Országmenü
Görögország
Történelem
A legkorábbi görög civilizáció az i.e. III. évezredben a Kikládok szigetvilágán alakult ki. Jelentős bronzkori kultúrák Krétán a minoszi kultúra, mely i.e. 2000-1400. körül virágzott, a Pelopponnészoszon a mükénei és Kisázsiában a trójai civilizáció.
A vaskorszak a dórok i.e. 1000. Körüli bevándorlásával kezdődött. A dórok harcos törzsek voltak. Az i.e. 7-6. századokban a poliszok a szárazföldön kívül a szigeteken és a kisázsiai partvidéken is megjelentek.
A klasszikus görög civilizáció az i.e. előtti V. században teljesedett ki, létrehozva a demokráciát. Ez a század a görög művészet fénykora.
A klasszikus kort a hellenisztikus korszak váltotta fel. Nagy Sándor i.e. 336-ban lépett a makedón trónra. Meghódította Perzsiát, a Közel-Keletet, hadai Indiáig jutottak el.
Az i.e. III. század végén a görög városállamok a római hódítás áldozatává váltak. A római időszak alatt (i.e. 146 – i.u. 138) Görögország kereszténnyé vált.
A Nyugat-Római Birodalom megrendülésével Nagy Konstantin császár székhelyét a birodalom keleti felére helyezte, fővárosává Bizáncot (Konstantinápoly) téve meg. Bizánc felemelkedésével Athén szerepe háttérbe szorult. A bizánci birodalom 1453-ban a mohamedán hódítással ért véget.
A török hódoltság nyomasztó időszaka 1453-tól egészen 1821-ig tartott. E kilátástalan korban a görög nyelv és kultúra fennmaradását a görög ortodox egyház biztosította. A függetlenségi háború 1821. március 25-én Kalávrita melletti csatával kezdődött. A független királyságot 1832-ben kiáltották ki.
A két balkáni háborúban (1912-1913) a görögöknek sikerült visszaszerezniük a mai Észak-Görögország legnagyobb részét és Krétát.
A II. világháborúban először az olaszok, majd a németek szállták meg az országot. A háború után 1949-ig polgárháború dúlt. 1967-ben államcsínnyel katonai vezetés veszi át a hatalmat. Végül, miután a junta gazdasági káoszt eredményezett és kiprovokálta Ciprus török megszállását 1974. nyarán elűzték őket és visszaállították a parlamentáris rendszert.