Országmenü
Görögország
Folklór
A görög folklór a kereszténység előtti korban gyökerező hagyományok öröksége. Az ősi istenek és hősök tovább élnek a babonákban, a népmesékben és a népdalokban. A görög folklór gyakori szereplője Nagy Sándor, aki hős lovagként jelenik meg.
Népzene, néptánc
A görög történelem tragikus fordulatai, valamint a négy évszázados oszmán uralom tükröződik a népzenében és a táncokban.
A táncoknak két csoportja különböztethető meg. Az úgy nevezett városi táncok, valamint a vidéki lakosság által kedvelt, hagyományosnak nevezett néptánc. Az előbbiek közül a bouzukival kísért zeimbekiko a kis-ázsiai görög menekültekhez kapcsolódik és valószínűleg középkori előzményekre tekinthet vissza.A kedvelt táncok közül a chassápiko Konstantinápolyból származik, a sérvikus valószínűleg szláv, a tsiftetéli pedig keleti eredetű.
Több vidéki tánc a mitológiai múltban gyökerezik. Krétán a chamiotiko a csatába készülő férfiak körtánca volt. A sousta, melyet Akhilleusz táncolt Patroklosz temetésén jelentősen átalakult. Harci jellegét elvesztette, az egymással szembenálló férfiak és nők tánca inkább a szerelemre utal.
A görög szigeteken népszerű táncnak számít a hazánkban is jól ismert syrtos. A másik fontos tánc, a tsámikos - az oszmánok ellen harcba induló férfiak tánca – a függetlenségi háborúhoz kapcsolódik.
Népszokások
Vízkereszt ünnepén, január 6-án a falvakban keresztet dobnak a tengerbe, tóba vagy folyóba. Pireuszban a vizek megáldása hivatalos eseménynek számít, magas rangú egyházi személyek mellett jelen vannak a kormány képviselői is. Amikor a kereszt elsüllyed, fiatalok vetik magukat a vízbe. Aki a felszínre hozza, elnyeri a nap hőse címet.
A keresztény ünnepek közül a Húsvét a legjelentősebb. Nagycsütörtökön és nagypénteken a legtöbb szórakozóhely zárva tart. Nagypéntek délutánján megkondulnak a harangok, a zászlókat félárbócra engedik.
Az istentiszteletet követően az epitháphios, a temetési körmenet végigvonul a település főutcáján. A Krisztust jelképező ravatalt lepellel fedik be. Szombaton a temetés kellékeit babér és mirtusz váltja fel a templomban. Éjfélkor megszólalnak a harangok, melyet tűzijáték kísér és mindenki gyertyát gyújt.
A szerencse jelének számít, ha valaki égve haza tudja vinni gyertyáját. Ha egy lány a saját gyertyáját egy fiúéval gyújtja meg , a néphit szerint egy éven belül a felesége lesz.
Augusztus 15-én zarándokok ezrei keresik fel az égei-tengeri Tínosz szigetét, ahol Mária mennybemenetelét ünneplik.
Népmese
Az újgörög népmesékben megtaláljuk az ógörög elemek mellett az indiai, arab, germán, török és közös balkáni motívumokat.
A mesék leggyakrabban szereplő alakjai: Mira, Neraida, Lamia, Drakosz, Arapisz, varázsló. Gyakori motívum a beszélő ló és madár.
Mesegyűjtemény magyar nyelven: A lány, aki rózsát nevetett : Újgörög népmesék .- Budapest, : Európa, 1964.