Országmenü
Németország
Történelem
A kezdetek
A németek története közvetlen őseikével, a germánokéval kezdődik. A mai ország magva, a germán törzseket a 9. század közepe táján egyesítő Keleti Frank Birodalom volt, amely (Német) Lajos (ui. 843-876) uralkodása alatt jött létre. Ő abban az értelemben is az első német királynak számított, hogy a kulturális és politikai identitás megteremtése érdekében szorgalmazta a német nyelvjárások használatát.
Támogatásával fordították le az evangéliumokat, s ekkor kezdett kialakulni az ónémet költészet is. A X. századra a normann és magyar támadásokkal a királyok nem tudtak hatékonyan szembeszállni, ezért megerősödtek a törzsi hercegségek (Szászország, Türingia, Bajorország, Svábföld, Frankónia).
I. Ottó volt az, aki az augsburgi csatában győzött a magyarok felett (955), megszervezte az egyház támogatását, és 962-ben a Német római Birodalom első császárává koronáztatta magát. Ezt követően 1806-ig – a Német- római Birodalom megszűnéséig - a Német római Császárság fennhatósága alá tartoztak a német területek.
A Habsburgok
A legtovább, közel négyszáz évig a Habsburgok viselték a német-római császári címet. A harmincéves háború (1618-1648) után a császárság önálló fejedelemségekre bomlott, laza államszövetséggé vált. A fejedelemségek közül Poroszország fejlődött a leggyorsabban és a 18. században már Ausztriával vetélkedett a hegemóniáért.
A német egység forradalmi úton történő egyesítése 1848-1849-ben elbukott, az egységes német állam megteremtésére csak Poroszországnak az osztrákok és franciák felett aratott győzelme adott lehetőséget. A porosz osztrák háború után, 1866-ban a Német szövetség – a Német-római Birodalom helyébe hozták életre - feloszlott, majd Bismarck porosz miniszterelnök kezdeményezésére megalakult a poroszvezetésű Északnémet Szövetség (1866-1871).
1867 júliusában lépett életre az új alkotmány, amely szerint a szövetség elnöke a porosz király, s ő nevezte ki a mindenkori kancellárt. A szövetségben egységes pénz- és mértékrendszert és pénzügyi szabályokat vezettek be. Ezzel egy csapásra megváltozott Európa geopolitikai viszonyai: közülük a legfontosabb, hogy Franciaország hírtelen egy egységes és erős Németország szomszédságában találta magát.
A két ország közötti ellentét következményeként kirobbant a francia-porosz háború (1870-1871), amely a poroszok győzelmével végződött. Így 1871. január 18-án kikiáltották a 25 szövetségi államból álló Német Császárságot. Első uralkodója I. Vilmos porosz király, a birodalmi kancellár Bismarck lett.
Az első- és második világháború
A Német Császárság az I. világháborút (1914-1918) elszenvedte, és 1918-novemberében a császárságot elsöpörte a polgári forradalom. II. Vilmos császár lemondott. A versailles-i békeszerződésben Németország jeltős területeket vesztett, és jóvátétel fizetésére kötelezték.
Az 1919-ben létrejött Weimari Köztársaságban a gazdasági világválság idején megerősödtek a nemzeti szocialisták. 1933-ban vezetőjük, Adolf Hitler lett a kancellár, aki felfüggesztette az akotmányt és totalitárius jobboldali diktatúrát vezetett be. 1935-től megkezdődött a nyílt zsidóüldözés, ami a holocausthoz vezetett.
Hitler háborúra készülve militalizálta a hadsereget, megsértette az ország nemzetközi szerződéseit. A németek 1938-ban megszállták Ausztriát és a Szudéta-vidéket, 1939-ben Csehország több részét, majd 1939. szeptember 1-jén Lengyelország lerohanásával kirobbantották a második világháborút, ami hatalmas véráldozatok után, 1945. május 9-én a hitleri Németország vereségével ért véget.
A háború után a négy győztes hatalom (USA, Franciaország. Nagy-Britannia és a Szovjetunió) az országot és Berlint négy megszállási övezetre tagolta. A nyugati szektorban 1949. szeptember 21-én kikiáltották a Német Szövetségi Köztársaságot. Válaszul a keleti zónában 1949. október 7-én megalakult a szovjet típusú alkotmánnyal kikiáltott Német Demokratikus Köztársaság.
A szintén megszállt Nyugat-Berlin a Német Szövetségi Köztársaság igazgatása alá került, de továbbra is háromhatalmi megszállás alatt állt. Miközben az NDK a szocialista tábor egyik legszilárdabb tagja volt, az NSZK Európa legerősebb gazdasági hatalmává fejlődött. 1972-re az általános nemzetközi enyhülés és a szociáldemokrata Brandt-kormány keleti politikája eredményeként megszületett a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezmény és az NDK-NSZK alapszerződés.
Az egyesülés
Ettől kezdve a két német állam több gazdasági, tudományos, kulturális együttműködési szerződést kötött, de a két országot 1961 óta elválasztó berlini fal csak 1989 novemberében omlott le. Ezzel az NDK-ban megbukott a szocialista rezsim, és 1990 elején megkezdték a két német állam újraegyesítéséről a tárgyalásokat.
1990. szeptember 12-én a„kettő plusz négy” tárgyaló fél által folytatott megbeszélések eredményeként Moszkvában aláírták a német újraegyesítést rendező szerződést, és ezzel az NDK 1990. október 3-megszünt, területe öt tartományként csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz.
Németország államformája szövetségi köztársaság, amely 16 szövetségi államból áll. Alaptörvénye 1949. május 23-án lépett életbe, amely 1990. október 3. után az egységes Németország alkotmánya lett. Az állam élén a szövetségi elnök áll, jelenleg Horst Köhler személyében, aki 2004. július 1. óta tölti be ezt a tisztséget.