Országmenü
Málta
Történelem
Már i.e. 4000 körül érkeztek telepesek Szicíliából. A híres megalitikus templomokat i.e.3500. és 2400 között emelték (Tarxien, Hypogeum, Grantija, Hagar Quim, Mnajdra). I.e. 1000. körül megjelentek az első főniciaiak, és Málta lett a kereskedelmi csomópontjuk.
Az időszámításunk előtti ötödik század környékén a karthágóiak vették át az uralmat a sziget felett. A II. pun háború (i.e. 218-202.) kezdetétől hatszáz éven át a Római Birodalom fennhatósága alá tartozott Málta. I.sz. 60-ban Szent Pál hajótörése után fokozatos teret nyert a keresztény vallás.
I.sz. 395-ben a Római Birodalom felbomlása után bizánciak uralkodtak, majd ezt követte i.sz. 870-ben az arab invázió. A sziget elnéptelenedett, 1040 körül arab telepesek népesítették be.
Egymás után próbálkoztak a sziget meghódításával a normannok, svábok, 1266-1282-ig az Anjouk uralkodtak, majd 1282-1412-ig az aragóniaiak. 1412-ben Málta a kasztíliai király birtoka lett.
A lovagrend kora 1530-ban kezdődött, amikor Nagy Szulejmán török szultán elűzte Rodoszról a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendet. Ők Máltán találtak menedéket. Tevékenységük egyik legfontosabb része volt a gyógyítás, ispotályt (kórházat) tartottak fent a jeruzsálemi zarándokok részére.
1561-ben bevezették az inkvizíciót, 1566-ban megalapították Vallettát, 1642-ben megjelent az első helyben nyomtatott könyv.
Az 1814-es párizsi béke értelmében Málta brit koronagyarmat lett. 1839-ben eltörölték a sajtócenzúrát. 1921-ben az ország önkormányzati jogot kapott, 1936-ban az angol mellett a máltai is hivatalos nyelv rangjára emelkedett.
A II. világháború idején ideiglenes visszavonták önrendelkezési jogát. 1964-ben népszavazás útján vált Málta függetlenné a brit Nemzetközösségen belül. 1974-ben kikiáltották a Máltai Köztársaságot.
1979 március 31-én az utolsó brit csapatok is elhagyták az országot, bezárták az itteni NATO támaszpontot. Ez a nap Málta nemzeti ünnepe.
Már 1990-ben kérte Málta felvételét az Európai Unióba. A 2003-ban tartott népszavazáson a lakosság 91 százeléka vett részt, kb. 53 százalék támogatta a kezdeményezést. 2004-ben hivatalosan is belépett az ország az Európai Unióba.