Országmenü
Lengyelország
Folklór
Marzenna nap (március)
A tavaszi napéjegyenlőséghez legközelebb eső szombat, vagy vasárnap. Ehhez a naphoz érdekes szertartás kapcsolódik: egy szalmabábut/marzennát feldíszítenek színes szalagokkal, majd egy körmenet a Visztula folyóhoz viszi, ahová bedobják, szimbolizálva ezzel a tél végét.
Wianki Fesztivál (június 23)
A Wianki („koszorú”) Fesztivált a lányok nagy izgalommal várják, mert akik férjhez szeretnének menni, ekkor szerezhetnek tudomást a sorsukról egy ősi rituálé során: friss virágokból koszorút fonnak, amelynek a közepébe egy égő gyertyát helyeznek.
Ezt egy kis tutajra rakják, és elviszik a legközelebbi folyóhoz, vagy patakhoz. Ha a tutaj az áramlattal lefelé úszik, akkor a lány rövidesen férjhez fog menni; ha visszasodródik a partra, akkor nem; de ha elsüllyed, akkor a lány egy éven belül meghal.
A fiúk a folyó lentebbi szakaszán rejtőznek csónakjaikkal, hogy felszedhessék a barátnőjük koszorúját.
A páfrány virága
Örök idők óta tudott, hogy az év legrövidebb napjának, Szent János napjának éjjelén kivirágzik a páfrány. Az éjszaka rövid, a páfránynak csak egy virága van, és az is nehezen fedezhető fel, nehéz és veszedelmes út vezet hozzá.
A virág szerencsét és boldogságot hoz a megtalálójának, aki csak fiatal lehet.. Csak hallomásból ismerik, minden mesélő másként alakítja a története. Jacus, akit Kiváncsinak csúfoltak a faluban érdeklődéssel hallgatta, és elhatározta: megszerzi.
Elindult az erdőbe, ahol apáfrányok eleinte bokáig ért, majd nála is magasabb , de virág sehol. Egyre nehezebb volt előrehaladnia, de egyszer csak meglátta a virágot, ami kicsi volt: akár egy gyémánt, 5 aranyszirma van, közepén nevet a szeme, forog, mint a malom.
Többszöri próbálkozásra sikerült megszereznie, teljesült a kivánsága, hogy gazdag lett. A semmittevésbe, a teljesült kívánságokba beleunt, hazament, hogy segítse szüleit, akik nem ismerték fel. A mese arra szolgál tanulságul, hogy ne vágyj elérhetetlen dolgokra.