Országmenü
Szlovénia
Folklór
A szlovén népművészetben és hagyományokon jelentős nyomot hagyott, hogy sokáig osztrák és olasz fennhatóság alatt éltek.
Népzene, néptánc
Ma is sok művész foglalkozik a szlovén népzenével. Sok érdekes hangzású hangszert használnak: cimbalom, citera, okarina, pánsíp, hárfa, fafurulya (zvegla), isztriai dupla furulya, agyagból készült basszusfurulya (gudalo)és a szárított tökből készített kereplő.
A környező népek hatása leginkább a népi táncokban érzékelhető. Táncaik legtöbbje polkán, körtáncon, vagy a magyar csárdáson alapul.
Népművészet
Igen jellegzetes a szénaszárításra és tartásra használt eszközük a kozelec. Láthatók minden legelő szélén és a falusi udvarokban.
A másik érdekes alkotás a méhkasok festett elülső része, melyek XVIII-XIX. században terjedtek el.
A borvidékeken láthatók a nagyméretű, széllel hajtott kereplők, melyek a madarak távoltartására szolgálnak.
Népszokások
Egy érdekes hagyomány – a „kurentek”. Az egyik legfontosabb hagyomány Szlovéniában egy karneválhoz, illetve a nálunk is ismert busójáráshoz hasonló. Húshagyó kedd előtti szerdán az úgy nevezett kurentek végigszaladnak a falvak utcáin és megcsörgetik az övükhöz erősített csengőket, hogy ezzel elűzzék a telet és köszöntsék a tavaszt. A lányok keszkenőiket ajánlják fel a kurenteknek, a háziasszonyok agyagedényeket dobálnak a lábaik elé, jó szerencsét kívánva ezzel.
A szlovén karácsony
A karácsony számít a legnépszerűbb családi és egyházi ünnepnek. A karácsony, ami szlovénul kicsi istent jelent, összekapcsolódik a napisten mítoszának ünnepével. Sok archaikus indoeurópai szokás nyoma őrződött meg.
Népmese, népköltészet
A népköltészetnek jelentős szerepe volt Szlovéniában a nyelv megőrzésében. Népmesegyűjtemény magyar nyelven is jelent meg: A kígyóasszony : Szlovén népmesék .- Budapest : Móra, 1987.