EU-25 honlapja

Főmenü

Almenü

Litvánia

Utazási információk

Kur-földnyelv

Litvánia legnagyobb természeti látványossága a 98 km hosszú, 380 m-től csaknem 3 km szélességig terjedő keskeny földsáv, amelynek a fele tartozik Litvániához, a déli része Oroszország Kalinyingrádi területére nyúlik át.

Négy település (összefoglaló nevükön Neringa mint önálló közigazgatási egység) és a Klaipédához tartozó Smiltyné városrész található itt. A legenda szerint Neringa, a jóságos óriásnő kötényébe homokot gyűjtött, amelyből felépítette azt a magas homokfalat, amely a halászokat megvédte a tengeri viharoktól.

A geológusok az északi áramlat által idesodort homok lerakódásával magyarázzák a földnyelv 7000 évvel ezelőtti kialakulását.

Keresztek Hegye (Kriziu Kalnas)

Az egész világon egyedülálló, amely Siauliai városától 12 km-re található. Ma 15.000 nagyobb és mintegy 40.000 kisebb kereszt áll itt, a lécekből összetákoltaktól a művészi mestermunkákig.

Valaha ősi szentély állt itt, ahová zarándokok hoztak magukkal kereszteket, de századokkal később itt emlékeztek meg titokban az önkényuralom áldozatairól is. A pogány hit és a katolicizmus keveredését jelképezi ez a különös hely.

A Keresztek Hegye. A fotót készítette: Prill ÉvaA Keresztek Hegye. A fotót készítette: Prill Éva

Egyébb érdekességek

Litvánia az egyetlen olyan ország, ahol a könyvkereskedők számára emlékművet emeltek. 1863 után, az orosz cári önkényuralom éveiben tilos volt a latin betűk használata a nyomtatott sajtóban.

A Szent Anna-templom homlokzata. A fotót készítette: Szabó EszterA Szent Anna-templom homlokzata. A fotót készítette: Szabó Eszter

Vilnius későgótikus stílusú egyházi épülete, a Szent Anna-templom (épült 1495-1500). Téglaépület. Számos legenda fűződik hozzá.

A litvánok nem szerettek volna cirill betűkkel írni, ezért a kéziratokat Kelet-Poroszországba csempészték, ahonnan a latin betűs nyomtatványokat titokban áthozták a litván határon. Előfordult, hogy az orosz hatóság lelőtte a könyvkereskedőket (könyvszállítókat), közülük több ezret Szibériába száműztek.

Az erős nyelvi és kulturális ellenállás a litván köznyelv (a standard) kialakulásához vezetett. 1904-ben a litván nyelvet újra bevezették a közéletben és a kultúrában.

Trakai vára. A fotót készítette: Prill ÉvaTrakai vára. A fotót készítette: Prill Éva

Az Aušros-kapu és a Csoda-tévő madonna

A Csoda-tévő madonna. A fotót készítette Prill ÉvaA Csoda-tévő madonna. A fotót készítette Prill Éva

Az 1514-ben épült Aušros-kapu (Hajnalpír-kapu) Vilnius nemzetközileg is ismert jelképe, a középkorból származó egyetlen épen maradt városkapu. Földszinti kápolnája Litvánia (egyes művészettörténészek szerint az egész Baltikum) legfontosabb szentképét őrzi, azaz az 1620 körül festett Csoda-tévő madonna képét.

100 év múlva aranyozott ezüstborítás (oklád) került rá, majd fogadalmi adományként egy fekvő félhold. Az egyik legenda szerint II. Zsigmond Ágost király feleségét, Barbara Radziwillt (Barbora Radvialitè) ábrázolja.

Világörökségek