Országmenü
Franciaország
Országismertető
- EU-csatlakozás időpontja: alapító (1957)
- Népesség: 60.180.529 fő
- Terület: 544.000 km2
- Lakosság nemzetiségi összetétele: francia 89 %, elzászi német 2 %, breton 1,5 %, korzikai és olasz 1 %, katalán 0,5 %, flamand 0,3 %, baszk 0,2 %, külföldi 5 % (ebből algériai 1 %, portugál 1 %, marokkói 1 %, spanyol 1 %, egyéb – például indokínai, szláv stb. – 1 %) (A világ országai, 2001.)
- Lakosság vallási összetétele: 90% római katolikus, 2% protestáns, 3% muzulmán, 1% zsidó, 4% nem vallja magát egyik felekezethez tartozónak sem
- Államforma:parlamentáris köztársaság
- Államfő: Jacques Chirac (1995. május 17- )
- Hivatalos nyelv: francia
- Pénznem: euro (EUR) = 100 eurocent. 2002. január 1. óta a francia frank helyett.
- Az adatok forrásai: MTI Adatbázis, CIA – The World Factbook
Eiffel torony
Az ország fővárosa Párizs (2 125 246 lakos, 1999. március 8., népszámlálás).
Az ország hivatalos, teljes elnevezése franciául Republique Francaise, rövidített francia nyelvű neve France. Nyugat-Európa legnagyobb kiterjedésű országa. Hatszögre emlékeztető formája miatt a franciák „Hexagone” néven is emlegetik.
Szomszédos országok: Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengeri határa az Északi-tenger, a La Manche-csatorna, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger. Az anyaország 22 régióra és 96 megyére oszlik. (minden francia megye számot is kapott, amely egyben az ötjegyű postai irányítószám első tagja és a gépkocsik rendszámtábláján az utolsó két számjegy.)
Négy tengerentúli megye (Guadeloupe, Martinique, Francia Guayana és Réunion), négy tengerentúli terület (Francia Polinézia, Új-Kaledónia, Wallis és Futuna, Francia Déli Sarki és Antarktiszi Területek) és tengerentúli társult területek (Mayotte, Saint-Pierre és Miquelon) tartoznak még hozzá.
Európa legmagasabb hegycsúcsa, a Mont Blanc (4807 m) ebben az országban található. Az egykori Variszkuszi hegységrendszer átalakult maradványa a Francia-középhegység (Massif Central), az Ardennek és a Vogézek.
A földtörténeti ókori talapzat Bretagne-ban és Normandiában is a felszínre került. Három medence alakult ki a földtörténeti újkorban: a Aquitániai-medence (délkeleten a Pireneusok és a Massif Central között), a Párizsi-medence (északon és középen ez a legnagyobb, legváltozatosabb felszínű medence) és a Shaone-Rhone árka (az Alpok és a Massif Central közötti keskeny süllyedék).
Éghajlata általában mérsékelt, de óceáni, mediterrán és kontinentális hatások egyaránt érvényesülnek benne. A tél a hegyvidékeken és az ország északkeleti részén fekvő Elzászban a leghidegebb. Az északnyugati vidékek jellegzetessége a havi középhőmérséklet csekély változása (Brest, 6-16 C°). A délkeleti mediterrán területekre enyhe tél, száraz nyár, sok őszi és tavaszi csapadék és a misztrál nevű erős északi szél a jellemző.
Az évi csapadékmennyiség 750-1000 mm, ennél többet csak a hegyvidékeken mérnek.
Politikai rendszer
Végrehajtó hatalom
Az államfő és a kormány együttesen gyakorolja. Köztársasági elnök: Franciaország államhatalmi berendezkedése félprezidenciális jellegű, ennek megfelelően a köztársasági elnök meghatározó. A köztársasági elnök feltétlen ellenőrzést gyakorol a diplomácia, a hadügyek, és a korábbi gyarmatállamokkal ápolt kapcsolatok felett. A köztársasági elnököt a szenátorokhoz hasonlóan kétfordulós többségi rendszerben választják meg. Amennyiben az első körben nem sikerül egyik jelöltnek sem elérni a győzelemhez szükséges abszolút többséget, a második fordulóba az első fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut tovább. A második fordulóban már a relatív többség (azaz a szavazatok többsége) is elég a megválasztáshoz.
Törvényhozó hatalom
A törvényhozást a parlament látja el. Franciaország parlamentje kétkamarás. Alsóháza az 577 tagú Nemzetgyűlés, felsőháza a 342 fős Szenátus. A Szenátus területi képviseleti alapon szerveződik, célja a területi érdekek parlamentális kifejezése. A Szenátus tagjait általános, közvetett választás alapján választják minden megyében a parlamenti képviselők és a helyi közigazgatás valamennyi választott tisztségviselője. A megyénként választható tagok számát törvény szabályozza. A Szenátus mandátuma kilenc év. Azonban a tagok egyharmadát 3 évenként meg kell újítani. A Szenátus a parlament részeként részt vesz a törvényhozásban is.
A Szenátus azonban nem egyenjogú a Nemzetgyűléssel. A Nemzetgyűlésnek ugyanis joga van a Szenátus jóváhagyása nélkül is törvényt hozni. A kormány ellenőrzésében ugyanazon jogai vannak, mint a Nemzetgyűlésnek, de bizalmatlansági indítványt nem kezdeményezhet a kormánnyal szemben. A francia állampolgárok közvetlen és általános választójoggal rendelkeznek. Választójoggal bír minden 18. életévét betöltött francia állampolgár. A Nemzetgyűlésbe való választhatóság korhatára magasabb 23 év.
Igazságszolgáltatás
Az igazságszolgáltatás Franciaországban több ágazatra oszlik. Az igazságszolgáltató rendszer élén a Legfelsőbb Bíróság, Feljebbviteli Bíróság áll. Az alkotmányosság ellenőrzéséért az Alkotmányos Tanács felelős. Ezen kívül ez a szerv érvényesíti a szenátusi és nemzetgyűlési választások és a népszavazások eredményét. Az Alkotmányos Tanácsba három-három tagot nevez ki a köztársasági elnök és a Szenátus elnöke. A testületet kilenc évre választják, de egyharmadát három évenként megújítják.
Címek:
- Hivatalos kormányoldal:
- www.france.com
- Francia nagykövetség Magyarországon:
- Honlap: www.ambafrance-hu.org
- Startlap:
- www.franciaorszag.lap.hu