Országmenü
Észtország
Természet
Az éghajlat mérsékelten kontinentális. A leghidegebb hónap a február (-6 °C), legmelegebb a július (17 °C). A csapadék egyenletes időeloszlású, évi közepes mennyisége Tallinnban 570 mm. Fehér éjszakák is előfordulnak.
Itt húzódik a Baltikum leghosszabb partszakasza (1390 km), itt van a legtöbb sziget (több mint 1500), köztük a Baltikum legnagyobb szigete, Saaremaa. A térség legmagasabb hegye Suur Munamägi (318 m). A legnagyobb édesvízi baltikumi tó a Peipsi. Energiahordozó ásvány egyedül itt fordul elő a Baltikumban: az olajpala. A szárazföld 20 %-a mocsárvidék, az ország területének 5 %-a tó, több mint egynegyede erdőség.
Növény- és állatvilág:
Az ország a vegyes erdők északi övezetébe tartozik: a tűlevelűekből van a legtöbb, de előfordulnak tölgyesek és nyírfaerdők is a sokfelé burjánzó éger mellett. A szigetekre a boróka jellemző. A 7800 növényfaj közül mintegy 5000 a moszat és a gomba, kb. 1000 a moha- és zuzmóféleségek száma. A táj jellegzetes virágai a hangafű és a zergeboglár.
Az állatok közül a hiúz, a mosómedve, a hód, a vidra és a menyét gyakrabban előfordul, mint nálunk. A tengerben a különböző hering- és lazacfajták, valamint a tőke- és a lepényhal a legelterjedtebbek. Előfordul a fóka és a delfin is. A szárazföldön a viszonylag alacsony népsűrűség miatt kiterjedt erdőségeket találunk, ahol az Európa nagy részén már kipusztult medve és farkas is menedéket lel még. Az erdőben ők biztosítják a természetes kiválasztódást, a tápláléklánc nélkülözhetetlen fajai.
Gazdag a jávorszarvas- és a vaddisznóállomány, olyannyira, hogy a turisták véletlenszerűen is találkozhatnak kisebb csordákkal. A madarak közül a nyírfajd, a süketfajd és a fogoly jellemző. A védett szigeteken és a tengeröblökben ezekből több különleges fajta is fészkel. A vadászat és a horgászat igen népszerű sport Észtországban, tömegesen űzik.
Ajánlat
- Észtország növényei (észt nyelven)
- Észtország állatai (angolul)