EU-25 honlapja

Főmenü

Almenü

Lettország

Természet

Több mint 27.000 növény- és állatfaj él Lettországban. A lett “Vörös könyv” (Latvia's Red Book) 1977-ben 112 védett növény- és 119 állatfajt sorol fel.

A tengerparti területeket fenyőerdők szegélyezik. A területen már i.e. 500-ban is borostyánnal kereskedtek az itt megtelepedett indoeurópai törzsek. Kurföldön (Kurland) búzatáblák, nyírfasorok, fehérhomokos strandok váltogatják egymást.

Talsi környékén (kb. 100 km Rigától nyugatra) megváltozik a táj: magasabbak a dombok (kb. 175 m tengerszint feletti magasságig), köztük gazdag növényzettel borított, festői völgyek terülnek el (pl. az Abava völgye). Ezt a vidéket természeti szépsége miatt Kurföldi Svájcnak (Kurzemes Sveice) hívják.

A Slitere Nemzeti Parkban 15.000 hektárnyi erdőt és bozótost járhat be a turista. Jellegzetesek itt a fenyő-, nyír-, tölgy- és tiszafaerdők. Ventspils környékén az orosz csapatok elől 1727-ben ide menekülő grófról elnevezett Móric-sziget (Moric-sala) Lettország legrégibb természetvédelmi területe (1912), mivel ősfákat találtak itt. A Slitere Nemzeti Park lápvidéke is híres. Réti és szirti sas, sólyom, fekete gólya, jávorszarvas, szarvas, farkas és hiúz él itt.

Lettország legidősebb fenyőfái a Jelgavától 30 km-re délnyugatra található Tervete-parkban nőnek. Az arborétumban mintegy 200 egzotikus fa és cserje tenyészik. A gyerekek átsétálhatnak a Tervete meseerdején, amely egy törpefaluba torkollik: itt élt Anna Brigadere (1861-1933) gyermekkönyv-író. Erdőkkel borított dombos tájon érkezhet a látogató a Kuldigától 18 km-re északra található Edole vízivárhoz, ahol hattyúk úsznak.

Kurföldön (Kurland) gyakran találkozhatnak a turisták fészkelő gólyákkal. Legészakibb pontja a Kolkas rags földnyelv: a költözőmadarak ezrei tavasz végén és ősszel ehhez a földnyelvhez igazodva vonulnak. Olyan pillangófajták is élnek itt, amelyek Nyugat-Európában már régen kihaltak.

Természeti ritkaságok, rekordok

Az Abava folyó völgyében fekszik Sabile falu, ahol a világ legészakibb szőlőhegye található. A teraszos déli lejtőn már a középkorban is termesztettek szőlőt.

Kurföld (Kurland) nevezetességei: A Venta folyó vízeséseiről híres. Kuldiga városa ott épült fel, ahol a folyó még hajózható. A rendlovagok számára fontos kikötő volt, ezért már 1355-ben városi jogokat kapott, Hanza-város.

Az Aleksupite-folyócska vízesése ugyan csak 4 méteres "mélységbe" ömlik, de a Venta fölött átívelő híd Európa egyik legrégibb téglahídja. A hídról jól látszik a Ventas rumba, a folyón teljes szélességben zubogó kétméteres zuhatag. Itt ért véget a hajóforgalom, ezért a 17. században elkerülő csatornát építettek a hajók számára. Liepaja (ma Kurföld legnagyobb, Lettország harmadik legnagyobb városa 120.000 lakossal) kikötője télen is jégmentes, hosszú strandját a legfinomabb fehérhomok borítja.

Természetvédelmi területek

Moricsala (és az Usmas tóban található sziget) – az ország legelső természetvédelmi területe 1912-től.

Nemzeti parkok

Bioszféra-rezervátum

A felsoroltakon kívül még 211 természetvédelem alatt álló terület, 22 természeti park és 6 védett táj található. Lettország aláírta a Washingtoni, a Berni és a Ramsare Egyezményt.