, a kornosi és phini kerámia és a phiti fonott és szőtt termékek.
Nicosiától nem messze található a Kornos nevű falu, ahol évezredek óta készülnek kerámiatárgyak. A nők kerámiaműhelyben vagy otthon készítik el a különböző mintával díszített kerámiatárgyakat. A Moutoullas nevű faluban faragómesterek alkotnak.
A Troodos-hegység keleti részén fekszik Lefkara. Két kisebb faluból áll, egy felsőből (Pano) és egy alsóból (Kato). Lefkara világhírű finom kézi csipkéiről (lefkaritika), díszes hímzéseiről és ezüst miniatűráiról. A szűk sikátorok udvarain ma is találkozhatunk kézimunkázó asszonyokkal. A mesterség hagyománya anyáról leányra száll.