EU-25 honlapja

Franciaország

Természet

Az atlanti övezet

Nemcsak a partvidékre jellemző, hanem az ország középső részének időjárását is befolyásolja. Az északi területeken több az eső, a köd, a átlaghőmérséklet is alacsonyabb: például a bretagne-i Brestben, az óceán partján csak 11 °C az évi átlag, 900 mm körüli a csapadék és évente csaknem 200 az esős napok száma.

Az éves hőmérsékletingadozás ugyanakkor kisebb: télen átlagosan 7, nyáron 17 °C . Délen több a napsütés, magasabb az átlaghőmérséklet. Az uralkodó széljárás mindkét övezetben nyugati-északnyugati, gyakoriak és gyorsak a frontátvonulások.

Kontinentális övezet

A kontinentális klíma másként értendő, mint Magyarországon: a francia meteorológusok inkább átmeneti óceáni klímának nevezik, mivel az óceán felől érkező légáramlatok befolyásolják az időjárást. Az ország nagy része nyitott az északnyugat felől érkező szelek előtt. Itt már kevesebb az eső: évente átlagosan 150 napon mérnek csapadékot.

Párizsban például a januári átlaghőmérséklet 3,4 °C , a júliusi 19,1 °C , az éves átlaghőmérséklet 12 °C körüli. A kontinentális övezet három al-övezetre oszlik, ezek: a) a párizsi (ez áll leginkább az óceáni légáramlatok befolyása alatt); b) a loire-i (itt hideg, csapadékos a tél); c) az elzászi (itt jellegzetesen kontinentális az időjárás: Strasbourgban pl. évente több mint 80 napon át mérnek fagypont alatti hőmérsékletet).

A mediterrán éghajlati övezet

Enyhe a tél, meleg a nyár. Nizzában például a januári átlaghőmérséklet mindössze 8 °C . Ősszel, tavasszal hirtelen nagy záporok, heves viharok lehetnek, nyáron viszont előfordulhat, hogy három-négy hónapig nem esik eső.

A Földközi-tenger partján évente átlagosan 2.700 órát süt a Nap. A déli vidék jellemző széljárásai: a mistral (ez a Rhone és a Shaone völgyén át beáramló hideg északnyugati szél, gyakran heves széllökésekkel) és a tramontane (ez a Massif Centralból érkező hideg, téli szél, amely heves szélviharokat okoz, de sohasem hoz magával csapadékot).

Az alpesi klímaövezet

Az Alpok és a Pireneusok hegyvidékére korlátozódik. A tél hidegebb. Kora ősztől késő tavaszig az 1500 méter feletti magasságban gyakran havazik és megmarad a hó. A legmagasabb hegycsúcsokat nyáron is hó borítja.

Növény- és állatvilág

6.000 fajta növényt tartanak számon az országban a a jellegzetesen magashegyi növényektől a szubtrópusi fajokig.

Ajánlat