EU-25 honlapja

Főmenü

Almenü

Magyarország

Gasztronómia

A magyar konyha a keleti és a nyugati gasztronómiai hagyományokat ötvözi. Gasztronómiai értékeink a közép-ázsiai lovaskultúra üstökben készített áldozati ételeiig nyúlnak vissza. Ezek feltehetően főzött ételek lehettek, mert a táltoshit a "kettős megtisztítás" elvét követte, azaz a tűz és a víz együttes jelenétére volt szükség valamely áldozati étel elkészítéséhez. A húst már ekkor hagymával és káposztával egészítették ki.

A lovaskultúrák népei sok hús- és tejterméket használtak ételeik összeállításában és a mindennapi étrendjükben, mivel lovat, marhát, kecskét, juhot tenyésztettek.Kedvelt italuk volt a kumisz (erjesztett lótej). Nyári szállásaikon gabona-, gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Kedvelt italuk volt a kumisz (erjesztett lótej).

Anonymus Gestájában a bor fontos rituális szerepéről beszél a honfoglalás idején. A magyarok eszerint "húst, halat, tejet, mézet fogyasztottak és bőven volt fűszeres boruk".

A kereszténység felvételével sem szűnt meg a főtt, párolt és pörköltes ételeket előnyben részesítő gasztronómiai irányzat. A hagyományos magyar konyhát az édes-savanyú ízvezetés jellemezte. A sütés az európai civilizáció értékeként gazdagította a hazai gasztronómiát.

Árpád-házi királyaink nemesi kiváltságok, birtokok adományozásával is jutalmazták szakácsaikat: így például a Somogy megyei Nagyszakácsiban szakácsdinasztiák nőttek fel. Bonfini, Mátyás király történetírója megjegyezte, hogy a magyar királyi konyha és a köznép konyhája között sok volt a hasonlóság. Ez arra utal, hogy a magyar királyi udvarokban megőrizték az ősi gasztronómiai hagyományokat.

Az osztjákoktól származik a magyar bableves. Az azerbajdzsánoktól a gulyáslevest vettük át. A töltött káposzta őse a szárma. Ez török eredetű étel: szőlő- vagy káposztalevélbe töltött és rizzsel kevert hús, ami többek között bizonyíték arra, hogy a török hódítás igen nagy hatással volt a magyar konyha kialakulására.

A portyázó törökök minden háziállatot elvittek a sertés kivételével, mert azt - muzulmánok lévén - nem ehették. A sertészsír használata részben ezért terjedt el. A zsírban pirított vöröshagymához pirospaprikát adunk, így kapjuk meg a pörköltalapot, amit a magyaros ételek zöménél, pörköltek, gulyások, tokányok készítésénél alkalmaznak. Magát a pirospaprikát is a törököktől kölcsönöztük. Ezt "paraszti fűszernek" tartották, a nemesi körökben később terjedt el.

Háttérbe szorult a sáfrány, a gyömbér, a bazsalikom. A törökök közvetítésével került Magyarországra a paradicsom és a kukorica is, amelynek népies neve "törökbúza". A törökök ételei közül a magyar nemzeti hagyomány részévé vált például a pitah (ebből lett később a lángos), a rétes, a pogácsa (a "bogaca" török eredetű szóból származik a neve), a tarhonya. A kávézás kultúráját is a törökök terjesztették el nálunk.

A magyar konyha igen gazdag levesekben. A rántással való sűrítés ritka jelenség Európában. Leveseink között sok a laktató egytálétel: Jókai bableves, babgulyás, palócleves, lebbencsleves, de vannak könnyebb, zöldség- és gyümölcslevesek is. A házi tészták készítését az osztrákoktól, a süteményekét a franciáktól tanultuk. Világhírű magyar ételek: Rigó Jancsi, somlói galuska, Rákóczi-túrós, Gundel-palacsinta.

Magyarország gasztronómiai fejlődését ábrázolja az az 1 méterszer 70 centiméteres ún. gasztrokódex, amelyet 2005. március 12-én ünnepélyes keretek között mutattak be a Parlamentben.

Ajánlat